Európai Magyar Gimnázium

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont!
Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját! (2006 szeptemberéből)
Ebben a szócikkben egyes szerkesztők szerint sérül a Wikipédia egyik alappillérének számító, úgynevezett semleges nézőpont elve, vagy egyes megfogalmazásai reklámízűek (a vita részleteihez lásd a vitalapot). | Ha nincs indoklás sem itt a sablonban, sem a vitalapon, bátran távolítsd el a sablont!


Az Európai Magyar Gimnázium egy középfokú oktatási intézmény volt a németországi Kastlban (Kastl in der Oberpfalz, Bajorország). Az intézmény, eleinte különböző helyszíneken, 1957-től 2006-ig működött.

Az épület[szerkesztés]

A gimnáziumnak otthont adó nyolcszáz éves egykori bencés rendi erődkolostor 1942-1945 között náci gyermekláger volt. Heinrich Himmler birodalmi vezető parancsára 181 Szlovéniából elhurcolt árva gyermeket tartottak fogva itt. Az épületek átnevelő tábornak adtak helyet. A gyerekek szüleit mint partizánokat a Szlovéniát megszálló nácik vagy helyben felkoncolták, vagy Auschwitzba deportálták, ahol többségüket megsemmisítették. A várerődöt az amerikai hadsereg szabadította fel.

Az intézmény[szerkesztés]

Az 1948-ban alapított Magyar Iskolaegyesület (Ungarischer Schulverein e.V.) a bajorországi Kastl községben 1957-ben hozta létre az egyetlen nyugat-európai nemzetközi magyar gimnáziumot. Ebben a gimnáziumban öt kontinens 22 országából tanultak magyar származású vagy a magyarsághoz valamilyen módon kötődő diákok. A német állami és egyházi pénzügyi támogatások mellett a kastli Magyar Gimnázium a diaszpórában élő magyarság áldozatkész pénzügyi és tárgyi adományai révén válhatott egy olyan iskolává, ahol a Nyugat-Európában élő magyar származású diákok százai, összességében három generációja juthatott bajor érettségihez. A mindenhonnan érkező magyar adományok márka százezreiből épült az új oktatási és kollégiumi épületszárny és a leánykollégium eleje. Az amerikai hadsereg a magyar fiatalok részére alakított ki egy olyan sportpályát, amelyet napjainkban leginkább a német iskolások használnak. A Magyar Iskolabizottság nemzetközi iskolájával a falu legnagyobb munkáltatója volt. Diákjaink, szüleik és az iskola által teremtett idegenforgalom jelentős bevételhez juttatta a falu vállalkozóit. A magyarság bajorországi gimnáziuma a kommunista diktatúra hatalomrajutása, illetve az 1956-os forradalom leverése után emigrációba kényszerült magyarok és az őket befogadó bajorok és a német szövetségi állam összefogásával jöhetett létre. Fél évszázad óta a világ számos országában élő magyar családok gyermekei és a magyar kultúra iránt érdeklődő különböző nemzetiségű diákok tanultak együtt ebben az oktatási intézményben, amelyet, mint az egyetlen nyugat-európai magyar alapítású gimnáziumot tartanak számon. Olyan intézmény, amelyben nem csupán oktattak, hanem emellett mindig a magyar érdekeket szolgáló kulturális-diplomáciai feladatokat is elláttak. Az Európai Magyar Gimnázium megszervezésében jelentős szerepe volt az Iskolaalapító Magyar Iskolaegyesület első elnökének, prof. Dr. Ádám Györgynek, a Bajor Érdemrenddel kitüntetett pápai prelátusnak, valamint dr. Galambos Ireneus bencés rendi szerzetesnek, dr. Harangozó Ferenc pápai prelátusnak és dr. Valentiny Géza pápai prelátusnak.

Források[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Európai_Magyar_Gimnázium&oldid=25578994”