Ezüst(I)-oxid
| Ezüst(I)-oxid | |||
| IUPAC-név | Ezüst(I)-oxid | ||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| CAS-szám | 20667-12-3 | ||
| PubChem | 9794626 | ||
| ChemSpider | 7970393 | ||
| EINECS-szám | 243-957-1 | ||
| DrugBank | DB15668 | ||
| RTECS szám | VW4900000 | ||
| InChIKey | NDVLTYZPCACLMA-UHFFFAOYSA-N | ||
| UNII | 897WUN6G6T | ||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | Ag2O | ||
| Moláris tömeg | 231,735 g/mol | ||
| Megjelenés | fekete/barna köbös kristályok | ||
| Sűrűség | 7.2 g/cm³, solid | ||
| Olvadáspont | 200°C (bomlás) | ||
| Oldhatóság (vízben) | 0,0025 g/100 ml | ||
| Oldhatóság | oldódik savakban, lúgokban oldhatatlanalkoholban, etanolban[1] | ||
| Kristályszerkezet | |||
| Kristályszerkezet | köbös | ||
| Termokémia | |||
| Std. képződési entalpia ΔfH | -31,1 kJ·mol-1 | ||
| Standard moláris entrópia S | 121,3 J·mol-1·K-1 | ||
| Hőkapacitás, C | 65,9 J·mol-1·K-1 | ||
| Veszélyek | |||
| EU osztályozás | Oxidáló (O) Maró (C)[2] | ||
| R mondatok | R8, R34, R44[2] | ||
| S mondatok | S26, S36/37/39, S45[2] | ||
| LD50 | 2820 mg/kg (patkány, szájon át)[2] | ||
| Rokon vegyületek | |||
| Rokon vegyületek | ezüst(I,III)-oxid, AgO | ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |||
Az ezüst(I)-oxid az ezüst egyik szervetlen vegyülete, amelynek a képlete Ag2O. Szobahőmérsékleten sötétbarna színű por.
Előállítása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Ezüstsó oldatához lúgot adva, gyorsan barnuló csapadék, ezüst-oxid keletkezik:
- 2 Ag+ + 2 OH− = 2 AgOH = Ag2O + H2O
Tulajdonságai
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az ezüst-oxid vízben csak kis mértékben (1 : 2000 arányban) oldódik, de vizes oldata határozottan lúgos kémhatású. A vizes oldatban a (tiszta állapotban nem ismeretes) meglehetősen erősen bázikus AgOH van jelen. Mivel az ezüst-hidroxid erős bázis, az ezüstsók a többi nehézfémsóktól eltérően vizes oldatban semleges kémhatásúak, nem hidrolizálnak. Az Ag2O 200°C felett elemeire bomlik. Redukálószerekkel, pl. hidrogénnel, hidrogén-peroxiddal az oxid könnyen fémmé redukálható:
- Ag2O + H2O2 = 2 Ag + O2 + H2O
Felhasználása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Ezüst-oxidot használnak a cink-ezüst akkumulátorokban. Az ezüst-oxid könnyen reagál ligandum prekurzorokkal, például 1,3-diszubsztutuált imidazolium vagy benzimidazolium sókkal, a megfelelő N-heterociklusos karbénkomplexek képződése közben. Ezek az ezüstkomplexek jól használható karbéntranszfer reagensek, könnyen kiszorítják a labilis ligandumokat, például a ciklooktadiént vagy az acetonitrilt. Ez az eljárás átmenetifém-karbénkomplexek szintézisének gyakori módja.[3]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Pradyot Patnaik. Handbook of Inorganic Chemicals. McGraw-Hill, 2002, ISBN 0070494398
- 1 2 3 4 Az ezüst-oxid vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2011. január 28. (JavaScript szükséges) (angolul)
- ↑ Wang, H. M. J.; Lin, I. J. B. (1998). "Facile Synthesis of Silver(I)-Carbene Complexes. Useful Carbene Transfer Agents". Organometallics. 17: 972–975. doi:10.1021/om9709704.
{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Lengyel Béla, Szarvas Pál, Proszt János: Általános és szervetlen kémia. Budapest, 1967.