Eurüdiké illír királyné
Eurüdiké (ógörög Εὐρυδίκη, latin Eurydice) illír királyné, az i. e. 212 körültől i. e. 189/181-ig az Illír Királyságban uralkodó III. Pleuratosz felesége, az utolsó illír király, Genthiosz anyja.
Apja Amünandrosz athaman király király volt, aki leányát i. e. 220-ban adta feleségül az Illír Királyság ardiata uralkodóházához tartozó Szkerdilaidasz fiához, Pleuratoszhoz.[1] Eurüdikének már volt egy fia, Karavantiosz, aki később Genthiosz féltestvéreként az Illír Királyság egyik hadvezére lett. Pleuratosz és Eurüdiké frigyéből két fiúgyermek született: Genthiosz és Platór.[2] Férje III. Pleuratosz néven i. e. 212 körültől lett az illírek uralkodója, és az i. e. 189–181 közötti évek valamelyikében halt meg.[3] Fia, Genthiosz követte őt a trónon, aki édestestvérét, Platórt szerelemféltésből és a hatalomért folyó harcban megölette, majd nőül vette öccse menyasszonyát, Etutát.[4] Genthiosz uralkodása során fokozatosan szembefordult a Római Köztársasággal, majd az i. e. 168. évi harmadik római–illír háború során megsemmisítő vereséget szenvedett a rómaiaktól. A trónjáról letaszított király és családtagjai – köztük édesanyja, Eurüdiké – az itáliai Iguviumban, száműzetésben fejezték be életüket.[5]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Hammond 1966 :249.; Ceka 2013 :182.
- ↑ Papazoglou 1965 :172.; Hammond 1966 :243.; Ceka 2013 :182., 214.
- ↑ Cabanes 1988 :310–311.; Wilkes 1992 :171.; Ceka 2013 :214.
- ↑ Papazoglou 1965 :164.; Cabanes 1988 :152., 313.; Wilkes 1992 :85., 172.; Schütz 2002 :72.; Ceka 2013 :214., 284–285.
- ↑ Cabanes 1988 :324.; Wilkes 1992 :175.; Ceka 2013 :225., 349.
Források[szerkesztés]
- ↑ Cabanes 1988: Pierre Cabanes: Les illyriens de Bardulis à Genthios (IVe–IIe siècles avant J.-C.). Paris: SEDES. 1988. = Regard sur l’histoire, 65. ISBN 2718138416
- ↑ Ceka 2013: Neritan Ceka: The Illyrians to the Albanians. Tirana: Migjeni. 2013. ISBN 9789928407467
- ↑ Hammond 1966: N. G. L. Hammond: The kingdoms of Illyria circa 400–167 B.C. The Annual of the British School at Athens, LXI. évf. (1966) 239–253. o.
- ↑ Papazoglou 1965: Fanoula Papazoglou: Les origines et la destinée de l’État illyrien: Illyrii proprie dicti. Historia – Zeitschrift für Alte Geschichte, XIV. évf. 2. sz. (1965. április) 143–179. o.
- ↑ Schütz 2002: Schütz István: Fehér foltok a Balkánon: Bevezetés az albanológiába és a balkanisztikába. Budapest: Balassi. 2002. ISBN 9635064721
- ↑ Wilkes 1992: John Wilkes: The Illyrians. Oxford; Cambridge: Blackwell. 1992. = The Peoples of Europe, ISBN 0631146717
