Ervin Gábor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Ervin Gábor
Életrajzi adatok
Születési név Ervin Gábor
Született 1912. január 24.
Budapest
Nemzetiség magyar
Elhunyt 1944. december 3. vagy 6. (32 évesen)
Budapest
Munkássága
Vallás keresztény
Felekezet római katolikus
Felszentelés 1934. június 24.

Ervin Gábor (Budapest, 1912. január 24. – Budapest, 1944. december 3. vagy 6.) magyar katolikus pap, hittanár. 1944-ben a nyilasok kivégezték.

Élete[szerkesztés]

Apja Ervin (Spitzer) Kálmán (1869–1933)[1] bankigazgató, anyja, Brust Ilona, Heinrich Heine rokona.[2] Apai nagyszülei dr. Spitzer Antal és Lamberger Róza, anyai nagyszülei Brust Dávid és Hirsch Malvin. Családja hétéves korában katolizált izraelita vallásról. A Központi Papnevelő Intézetben tanult, 1934. június 24-én pappá szentelték, majd budaörsi káplánná nevezték ki. 1936-tól haláláig a Salvatore tanítóképző intézetben, majd 1943-ban a Patrona Hungariae Leánygimnáziumban tanított hittanárként.

A zsidótörvényekben érintettek védelmére alakult Magyar Szent Kereszt Egyesület munkájában aktívan részt vett, eleinte mint lelkivezető, majd 1944-ben az egyesület titkára lett. Annak ellenére, hogy papként nem volt kötelezve a sárga csillag viselésére, az 1944. március 19-i német megszállás után fölvarrta a reverendájára, hogy ezzel fejezze ki szolidaritását édesanyjával, testvéreivel és a magyar zsidósággal. Hangosan tiltakozott, amikor látta, hogy fegyveresek hurcolják el a zsidókat, ezért a rendőrség letartóztatta. Megígérték neki, hogy testvéreit nagyobb összeg fejében Svájcba menekítik, azonban hiába gyűjtötte össze a pénzt, fivéreit a Gestapo a határon elfogta és megölte.

A saját életét kockáztatva üldözötteket rejtegetett a lakásán. 1944. december elején a nyilasok betörtek hozzájuk, és mindenkit elhurcoltak. Edit nevű cselédlányuk tért vissza egyedül, aki később elmondta, hogy szemtanúja volt, amint Ervin Gábort és édesanyját a Kapás utcai nyilas székházban megkorbácsolták. Ezután mindkettőjüket a Duna-parton kivégezték.

Művei[szerkesztés]

19 évesen írta első nagyobb tanulmányát, Széchenyi vallásosságáról.

További fordításai és írásai:

Emléktábla volt lakóháza falán

Emlékezete[szerkesztés]

Születésének századik évfordulóján, 2012. január 27-én, ami egyben a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapja, az ELTE bölcsészkarán konferenciát rendeztek életművéről. A konferencián felszólaló Frenyó Zoltán filozófus szerkesztésében könyv is megjelent Ervin Gábor emlékezete. Ervin Gábor bölcseleti munkái címmel.[4]

2012. december 12-én emléktáblát avattak a tiszteletére a XII. kerületi Maros utca 44/B. alatti épület falán, ahonnan 1944-ben elhurcolták.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Ervin (Spitzer) Kálmán halotti bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári halotti akv. 210/1933. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 12.)
  2. Ervin Kálmán és Brust Ilona házasságkötési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári házassági akv. 276/1903. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 12.)
  3. Ervin Gábor. Veni Sancte – Te Deum / Rövid szentbeszédek (pdf), Korda (1939) 
  4. szerk.: Frenyó Zoltán: Ervin Gábor emlékezete. Ervin Gábor bölcseleti munkái. L’Harmattan Kiadó (2013). ISBN 978-963-236-628-9 

Források[szerkesztés]