Ezer Székely Leány Napja

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ezer Székely Leány Napja-1931

Az Ezer Székely Leány Napja a székely népviselet, néptánc és népzene évente megszervezett hagyományőrző találkozója, amelyre rendszerint július első vasárnapján kerül sor Csíkszeredában. Az évről évre megrendezett találkozó lehetőséget teremt a székely népviselet és népművészet értékeinek bemutatására, megőrzésére, népszerűsítésére.

Az 1931-es első rendezvény után néhány évig még sikerült megszervezni a találkozókat, majd 1990-ben elevenítették fel újra, megőrizve eredeti hagyományápoló szerepét.

Az esemény seregszemlével kezdődik, Csíkszereda főterén felvonulnak a székely falvak népviseletbe öltözött leányai és legényei, népi játékok bemutatásával, körtánccal szórakoztatják az összesereglett közönséget. Csíkszeredából együtt vonulnak ki a csíksomlyói nyeregbe Csík különböző vidékeiről és a Székelyföld távolabbi tájairól sajátos népviseletükben érkező, néptáncukat, népzenéjüket és népdalaikat magukkal hozó hagyományőrző csoportok. A szentmisét követi a népviselet a népdal és a néptánc több órás ünnepe, a hagyományos népviseletbe öltözött csoportok bemutatkozása a nyeregben épült Hármashalom-Oltár színpadon.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A két világháború között[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1920-as évek végén kezdtek kibontakozni Csíkszeredában a székely népviselet, néptáncok, hagyományok, szokások felelevenítését, népszerűsítését célzó mozgalmak. “A népi művészet és háziipar felelevenítése, illetve megörökítése annyira a levegőben volt már, hogy minden értelmiségi - aki tehette – munkakörében e területen tevékenykedett.“ - jellemezte ezt az időszakot az 1929 őszén rajztanárként Csíkszeredába került Vámszer Géza.[1]

Felismerte a székely népi hagyományok identitásőrző szerepét Domokos Pál Péter is, a későbbi néprajztudós, aki ugyancsak ebben az időszakban tért haza Budapestről, és 1926-őszétől a csíkszeredai tanítóképző tanára lett. A mindennapi életben is székely harisnyát és csizmát öltött, szőttes bálok szervezését is kezdeményezte, ahová a lányok, asszonyok népviseletbe öltözve, szőttes rokolyában mehettek Egy 1990-ben készült interjúban így emlékezett vissza: “Ezt akartam: az új világba a régi életet vinni és úgy élni, hogy minta lehessen. Azért öltöztem harisnyába és csizmába. A tanártársaim nem lelkesedtek érte, a szemükbe a kultúra a nadrág volt.[2] A fiatal értelmiségiek hagyományápoló törekvései támogatásra találtak a Szociális Testvérek Társasága - szürke nővérek- és a Katolikus Nőszövetség munkájában. Az általuk kezdeményezett Kaláka mozgalom - az erdélyi falusi asszonyok és leányok mozgalma - egyik szép megvalósítása volt az Ezer Székely Leány Napja.

1931. június 7-én került sor az első Ezer Székely Leány Napra, hosszú hónapokig tartó előkészület után. A Csíki Néplap május 22-i számában megjelent cikk szerint, az eredetileg május 31-re tervezett találkozót egy héttel elhalasztották a választások miatt.[3]

A találkozó jelmondata - Hitében erős, erkölcsében tiszta, és önazonosságában szilárd ifjúságot akarunk - tükrözte a szervezőknek azt a törekvését, hogy a népi hagyományok felelevenítésével a közösségi identitást erősítsék.

A rendezvényen - minden várakozást felülmúlva - negyvenkét helységből 1600 leány vett részt. A szervezők közt említésre méltó P.Takács Gábor csíksomlyói házfőnök, Stettner Andrea szociális nővér, és a kolozsvári Katolikus Nőszövetséget képviselő Zakariás Flóra nővér neve.

A magyar népviseleti akció Erdélyben június hó 7-én fordulóponthoz érkezett. Hosszú, fáradságos és sokszor csaknem meddőnek látszó előkészítő munkálatok után, a Missziós nővérek Csíksomlyón és Csíkszeredán sikerült népviseleti ünnepélyt rendeztek.A csíksomlyói "Ezer székely leányok napja" a magyar nemzeti viselet feltámadásának ünnepe volt! A szokásos úrnapi körmenet messze kimagaslott az egyházi események sorából azáltal, hogy azon a székely leányok, a missziós nővérek - elsősorban Stettner Andrea testvér – buzdítására, falujuk népi viseletébe öltözve jelentek meg, virágos kertté varázsolva a poros utcákat is. A gyönyörűséges körmenetben 42 falu leányai vonultak fel, nemcsak Csíkból, hanem a távolabbi megyékben fekvő székely falvakból is.[4]

1932. május 29-én második alkalommal is megrendezték az ünnepséget. A szervezők közt a kolozsvári Nőszövetség mellett a korabeli sajtó beszámolói Dr. Nagy Béniné nevét említik. A szentmisén P. Lukács Mansvét, az erdélyszerte ismert ferencrendi hitszónok mondott ünnepi beszédet.[5] A mise és szentáldozás után az egyes falvak lányai kijelölt sorrendben mutatták be sajátos népi táncaikat, énekeiket, a csoportokat Domokos Pál Péter ismertette. Csíksomlyóról közösen vonultak be Csíkszeredába és részt vettek az úrnapi körmenetben.

1935-ig sikerült megszervezni a találkozót, amely egyre nagyobb hírnevet szerzett, a következő évben a hatóság betiltotta, mint nem kizárólag vallásos jellegű eseményt. Ötévi szünet után 1940-ben szervezték meg újra.[6]

Az újjáélesztett hagyomány - 1990 után[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ezer Székely Leány Napja 2008-ban

A kommunista diktatúra éveiben betiltották a rendezvényt, amelyet már a rendszerváltás évében, 1990-ben újjáélesztettek. A rendezvény és mozgalom újra a tradíció-ápolás szerepét és feladatkörét vállalta. Ekkor a hagyomány szerint ugyancsak a Szociális Testvérek köszöntötték a Csíksomlyóra érkezőket, bár a szervezést már nem tudták vállalni. A nevükben Walter Ilona e szavakkal köszöntötte a résztvevőket: “Jöjjünk ide évről-évre az Ezer Székely Leány Napjára, közös szent-misén részt venni, magunkba fogadni az élő Istent, hogy belsőleg is megérlelődjünk a ránk bízandó életek befogadására és felnevelésére! Jöjjünk ide őseink lelkéből meggazdagodni, sajátos kincseinkből megajándékozni másokat és gyarapodni a többiekéből! Jöjjünk ide, hogy dalban, táncban, vidám játékban átéljük a közösség megtartó erejét! "

A rendezvény sajátossága, hogy minden évben más-más tájegység mutatja be táncait és hagyományait, majd a különböző néptánc csoportok szórakoztatják a nagyszámú nézőközönséget. Fokozatosan bővült a résztvevők köre, nem csak a szűkebb régióból, hanem egész Székelyföldről és Moldvából is érkeznek tánccsoportok és népdalénekesek, így az utóbbi években már külföldi résztvevőknek is tapsolhatott a közönség.

2000-ben a találkozó megszervezését az Ezer Székely Leány Napja Alapítvány vállalta. Július 2-án, Sarlós Boldogasszony napján, a csíksomlyói nyeregben Boros Károly plébános az alapítvány nevében köszöntötte az egybegyülteket a szentmise előtt. A szervezők ebben az évben hagyományápolást ösztönző, közönségcsalogató fogásnak szánták egy kis fajcsikó kisorsolását. A szórakozást lovaglóverseny nyitotta meg, a Csíki-medence legjobb lovasainak részvételével, melynek győztese egy gyönyörű csikót vihetett haza. Nagy sikere volt a lovasíjász-bemutatónak is. Ezután kezdődött a néptánccsoportok bemutatkozása.[7]

Az évről évre változatosabb, színesebb találkozó hagyományos eseményévé vált a lovasverseny, és a lovasíjász bemutatók. A 2001-ben alakult csíksomlyói Székely Íjász Szövetség tagjai rendszeresen bemutatkoztak az Ezer Székely Leány Napján, elkápráztatva a közönséget az ősi magyar harcművészet felelevenítésével.

2003-tól 2007-ig az Ezer Székely Leány Napján rockoperák bemutatóira is sor került az ünnepség zárómozzanataként a csíksomlyói nyeregben a Hármashalom-Oltár színpadon, vagy a Csíki Játékszínben.

2004-ben a csíki és székelyföldi hagyományőrző csoportok mellett magyarországi és burgenlandi műkedvelő együttesek is felléptek a seregszemlén.

2006-ban a rendezvény hetvenötödik évfordulóján a szervező Ezer Székely Leány Napja Alapítvány nagyobb hangsúlyt fektetett a hagyományos programokra. A hetvenötödik seregszemlén csíkszépvízi, csíkrákosi, gyimesi, csíksomlyói, baróti, csíkszentkirályi, székelykeresztúri, remetei, nyárádszeredai, csíkszeredai hagyományőrző tánccsoportokat, a Sapientia – EMTE tánccsoportját, illetve a hajdúszoboszlóiakat láthatta a közönség.[8]

2008-ban Csíkszereda Megyei Jogú Város Önkormányzata vette át a szervezést, az előző évektől eltérően elmaradt a rendezvényt záró rockopera. A szervezők arra törekedtek, hogy ez a nap kizárólag a népi értékeké legyen. Míg korábban inkább a színpadi fellépések álltak a figyelem középpontjában, ezúttal kevesebb együttes lépett fel, a kiemelkedő teljesítményű ifjúsági tánccsoportok mellett a néptánc ismert adatközlőit hívták meg. A színpadi szereplések szüneteiben pedig közös táncházat is szerveztek. A találkozó programjáért a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes felelt.[9]

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Vámszer Géza: Néprajzi vonatkozású mozgalamak Csíkban a két világháború közti években.1976.
  2. Domokos Pál Péter. Rádiófelvétel részlete 1990. Riporter: Oláh-Gál Elvira. Közli: Csíkszereda város évkönyve, 2001.
  3. Erőss Vilmos: Mikor rendezték az első Ezer Székely Leány Találkozót. Hargita Népe, 2004. április 28.
  4. A Székelyföld virágai. Pásztortűz. 1931. 15. sz., július 26.
  5. Az Ezer Székely Leánynap Csíksomlyón. Erdélyi Lapok. Nagyvárad, 1932. 108. sz.,119. sz.
  6. Jelnek állítottalak. Emlékkönyv a Szociális Testvérek Társasága és Romániai Kerülete alpításának 80. évfordulójára. Szerkesztette: Farmati Anna és Gábor Csilla. Csíkszereda, 2003.
  7. Bajna György: Ezer Székely Leány Napja Csíksomlyón. A népviselet, néptánc és népdal ünnepe.
  8. Antal Ildikó: Ezer székely leányok – ide jöjjetek! Hargita Népe 2006. június 20.
  9. Szőcs Lóránt: Ezer Székely Leány Napja – Visszatérnek a hagyományos formához. Udvarhelyi Híradó. 2008. június 28.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Bándy Mária – Vámszer Géza: Székely táncok. Kolozsvár, 1937.
  • Az Ezer Székely Leánynap Csíksomlyón. Erdélyi Lapok. Nagyvárad, 1932. 108. sz.,119. sz.
  • Sajtó-matiné az Ezer Székely Leánynap alkalmával. Erdélyi Lapok. Nagyvárad, 1932. 111. sz.
  • P. Takács Gábor: Ezer székely leánynap Csíksomlyón. Katolikus Naptár az 1932. szökő évre. Kolozsvár, 1931.
  • Stettner Andrea: Ezer Székely Leányok napja. Erdélyi Magyar Naptár az 1932-ik szökőévre. Kolozsvár, 1931.
  • A Székelyföld virágai. Pásztortűz. 1931. 15. sz. július 26.

További irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Antal Ildikó: Ezer székely leányok – ide jöjjetek! Hargita Népe 2006. június 20.[1]
  • Domokos Pál Péter. Rádiófelvétel részlete 1990. Riporter: Oláh-Gál Elvira. Közli: Csíkszereda város évkönyve, 2001.
  • Erőss Vilmos: Mikor rendezték az első Ezer Székely Leány Találkozót. Hargita Népe, 2004. április 28.[2]
  • Jelnek állítottalak. Emlékkönyv a Szociális Testvérek Társasága és Romániai Kerülete alapításának 80. évfordulójára. Szerkesztette: Farmati Anna és Gábor Csilla. Csíkszereda, 2003.
  • Szőcs Lóránt: Ezer Székely Leány Napja – Visszatérnek a hagyományos formához. Udvarhelyi Híradó. 2008. június 28.[3]
  • Nagy András, dr.: Városkép és ami hozzá tartozik. Csíkszereda, 1995.
  • Vámszer Géza: Néprajzi vonatkozású mozgalmak Csíkban a két világháború közti években.1976.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]