Európium(III)-oxid

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Európium-oxid
Eu2O3.powder.jpg
Kémiai azonosítók
CAS-szám 1308-96-9
PubChem 159371
ChemSpider 3441840
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet Eu2O3
Moláris tömeg 351.926 g/mol
Megjelenés Fehér por
Sűrűség 7.40 g/cm3
Olvadáspont 2350 °C[1]
Oldhatóság (vízben) Elhanyagolható
Kristályszerkezet
Kristályszerkezet Monoklin, Köbös
Veszélyek
MSDS External MSDS
Főbb veszélyek Nem mérgező
Rokon vegyületek
Azonos kation Európium(III)-klorid
Azonos anion Szamárium(III)-oxid, Gadolínium(III)-oxid
Ha másként nem jelöljük, az adatok
az anyag standard állapotára vonatkoznak.
(25 °C, 100 kPa)

Az európium(III)-oxid (Er2O3) az európium és oxigén által alkotott kémiai vegyület. Széleskörűen felhasználják a vörös és kék fényporokban, televíziós készülékekben, fénycsövekben és az ittrium-alapú fényporok aktivátoraként is. A fluoreszkáló üveg gyártásában is fontos szer. Az európium fluoreszcenciáját a hamisítás elleni eurós bankjegyek fényporaként is alkalmazzák.[2]

Két fő kristályszerkezete a monoklin és a köbös. A köbös európium(III)-oxid szerkezete a mangán(III)-oxidéhoz hasonló.

Előállítása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Előállítható a fém európium égetésével.

 \mathrm{4\ Eu + 3\ O_2 \rightarrow 2\ Eu_2O_3}

Reakciói[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Savakkal a megfelelő európium(III)- képződése közben reagál.

 \mathrm{Eu_2O_3 + 6\ HCl \rightarrow 2\ EuCl_3 + 3\ H_2O}

 \mathrm{Eu_2O_3 + 3\ H_2SO_4 \rightarrow Eu_2\left(SO_4\right)_3 + 3\ H_2O}

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben az Europium(III) oxide című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]