Afrikai ezüstcsőrűpinty

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Euodice cantans szócikkből átirányítva)
Afrikai ezüstcsőrűpinty
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Család: Díszpintyfélék (Estrildidae)
Nem: Euodice
Faj: E. cantans
Tudományos név
Euodice cantans
(Gmelin, 1789)
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Afrikai ezüstcsőrűpinty témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Afrikai ezüstcsőrűpinty témájú kategóriát.

Az afrikai ezüstcsőrűpinty (Euodice cantans) a madarak osztályának a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a díszpintyfélék (Estrildidae) családjába tartozó faj.[1][2]

Rendszerezése[szerkesztés]

A fajt Johann Friedrich Gmelin német természettudós írta le 1789-ben, a Loxia nembe Loxia cantans néven. Sorolták a Lonchura nembe Lonchura cantans néven is.[3]

Alfajai[szerkesztés]

  • Euodice cantans cantas (Gmelin, 1789) – Afrika nyugati és középső része
  • Euodice cantans orientalis (L. Lorenz von Liburnau & Hellmayr, 1901) – Afrika keleti része

Előfordulása[szerkesztés]

Afrika területén honos. Betelepítették Portugáliába, Katarba, Puerto Ricóba és a Hawaii szigetekre. Természetes élőhelyei a száraz szavannák, félsivatagos területeken és cserjésekben van. Állandó, nem vonuló faj.[4]

Megjelenése[szerkesztés]

Testhossza 11 centiméter, testtömege 10–14 gramm.[5] A nemek hasonlóak, a hímet csak éneke alapján lehet megkülönböztetni. A fejoldalak és a torok sárgásbarna, a fejtető sötétbarna, a hát világosbarna, sötét kereszthullámokkal. A farkcsík és a farkfedők, valamint a farktollak feketék. A mell és a has sárgásbarna. Az alsó farkfedők fehérek. A szem barna, szürkéskék gyűrűvel (a hímé élénkebb), a csőr kékesszürke, a láb hússzínű.

Életmódja[szerkesztés]

Füvek és más növények magvaival táplálkozik, de rovarokat is fogyaszt. Szaporodási időben párban, egyébként csapatokban él.

Szaporodása[szerkesztés]

A fészekalja 4-8 tojásból áll. A kotlás 15 napig tart, melyben mindkét szülő részt vesz.

Természetvédelmi helyzete[szerkesztés]

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2022. július 20.)
  2. A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2022. július 20.)
  3. Avibase. (Hozzáférés: 2022. július 20.)
  4. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2022. július 20.)
  5. Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2022. július 20.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]