A számelméletben az Euler-szorzat a Dirichlet-sor prímszámokkal indexelt kiterjesztése a végtelenbe. Az elnevezés abból ered, hogy a Riemann-féle zéta-függvény esetét Euler tanulmányozta, és ő bizonyította be annak végtelen szorzat reprezentációját.
Általában, ha az a függvény multiplikatív, akkor a

Dirichlet-sor egyenlő a következővel:

ahol a szorzatot a prímek fölött veszik, és
éppen az

összeg.
Hogyha ezeket formális generátorfüggvénynek tekintjük, akkor adódik, hogy egy efféle formális Euler-szorzat kiterjesztése szükséges és elégséges feltétele az a függvény multiplikativitásának. Eszerint
azoknak a különböző
értékeknek szorzata, ahol p prímosztója n-nek, és n prímtényezős felbontásában p éppen k-szor szerepel.
Speciálisan, ha
teljesen multiplikatív, akkor
egy mértani sor. Ekkor

mint a Riemann-féle zéta-függvény esete, és általánosabban, a Dirichlet-karakterek esetén.
A gyakorlatban a végtelen soroknak azok a speciális esetei érdekesek, amikor a sor abszolút konvergens. Ezen a tartományon a sor összege nem lehet nulla, így itt a tényezők sem lehetnek nullák.
A moduláris formák tétele szerint tipikus, hogy itt a nevezők másodfokú polinomok. Az általános Langlands-elmélet tartalmaz egy hasonló fejtegetést az m-edfokú polinomokkal kapcsolatban, és a reprezentációelmélet is hasonlót
mond GLm-ről.
A Riemann-féle zéta-függvényhez kapcsolódó Euler-szorzat a mértani sor összegének felhasználásával
.
A
Liouville-függvényre

Reciprokaikat felhasználva a
Möbius-függvény két Euler-szorzata

és

A kettő hányadosa:

Mivel páros számokra a Riemann-féle zéta-függvény értéke
és egy racionális szám szorzata, ez a végtelen szorzat racionális számot ad értékül páros hatványokra. Például, mivel
,
, és
,


és így tovább, ami Ramanudzsan első eredménye. Ez a végtelen szorzat a következővel is ekvivalens:

ahol
az n különböző prímosztóinak számát jelöli. és
a négyzetmentes osztók száma.
Hogyha
az N konduktor Dirichlet-karaktere, akkor
teljesen multiplikatív, és
csak n maradékosztályától függ modulo N, és
akkor és csak akkor, ha n nem relatív prím. Ekkor
.
Itt kényelmesebb elhagyni az N konduktor prímosztóit a szorzatból. Ramanudzsan megpróbálta általánosítani az Euler-szorzatot a zéta-függvényre:

minden
-re, ahol
a polilogaritmus.
-re a fenti szorzat nem más, mint
Sok ismert konstansnak van Euler-szorzatos kifejtése:
A Leibniz-formula a π-re:

értelmezhető Dirichlet-sorként az egyetlen modulo 4 Dirichlet-karakter segítségével, és szuperpartikuláris arányok Dirichlet-szorzatává alakítható:

ahol minden számláló prím, és a nevező a legközelebbi néggyel osztható szám.[1]
További Euler-szorzatok:
Ikerprím-konstans:

Landau-Ramanudzsan-konstans:


Murata-konstans (A065485 sorozat az OEIS-ben):

Erősen gondtalan konstans
A065472:

Artin-konstans
A005596:

Landau-konstans
A082695:

Gondtalan konstans
A065463:

Reciproka
A065489:

Feller-Tornier-konstans
A065493:

Kvadratikus osztályszám konstans
A065465:

Totient összegzési konstans
A065483:

Gondtalan konstans
A065464:

Erősen gondtalan konstans
A065473:

Stephens-konstans:
A065478:

Barban-konstans:
A175640:

Heath-Brown–Moroz-konstans
A118228:

- G. Polya, Induction and Analogy in Mathematics Volume 1 Princeton University Press (1954) L.C. Card 53-6388 (A very accessible English translation of Euler's memoir regarding this "Most Extraordinary Law of the Numbers" appears starting on page 91)
- Apostol, Tom M. (1976), Introduction to analytic number theory, Undergraduate Texts in Mathematics, New York-Heidelberg: Springer-Verlag, ISBN 978-0-387-90163-3* G.H. Hardy and E.M. Wright, An introduction to the theory of numbers, 5th ed., Oxford (1979) ISBN 0-19-853171-0 (Chapter 17 gives further examples.)
- George E. Andrews, Bruce C. Berndt, Ramanujan's Lost Notebook: Part I, Springer (2005), ISBN 0-387-25529-X
- G. Niklasch, Some number theoretical constants: 1000-digit values"