Esernyőmoszat
 | ||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 A növény
| ||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||
| Nem szerepel a Vörös listán | ||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||
| Acetabularia acetabulum (Linnaeus) P.C.Silva, 1952 | ||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Acetabularia acetabulum témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Acetabularia acetabulum témájú kategóriát. |
Az esernyőmoszat (Acetabularia acetabulum) a valódi zöldmoszatok (Chlorophyta) törzsébe és az Ulvophyceae osztályába tartozó faj.
Előfordulása[szerkesztés]
Az esernyőmoszat csak a Földközi-tengerben él.
Megjelenése[szerkesztés]
Ez a víznövényfaj kolóniákat alkotó, 8 centiméter magas, több évig élő, vékony szársejtű, ernyőszerű teleptestű valódi zöldmoszat. Sejtfala elmeszesedett, ezért színe fehéres zöld, kiszáradva fehér. A szár egyetlen nagy, tömlő alakú sejt, melyet elágazó, gyökérszerű rész rögzít az aljzathoz. Benne egy sejtmag van. Az ernyő számos, sugarasan elrendezett, úgynevezett szektorkamrákra tagolódik a harmadik évben. Az ernyő kamrái éréskor nagyszámú hengeres, sok sejtmagvú cisztát bocsátanak ki, amelyek felrepednek, és belőlük szaporítósejtek válnak szabaddá.
Életmódja[szerkesztés]
Az esernyőmoszat a sekély vizű parti sáv védett szikláin és kövein található meg. Lagúnákban kagylóteknőkön is megtelepszik.
Források[szerkesztés]
- Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. Budapest: Officina Nova. 1993. ISBN 963 8185 40 6
