Evangélikus kistemplom (Békéscsaba)
| Evangélikus kistemplom | |
| Öregtemplom | |
 | |
| Vallás | keresztény |
| Felekezet | evangélikus |
| Egyházmegye | Kelet-Békési Evangélikus Egyházmegye |
| Egyházközség | Békéscsabai Evangélikus Egyházközség |
| Építési adatok | |
| Építése | 1745. 1783. (torony) |
| Rekonstrukciók évei | 1773 1858-1860 1995 2021 |
| Stílus | barokk |
| Tervezője | Joannes Husel (torony) |
| Építtetője | Békéscsabai Evangélikus Egyházközség |
| Védettség | műemlék |
| Alapadatok | |
| Befogadóképesség | 1500 fő (620 ülőhely) |
| Torony | 1 |
| Magassága | 40 m |
| Elérhetőség | |
| Település | Békéscsaba, Magyarország |
| Hely | 5600 Békéscsaba, Szebényi tér 1. |
| Elhelyezkedése | |
 Evangélikus kistemplom
Pozíció Békéscsaba térképén
| |
 é. sz. 46° 40′ 50″, k. h. 21° 05′ 41″46.680556°N 21.094722°EKoordináták: é. sz. 46° 40′ 50″, k. h. 21° 05′ 41″46.680556°N 21.094722°E | |
._Fortepan_59779.jpg)
Békéscsaba városközpontjában egymástól alig 15 méterre két evangélikus templom áll: a nagytemplom és a kistemplom (vagy más néven Öregtemplom). Utóbbi (5600 Békéscsaba, Szebényi tér 1.) a város legrégebbi, műemléki védelem alatt álló temploma.
A Kistemplom mellett általános elnevezése az Öregtemplom, melyet a vele szemben álló, kb. ötször akkora Evangélikus Nagytemplomhoz viszonyítva kapta.[1]
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A város első evangélikus templomát 1718-ban építették a Felvidékről (főként Nógrád, Hont és Gömör megyéből) betelepült szlovák evangélikusok. Ez az épület még rőzséből font, sárral tapasztott, meszelt volt, majd 1723-ban vályogból átépítették. Mivel ez romba dőléssel fenyegetett, ezért id. Tessedik Sámuel lelkész az 1740-es években szorgalmazta egy szilárd anyagú templom építését. A szájhagyomány szerint az építési engedélyért Bécsbe ment gyalog, Mária Terézia királynőhöz.[2] 1745-ben a csabaiak fél év alatt felépítették az első téglatemplomot a Tiszántúlon.
A város lakosságának és a gyülekezet növekedése miatt 1773-ban a templomot kereszthajóssá alakították át.[3] II. József türelmi rendelete nyomán 1783-ban felépülhetett a templom tornya, ami az ország első evangélikus kőtornya, valamint az Alföld első evangélikus templomtornya volt. Az ötszintes torony legfelső részén a tűzőr számára búboskemencével fűtőszobát is kialakítottak.[4] A következő években a gyülekezet száma meghaladta a 10 ezer főt, így a Kistemplom befogadóképessége szűkössé vált. Ezzel kapcsolatban három javaslat született: az első szerint a község határaiban egy-egy templomot építenek, a másik szerint a régi templom helyére egy új, nagyobb épüljön. Végül Milecz Mihály lelkész javaslata győzött, mely szerint a Kistemplommal szemben épül fel a Nagytemplom.[5] 1858 és 1860 között a templom belső terét, valamint berendezéseit és ablakait kicserélték, a homlokzatot újrameszelték. Az 1896-os millenniumi ünnepségekre készülvén a templom barokk homlokzatát neoreneszánsz elemekkel felújították, a torony új kupolát és kerengő erkélyt kapott. 1896-ban készült el a templom orgonája is.
1994-ben a templom nagyharangja leszakadt, amelyet egy év múltán állítottak helyre. Egy év múlva a 250. évfordulóra teljesen felújították, valamint újraszentelték,[6][7] a kupolát 2010-ben javították, festették újra.
2021-ben az épület tetejét kicserélték, a külső homlokzata megújult, valamint a belső padozata.[8]
Az épület
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Berendezése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az orgona, az oltár és a szószék a 19. század végén készült el.
Orgonája 1896-ban készült Aradon, Dangl Antal császári és királyi orgonakészítőnél. Ez egy kis méretű, egy manuálos, 12 regiszteres hangszer. Az oldalsó bejáratnál helyezkedik el.[9]
Az 1773-ban készült eredeti oltárképe ma a jaminai (erzsébethelyi) városrész evangélikus templomába található meg. Ezt az oltárat 1728-ban szerezte be a község Besztercebányáról. A rokokó stílusú oltár két olajfestménnyel (melyet Haan Antal alkotott) rendelkezik: az alsón Jézus lóg a keresztfán, a felső pedig Jézust a szamáriai asszonnyal ábrázolja. Az alsó kép két oldalán két szobor van: Szent Péter a mennyország kulcsaival és Szent Pál a hit karjával, egy Bibliával a kezében. A felső oltár felett két oldalt harsonát fújó puttók találhatóak, a tetején Isten-motívum díszeleg oldalsó kővázákkal.[10]
A legújabb oltára 1876-ban készült el, melynek képén Jézus látható az az Olajfák hegyén. Az oltár melletti keresztelőkút 1859-ből származik, öntöttvas akantuszlevelekkel díszített. A fedelén Keresztelő Szent János szobra látható, amit csabai csizmadia céhek készítettek.[11] Az oltár közepén helyezkedik el a csillár, melyet 1975-ben vásárolt meg az egyházközség.
A karzat és a padok copf stílusúak, melyek utólag világosbarna festést kaptak.
Harangjai
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A templomban régen 4 harang is megtalálható volt. Az I. világháborúban (a nagyharang kivételével) 3 harangot, a második világháborúban a negyedik, 1425 kg-os, Szlezák László budapesti mesternél készült harangját rekvirálták.[12] Jelenleg három harangja van az épületnek.[13]
Nagyharang (vagy Marik-harang)
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Tömege: 3547 kg
- Átmérője: 179 cm
- Magassága: 130 cm
Hazánk legnagyobb tömegű evangélikus harangja, melyet 1874-ben adományozott Marik Pál és felesége. Először Hizler Ignác öntötte Bécsújhelyben (ekkor 2912 kg-ot nyomott), mely 1875-ben megrepedt. Egy évvel később Seltenhofer Frigyes öntötte újjá.[14] A kedvező árajánlat miatt a soproni mester megnagyobbította az eredeti harangot. A külsején szlovák nyelvű felirat olvasható:
|
A Marik - harangon található felirat (szlovák nyelven) "Kdyz libl hlas zwonu proniká oblohu srdecne nábozne vzdychni k Pánu Bohu" Zwon tento cyrkvi evang. b. cabenské darovai Pavel Márki s prowow manzelkow Máriow Ondrejcik a s druhow Helenow Poljak. R. P. 1874 |
A felirat magyar fordítása "Mikor e harang szól, s hangja égig hatol, hittel, áhítattal sóhajts Istenhez" Ezt a harangot a b. csabai evang. Egyháznak adományozták Marik Pál s első felesége, Ondrejcsik Mária és második felesége, Poljak Ilona. Az Úrnak 1874. esztendejében. |
A harang pártázatán ez a magyar felirat szerepel: "Öntötte Seltenhofer Frigyes harangöntő Sopronban 1876-ban"
Középharang
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Tömege: 830 kg
- Átmérője: 122 cm
1922-ben készült Szlezák László budapesti műhelyében. Felirata:
„E HARANG ELŐDJÉT SZÁMOS HITBUZGÓ EV EGYHÁZTAG ADOMÁNYOZTA 1884-BEN. A VILÁGHÁBORÚ ALATT A HARANG A HAZA OLTÁRÁN ÁLDOZTATOTT A BÉKÉSCSABAI EV EGYHÁZ ÚJRA ÖNTETTE 1922. ÉVBEN SZLEZÁK LÁSZLÓ HARANGÖNTŐ ÁLTAL BUDAPESTEN ”
A vállon népies díszes, a pártázaton szőlőmotívum, alatta növényindák futnak körbe.
Kisharang
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Tömege: 360 kg
- Átmérője: kb. 90 cm
Szlezák László műhelyében készült 1923-ban. Mivel ez a harang van legfelül, ezért feliratát nem lehet elolvasni.
Hitélet, rendezvények
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Nagytemplom megépítése óta továbbra is tartanak istentiszteleti alkalmakat.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Evangélikus kistemplom | Békéscsaba". visitbekescsaba.com. Hozzáférés: 2026. július 4.
- ↑ Dedinszky Gyula (1945. december 9.). "Az első evangélikus tégla-templom az Alföldön". Új Harangszó. 1 (9): 35.
- ↑ "Folytassa, turista!". Békés Megyei Hírlap. 46 (144): 5. 1991. június 21.
- ↑ "Evangélikus Kistemplom". Csabai házak. Hozzáférés: 2026. július 4.
- ↑ "Békéscsabai Evangélikus Kistemplom". ev.profnet.hu. Hozzáférés: 2026. július 4.
- ↑ "Évforduló". Békés Megyei Hírlap. 50 (266): 3. 1995. november 13.
- ↑ "Hálaadás a 250 éves kistemplomban". Evangélikus Élet. 60 (47). 1995. november 19.
- ↑ Csiffáry, Zsuzsanna. "Felszentelték a felújított evangélikus kistemplomot Békéscsabán". behir.hu. Hozzáférés: 2026. július 4.
- ↑ "Az evangélikus épületegyüttes". https://bekescsaba.hu. Hozzáférés: 2026. július 4.
{{cite web}}: External link in|work= - ↑ "Békéscsabai Erzsébethelyi (Jaminai) Evangélikus Templom". ev.profnet.hu. Hozzáférés: 2026. július 4.
- ↑ "Békéscsabai Evangélikus Kistemplom | Reformáció". reformacio.mnl.gov.hu. Hozzáférés: 2026. július 4.
- ↑ "Békéscsaba templomharangjai". Hozzáférés: 2026. július 4.
- ↑ Dedinszky Gyula (1990. március 24.). "A harangozás művészete". Békés Megyei Népújság. 45 (70): 8.
- ↑ "Visszakerült a nagyharang". Békés Megyei Hírlap. 50 (216): 3. 1995. szeptember 14.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Az evangélikus épületegyüttes. bekescsaba.hu