Eugen Sandow

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Eugen Sandow
Született Friedrich Wilhelm Müller
1867. április 2.[1][2][3][4]
Königsberg
Elhunyt 1925. október 14. (58 évesen)[1][2][4]
London
Állampolgársága porosz
Foglalkozása
  • testépítő
  • erőemelő
Halál okaaorta-aneurizma
Sírhelye Putney Vale Cemetery

A Wikimédia Commons tartalmaz Eugen Sandow témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Eugen Sandow, született Friedrich Wilhelm Müller (Königsberg, 1867. április 2.London, 1925. október 14.) német származású testépítő és mutatványos.[5] Tízévesen kezdett el érdeklődni a testépítés iránt egy olaszországi látogatás során.[6] Egy rövid ideig cirkuszban dolgozott, majd Ludwig Durlacher erőművésznél tanult.[6] Durlacher javaslatára erősember-versenyeken vett részt a kor jeles erőművészei ellen.[5][6]

Nagy sikerű amerikai turnéi során a közönség megcsodálhatta izmait, ő maga pedig meggazdagodott. Vagyonából Angliában számos, a testi egészséget, az edzettséget előtérbe helyező vállalkozást indított. Többek között létrehozta a Testgyakorló Intézetet (egyfajta edzőtermet, ahol testgyakorlást, súlyzós edzést oktatott és étkezési tanácsokat is adott), számos edzőfelszerelést és terméket népszerűsített.[5][6] 1901-ben ő rendezte meg az első nagyszabású testépítőversenyt a Royal Albert Hallban, ahol a zsűri tagjai között volt Arthur Conan Doyle és Charles Lawes-Wittewronge(wd) sportoló-szobrász is.[5][7][6]

Sandowt „a modern testépítés atyjaként” szokták emlegetni.[8]

Gyermek- és fiatalkora[szerkesztés]

Königsbergben született 1867. április 2-án zsidó származású családba, apja német, anyja orosz felmenőkkel rendelkezett.[9] Bár szülei zsidónak születtek, evangélikusok lettek és azt akarták, hogy fiukból evangélikus lelkész legyen.[10][11][12] Tízévesen látogatott Olaszországba, ahol a görög testideált megtestesítő szobrok „felnyitották a szemét”.[6] 1885-ben elhagyta Poroszországot, hogy elkerülje a katonai szolgálatot és cirkuszi művészként utazgatott Európában, Eugen Sandow művésznéven.[6] Anyja lánykori nevét (Sandov) németesítette a művésznevéhez.[8]

Brüsszelben találkozott az „Attila professzor” néven ismert Ludwig Durlacher erőművésszel és tanulni kezdett tőle.[13] Durlacher javaslatára Londonba utazott, hogy erőversenyeken vett részt, a kor elismert erőemberei, Charles Sampson, Frank Bienkowski és Henry McCannellen ellen. Mutatványaiban Sandow kábeleket, láncokat szakított szét, embereket emelgetett, erőtesztelő gépeket tört ripityára. A műsora előtt egy emelvényre állt és pózolt, ahol különféle megvilágításban tekinthette meg a közönség az izmait, szinte hasonló módon a modern testépítő-versenyekhez.[5][8]

Élete és pályafutása[szerkesztés]

Sandow, 1894-es mozgókép

Florenz Ziegfeld az 1893-as chicagói világkiállításon akarta bemutatni Sandowt,[5] de tudta, hogy Sandow Maurice Grauval áll szerződésben.[14] Grau heti ezer dollárt kért, amit Ziegfield nem tudott garantálni, de beleegyezett a bevétel 10%-ának átadásába.[14] 1894-ben az Edison Studios rövidfilmeket készített róla kinetoszkóp-vetítésekhez, melyeken Sandow az izmait kiemelendő, pózokat mutat be.[15] Sandow turnéra indult az Egyesült Államokban,[5] 1894 áprilisában a San Franciscó-i Golden Gate parkban mutatta meg izmait.[16] Dudley Sargent, a Harvard Egyetem testnevelője úgy vélte, Sandow a férfiasság legfigyelemreméltóbb példánya. Hírneve nőttön-nőtt, mire elhagyta Amerikát, már negyedmillió dollárt keresett.[5]

Sandow pózol a Sandow's Magazine of Physical Culture hasábjain (1902)

Angliába visszatérve Sandow saját üzleti vállalkozásokat indított. Többek között létrehozta a Testgyakorló Intézetet (egyfajta edzőtermet, ahol testgyakorlást, súlyzós edzést oktatott és étkezési tanácsokat is adott), számos edzőfelszerelést (egykezes és kétkezes súlyzókat) és terméket népszerűsített.[5][6][17] 1898-ban havilapot indított Sandow's Magazine of Physical Culture címmel, 1897 és 1904 között pedig több könyvet is kiadott; az egyik címében már szerepelt a „body-bulding” (testépítés) kifejezés is.[18] 1901-ben ő rendezte meg az első nagyszabású testépítőversenyt a Royal Albert Hallban, ahol a zsűri tagjai között volt Arthur Conan Doyle és Charles Lawes-Wittewronge(wd) sportoló-szobrász is.[5][7][6][17]

1906-ban kibérelte a Holland Park Avenue 161-es szám alatti négyemeletes házat, köszönhetően annak a nagylelkű ajándéknak, amelyet Dhunjibhoy Bomanji brit-indiai üzletembertől kapott hálából, amiért Sandow edzőprogramjának köszönhetően jelentősen javult az egészsége. 19 évig lakott itt.[19][20][21]

Világkörüli turnéra is indult, ahol a testedzést és az egészséges életmódot népszerűsítette,[17] járt Indiában, Japánban, Dél-Afrikában, Ausztráliában és Új-Zélandon is. 1909-től saját költségén edzette a Nemzetőrségbe, majd az első világháború idején a brit hadseregbe jelentkező önkénteseket.[22]

1911-ben V. György brit király kinevezte a „testgyakorlás professzorává”.[5][23] Számos termékhez adta a nevét, majd Sandow's Cocoa néven kakaógyárat létesített, ám az üzlet tönkrement, a világháború idején pedig német származása miatt meghurcolták.[24]

Magánélete és filozófiája[szerkesztés]

Sandow modellt áll a Natural History Museum szobrához

1896-ban vette feleségül Blanche Brookst,[23] két lányuk született, Helen és Lorraine.[25][26] Sandow gyakran volt hűtlen a feleségéhez.[8] Rendkívül hiú ember volt, szerette a tükör előtt nézegetni az izomzatát.[8]

Sandow – korának elvárásai ellenére – a női testedzés szószólója volt, támogatta az ötletet, hogy a nők is edzhessenek és úgy vélte, az edzés nem teszi kevésbé vonzóvá a hölgyeket.[8]

Sandow számos szobrásznak állt modellt, köztük Fredrick W. Pomeroynak is, aki Sandowról mintázta meg azt a szobrocskát, amelyet az első, 1901-es testépítő-versenyen ítéltek oda a győztesnek.[8] 1, Sandow a görög és római szobrok testideáljára törekedett, ehhez a könyveiben ki is dolgozta a pontos test- és izomarányokat, valamint az eléréséhez szükséges edzésprogramot is.[27] 1901-ben ezt az ideált a Natural History Museum is megörökítette, Sandowról gipszöntés segítségével készítettek szobrot, melyet ki is állítottak a múzeumban, mint az európai férfi „tökéletes típusát”. A szobor azonban nem maradt sokáig a múzeumban, a prűd viktoriánus ízlésnek nem felelt meg a teljesen meztelen alkotás. Az 1990-es években Arnold Schwarzenegger elkérte az öntőminták másolatát saját gyűjteményébe.[28]

Halála[szerkesztés]

Sandow sírja a Putney Vale Temetőben

Londonban érte a halál 1925. október 14-én, a korabeli lapok beszámolója szerint intracerebrális vérzésben.[29][30] Úgy tartották, egy korábbi megerőltető esemény miatt történt, amikor pár évvel korábban egyedül emelte ki autóját az árokból egy balesetet követően.[31] Boncolás nélkül aorta aneurysmát írtak a halotti bizonyítványára.[31]

Sandowt jelöletlen sírba temették a Putney Vale Temetőben, felesége kérésére, aki nem volt hajlandó rendesen eltemettetni, miután férje hűtlen volt hozzá.[31] 2008-ban a sírhelyet Chris Davies, Sandow dédunokája vásárolta meg és a sírkövet lecserélték egy természetes rózsaszínű homokkőre, melyen csupán annyi szerepel: „SANDOW 1867–1925”, a görög sztélék stílusában.[24]

Hatása és emlékezete[szerkesztés]

Nat Pendleton mint Eugen Sandow

Testedző és egészséges életmód programja, filozófiája sokakra hatással volt, többek között Theodore Rooseveltre és Arthur Conan Doyle-ra, akivel barátok is voltak.[5][6]

Sandow 1905-ben járt Indiában, ahol „kulturális hősként” fogadták. Joseph Alter kutató szerint Sandow nagy hatással volt a modern jógára, mint testedzési formára, mely a 20. század elején számos gyakorlatot beépített a testművelésből.[32][33]

Eugen Sandow bronzszobrát kapja minden évben a Mr. Olympia győztese, 1977 óta. A szobrot Frederick W. Pomeroy készítette.[8][34]

Sandow 2009-ben kék emléktáblát kapott, melyet a Holland Park Avenue 161 alatti házra helyeztek el, ahol Sandow élt.[35]

Sandow említésre kerül James Joyce 1922-es Ulysses című regényében, a Physical Strength and How to Obtain It by Eugene [sic] Sandow című könyv megtalálható Leopold Bloom könyvespolcán. Sandowt Nat Pendleton alakította az 1936-os A nagy Ziegfeld című filmben. 2013-ban a Louis Cyr című filmben Dave Simard formálta meg.

Kiadványai[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. a b BnF források (francia nyelven)
  5. a b c d e f g h i j k l Eugen Sandow”, Encyclopædia Britannica (Hozzáférés ideje: 2009. február 19.) 
  6. a b c d e f g h i j Louise Maher. „The Mighty Sandow: How the world's strongest man wowed Australian audiences in 1902”, ABC Radio, 2015. április 29. 
  7. a b Rhodes, Jesse: Bodybuilders Through the Ages (angol nyelven). Smithsonian Magazine, 2009. július 19. [2013. november 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
  8. a b c d e f g h 10 FACTS ABOUT BODYBUILDING LEGEND EUGEN SANDOW. Muscle and Fitness. (Hozzáférés: 2020. október 14.)
  9. Jewish Masculinities. Indiana University Press (2012) 
  10. Chapman, David L.. Sandow the Magnificent: Eugen Sandow and the Beginnings of Bodybuilding, Sport and society. University of Illinois Press, 6. o. (1994). ISBN 978-0-252-02033-9. OCLC 538245261. Hozzáférés ideje: 2019. január 27. 
  11. Full text of "Sandow on physical training : a study in the perfect type of the human form"
  12. Sandow on physical training: a study in the perfect type of the human form. New York : J. S. Tait (1894. január 1.) 
  13. Louis Attila. Legendary Strength, 2013. október 29. (Hozzáférés: 2014. augusztus 8.)
  14. a b Florenz Ziegfeld Dies in Hollywood After Long Illness, 1933. július 23. [2009. október 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. február 19.)
  15. Souvenir Strip of the Edison Kinetoscope (Sandow, the Modern Hercules). Film Threat. (Hozzáférés: 2008. április 20.)
  16. Sandow's Engagement. San Francisco Call, 1894. április 29. (Hozzáférés: 2015. június 14.)
  17. a b c Plaque to father of body-building”, BBC, 2009. február 16. (Hozzáférés ideje: 2009. február 19.) 
  18. Patrick Scott, 'Body-Building and Empire-Building: George Douglas Brown, The South African War, and Sandow's Magazine of Physical Culture, Victorian Periodicals Review, 41:1 (2008), pp. 78–94.
  19. SANDOW, Eugen (1867–1925). English Heritage . (Hozzáférés: 2018. június 7.)
  20. Waller, David. The perfect man : the muscular life and times of Eugen Sandow, Victorian strongman, 200. o. (2011). ISBN 978-1-906469-25-2. OCLC 774635051 
  21. Eugen Sandow: Fakir of Physical Culture (angol nyelven). OPEN Magazine . (Hozzáférés: 2018. június 7.)
  22. Oxford Dictionary of National Biography. Oxford University Press, 904–905. o. (2004). ISBN 0-19-861398-9 
  23. a b Oxford Dictionary of National Biography, 904. o. 
  24. a b  The Rogue Legends Series - Chapter 1: Eugen Sandow / 8K. Rogue Fitness. (Hozzáférés ideje: 2020-10-14.)
  25. Sandow, Eugen. Strength and How to Obtain It, 4th, Elibron Books [1911] (2005). ISBN 1-4021-5900-5. Hozzáférés ideje: 2012. július 29. 
  26. Цитатник Mug: Eugen Sandow, the father of bodybuilding. Live Internet Russia, 2011. január 31. (Hozzáférés: 2012. július 29.)
  27. Eugen Sandow. Strength and How to Obtain It. Adegi Graphics LLC (1999). ISBN 9781402159008  (újrakiadás)
  28. Eugen Sandow: a body worth immortalising. Natural History Museum. (Hozzáférés: 2020. október 14.)
  29. Death of Sandow”, [[Time (magazin)|]], 1925. október 26.. [2012. február 19-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2009. február 19.) „As it must to all men, Death came last week to Eugene Sandow, aged 58, chest expansion 14 inches.” 
  30. Eugen Sandow.”, Hartford Courant, 1925. október 15.. [2011. május 24-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2008. április 20.) 
  31. a b c Oxford Dictionary of National Biography, 905. o. 
  32. Singleton, Mark. Yoga Body : the origins of modern posture practice. Oxford University Press, 89. o. (2010). ISBN 978-0-19-539534-1. OCLC 318191988 
  33. Alter, Joseph. Yoga in modern India : the body between science and philosophy. Princeton University Press, 28. o. (2004). ISBN 978-0-691-11874-1. OCLC 53483558 
  34. History of the Sandow Statuette. IFBB. [2014. szeptember 4-i dátummal az eredetiből archiválva].
  35. Plaque to father of body-building. BBC. (Hozzáférés: 2020. október 14.)

További információk[szerkesztés]

  • Chapman, David, "Eugen Sandow and the Birth of Bodybuilding", Hardgainer (May 1993)
  • Waller, David, The Perfect Man: The Muscular Life and Times of Eugen Sandow, Victorian Strongman (Brighton: Victorian Secrets, 2011)
  • Barford, Vanessa and Lucy Townsend, Eugen Sandow: The man with the perfect body, BBC News Magazine, 19 October 2012
  • Tate, Don, Strong As Sandow: How Eugen Sandow Became The Strongest Man On Earth, Charlesbridge Publishing, September 2017
  • Sport Sportportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap