Eszperantó nyelvtan
Az eszperantó nyelvtan az eszperantó nyelvű szavak, kifejezések, mondatok, mondások és szövegek szerkezete. Szándékosan egyszerű és sokkal szabályosabb, mint más nyelvek nyelvtana, a könnyű tanulás érdekében. A szóalkotás rendkívül agglutinatív: bőségesen használ toldalékokat, előtagokat és tőkombinációkat, ami lehetővé teszi a hatékony és rugalmas kommunikációt viszonylag kis szógyökkészlettel. Minden morféma invariáns. A fő szófajták saját betűvégződéssel rendelkeznek: -o a főnevekhez, -a a melléknevekhez, -e a határozószókhoz (bár korlátozott számban vannak más típusú határozószók is: baldaŭ, jam, nun, ĵus, tuj stb.; ("tabellaszavak" stb.), és hat végződés a hat alapvető igealakhoz. A szógyökök szabadon kombinálhatók nyelvtani végződésekkel. A főneveknek és mellékneveknek két esete és két száma van; Az igéknek öt finitivusz alakja van, egy infinitivusz és hat részleges változat (három aktív és három passzív). A mondatelemek közötti szintaktikai kapcsolatot a kis- és nagybetűk ill. az elöljárószavak jelölik, nem a szórend, ami az eszperantóban szintaktikailag nem korlátozott, és főként a szemantikai és pragmatikai árnyalatok kifejezésére szolgál: például a hangsúly és a réma.
Nyelvtan
[szerkesztés]
Plena Manlibro de Esperanta Gramatiko
[szerkesztés]Az eszperantó nyelvtan teljes kézikönyve eszperantó nyelven.
Szótárak
[szerkesztés]Eszperantó Akadémia
[szerkesztés]Az Eszperantó Akadémia (Akademio de Esperanto, rövidítve AdE, eredetileg Lingva Komitato) független nyelvi intézmény, melynek legfőbb feladata az eszperantó nyelv alaptörvényeinek védelme, fejlődésének felügyelése (kivételek létrejöttének megakadályozása, a Fundamento de Esperanto betartatása, új szavak jóváhagyása stb.). Székhelye jelenleg Hollandiában, Rotterdamban van.[1]
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Gramatiko de Esperanto című eszperantó Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Ivan Gennagyjevics Sirjajev – Kökény Lajos – Bleier Vilmos – Kalocsay Kálmán: Eszperantó Enciklopédia: Lingva Komitato kaj Akademio. www.eventoj.hu (eszperantóul) (1933) (Hozzáférés: 2022/08/08/) „Laŭ propono de Z mem estis elektataj 102 membroj el 28 nacioj, kaj rektoro Boirac efektivigis direktadon de tiu L. K. En la 2-a UK en 1906 Z petis, ke la L. K., kiu estis elektita provizore nur por unu jaro, restu kia ĝi estas, kiel definitiva komitato, kaj ke la prezidanto konservu sian postenon.”
Források
[szerkesztés]- Esperanto Grammar (by Don Harlow)
- Esperanto Grammar (by Jirka Hana)
- An Elementary Esperanto Primer Archiválva 2021. május 8-i dátummal a Wayback Machine-ben (by Daniel M. Albro)
- Plena Manlibro de Esperanta Gramatiko ("A Complete Handbook of Esperanto Grammar", by Bertilo Wennergren)
- Detailed Lernu! Grammar of Esperanto (written by Bertilo Wennergren)
- Esperanto Grammar with Exercises (by Lingolia)
- Esperanto features Archiválva 2021. október 23-i dátummal a Wayback Machine-ben in the Conlang Atlas of Language Structures.
