Euglenaceae
 | ||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||
| ||||||||||||
| Nemzetségek[2] | ||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Euglenaceae témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Euglenaceae témájú kategóriát. |
Az Euglenaceae (más néven Euglenidae) az ostoros moszatok (Euglenozoa) egyik kládja. Ide tartozik a legjobban ismert ostorosmoszat-nemzetség, az Euglena is.[1]
Nevezéktan
[szerkesztés]Az Euglenaceae ICZN szerinti neve Euglenidae. E kettős nevezéktan oka a protisztológia történetében van: a klád tagjait algáknak és protozoonoknak egyaránt tekintették, és e két csoportot külön nevezéktani kódexek szabályozzák.[3] Algaként kezelve az Algák, Gombák és Növények Nevezéktanának Nemzetközi Kódexe (ICN) alá tartozik, így neve Euglenaceae, míg az ICZN szerinti neve Euglenidae.[1] Az ilyen kládokat két országba sorolt csoportnak tekintik a párhuzamos nevezéktani rendszer miatt.[3]
Genetika
[szerkesztés]Kloroplasztiszában nincs fordított ismétlődésű (IR) szakasz.[4]
Morfológia
[szerkesztés]Az Euglenophyceae kládon belül az Euglenaceae morfológiailag a legsokszínűbb család.[5] A Colacium kivételével jobbára egysejtűekből áll. Szabadon vagy állati emésztőrendszerben él.[1] 2 nemzetség, a Strombomonas és a Trachelomonas külső héjat (lorica) állít elő.[6]
Más ostoros moszatokhoz hasonlóan az Euglenaceae sejtjeit fehérjecsíkok sora, pellikula veszi körül. Ez a legtöbb nemzetségben megnyúlhat, lehetővé téve a sejt számára a kontrakciót, ezzel együtt a metabóliát is. A Monomorphina rideg vagy kevéssé képes metabóliára.[1] A legtöbb fajban van kloroplasztisz, csak kevés vesztette el.[1] Ezek sokszínűek a kládban: számuk, méretük, alakjuk és a pirenoidok jelenléte fontos azonosító jellemző.[1]
A plasztisz másodlagos,[7] nem rendelkezik nukleomorffal, és 3 membrán veszi körbe.[8]
Szemfoltja van, sejtfala főleg paramilonból (β-1,3-glükán) áll.[9]
Filogenetika
[szerkesztés]Jelenlegi meghatározása értelmében az Euglenaceae klád.[6] Testvércsoportja a Phacaceae, melybe több, korábban az Euglenaceae alá sorolt nemzetséget (például Lepocinclis, Phacus, Discoplastis) tartalmaz.[6] 2 filogenetikai rendszer található alább.
Kim et al. (2010)
[szerkesztés]E rendszertan szerint a legtöbb Euglena-faj az Euglenaria és az Euglena archaeoplastidiata kládjának testvércsoportja.[6]
| Euglenales |
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Bicudo et Menezes (2016)
[szerkesztés]E rendszertan szerint az Euglena az Euglenaformis kivételével Euglenaceae összes többi nemzetségének testvére.[10]
| Euglenales |
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Jelentőség
[szerkesztés]Funkcionális élelmiszerek
[szerkesztés]Az Euglena gracilis immunitást erősítő anyagként funkcionális élelmiszerekben alkalmazható lehet, mivel például csökkenti a hyperglycaemiát, a májban tárolt és a visceralis zsír felhalmozódását, ezenkívül a paramilon oldhatatlan élelmi rost, és csökkenti az obesitas kialakulását. Egy humán tanulmányban az Euglena növelte a mucosalis felszínben az immunválaszt, és egy állati tanulmány szerint csökkentette a gyulladást. Alkalmazható lehet a ciklofoszfamiddal történő rákkezelés során a limfocitaszám csökkenése és a limfoid szervek, például a lép károsodása miatt történő immunszupresszió csökkentésére.[9]
Mérgező virágzások
[szerkesztés]Egyes fajai, például az Euglena sanguinea eutróf vizekben euglenoficint termelnek, mely haltoxinként jelentős halhalált okozhat.[11] Emellett azonban rákellenes és gyomirtó hatású anyag is lehet.[12]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c d e f g Kostygov AY, Karnkowska A, Votýpka J, Tashyreva D, MacIszewski K, Yurchenko V, Lukeš J (2021). „Euglenozoa: Taxonomy, diversity and ecology, symbioses and viruses”. Open Biology 11 (3), 200407. o. DOI:10.1098/rsob.200407. PMID 33715388. PMC 8061765.
- ↑ Adl SM, Bass D, Lane CE, Lukeš J, Schoch CL, Smirnov A, Agatha S, Berney C, Brown MW, Burki F, Cárdenas P, Čepička I, Chistyakova L, Del Campo J, Dunthorn M, Edvardsen B, Eglit Y, Guillou L, Hampl V, Heiss AA, Hoppenrath M, James TY, Karnkowska A, Karpov S, Kim E, Kolisko M, Kudryavtsev A, Lahr DJG, Lara E, Le Gall L, Lynn DH, Mann DG, Massana R, Mitchell EAD, Morrow C, Park JS, Pawlowski JW, Powell MJ, Richter DJ, Rueckert S, Shadwick L, Shimano S, Spiegel FW, Torruella G, Youssef N, Zlatogursky V, Zhang Q (2019. január 19.). „Revisions to the Classification, Nomenclature, and Diversity of Eukaryotes”. J Eukaryot Microbiol 66 (1), 4–119. o. DOI:10.1111/jeu.12691. PMID 30257078. PMC 6492006.
- ↑ a b Patterson DJ, Larsen J (1992). „A Perspective on Protistan Nomenclature”. The Journal of Protozoology 39, 125–131. o. DOI:10.1111/j.1550-7408.1992.tb01292.x.
- ↑ Karnkowska A, Bennett MS, Triemer RE (2018. október 30.). „Dynamic evolution of inverted repeats in Euglenophyta plastid genomes”. Sci Rep 8. DOI:10.1038/s41598-018-34457-w. PMID 30375469. PMC 6207741.
- ↑ Bennett MS, Triemer RE (2015). „Chloroplast genome evolution in the Euglenaceae”. Journal of Eukaryotic Microbiology 62 (6), 773–785. o. DOI:10.1111/jeu.12235. PMID 25976746.
- ↑ a b c d (2010) „Multigene Analyses of Photosynthetic Euglenoids and New Family, Phacaceae (Euglenales)”. Journal of Phycology 46 (6), 1278–1287. o. DOI:10.1111/j.1529-8817.2010.00910.x.
- ↑ Zimorski V, Ku C, Martin WF, Gould SB (2014. december 1.). „Endosymbiotic theory for organelle origins” (angol nyelven). Current Opinion in Microbiology 22, 38–48. o. DOI:10.1016/j.mib.2014.09.008. ISSN 1369-5274. PMID 25306530.
- ↑ Zakryś B, Milanowski R, Karnkowska A.szerk.: Schwartzbach SD, Shigeoka S: Evolutionary origin of Euglena, Euglena: Biochemistry, Cell and Molecular Biology, Advances in Experimental Medicine and Biology (angol nyelven). Springer International Publishing, 3–17. o.. DOI: 10.1007/978-3-319-54910-1_1 (2017). ISBN 978-3-319-54910-1. Hozzáférés ideje: 2021. december 29.
- ↑ a b Yang H, Choi K, Kim KJ, Park SY, Jeon JY, Kim BG, Kim JY (2022. február 28.). „Immunoenhancing effects of Euglena gracilis on a cyclophosphamide-induced immunosuppressive mouse model”. J Microbiol Biotechnol 32 (2), 228–237. o. DOI:10.4014/jmb.2112.12035. PMID 35001010. PMC 9628845.
- ↑ (2016) „Phylogeny and Classification of Euglenophyceae: A Brief Review”. Frontiers in Ecology and Evolution 4. DOI:10.3389/fevo.2016.00017.
- ↑ Zimba PV, Moeller PD, Beauchesne K, Lane HE, Triemer RE (2010). „Identification of euglenophycin—a toxin found in certain euglenoids”. Toxicon 55 (1), 100–104. o. DOI:10.1016/j.toxicon.2009.07.004. PMID 19615398.
- ↑ O'Neill EC, Trick M, Henrissat B, Field RA (2015. december 1.). „Euglena in time: Evolution, control of central metabolic processes and multi-domain proteins in carbohydrate and natural product biochemistry” (angol nyelven). Perspectives in Science 6, 84–93. o. DOI:10.1016/j.pisc.2015.07.002. ISSN 2213-0209.
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben az Euglenaceae című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.