Ugrás a tartalomhoz

Ernyős sárma

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ernyős sárma
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Egyszikűek (Liliopsida)
Rend: Spárgavirágúak (Asparagales)
Család: Spárgafélék (Asparagaceae)
Alcsalád: Csillagvirágformák (Scilloideae)
Nemzetség: Sárma (Ornithogalum)
Faj: O. umbellatum
Tudományos név
Ornithogalum umbellatum
L.
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Ernyős sárma témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Ernyős sárma témájú médiaállományokat és Ernyős sárma témájú kategóriát.

Az ernyős sárma, kígyóvirág vagy ernyős madártej (Ornithogalum umbellatum) a spárgafélék (Asparagaceae) családjába, a csillagvirágformák (Scilloideae) alcsaládjába tartozó növényfaj. Hívják még kakastejnek, úri madártejnek, zöld csíknak is. Dél- és Közép-Európa nagy részén (északra Belgiumig), Északnyugat-Afrikában és Délnyugat-Ázsiában őshonos.[1] Magyarországon is gyakori.[2] Észak-Amerikában dísznövényként termesztik, de kikerült a kertekből és sokfelé megtalálható.[3] Száraz erdőkben, utak mentén, száraz és félszáraz gyepeken, cserjésekben gyakori növény.

Jellemzése

[szerkesztés]

Évelő, hagymás növény; a fehér színű hagyma 15–25 mm hosszú, átmérője 18–32 mm. 6-10 hosszú, szálas, tőállású levele van, ezek max. 30 cm hosszúak, 8 mm (tipikusan 2–5 mm) szélesek, felső oldalukon fehér csíkot viselnek. A magszár 10–30 cm-es. A csillag alakú, tejfehér, aktinomorf virágok sátorozó fürtben nyílnak 6-20-asával, a kissé lehajló, 15–22 mm hosszú lepellevelek kívül zöld csíkosak.[4][5] Az április-májusban nyíló, 3–4 mm széles, 6 leplű virágok a 6 kiálló, sárga porzóval ernyőszerű megjelenésűek („ernyős” sárma). Rovarok porozzák be. Termésük háromrekeszű toktermés, a terméskocsányok vízszintesen elállók.

Termesztése

[szerkesztés]

Az ernyős sárma sok nedvességet igényel a téli és tavaszi időszakban, de jól tűri a nyári szárazabb időszakokat. A félárnyékot kedveli.

Felhasználása

[szerkesztés]

Mérgező növény.[6][7]

A szívre ható glikozidokat (kardenolidokat) tartalmaz, mint a konvallozid, a konvallotoxin, a rodexin A és a rodexozid. A felhalmozódott glikozidok miatt mérgező, különösen a hagymája. A homeopátia gyomor- és nyombélfekély ellen veti be.[8]

Galéria

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Euro+Med Plantbase: Ornithogalum umbellatum Archiválva 2007. szeptember 28-i dátummal a Wayback Machine-ben
  2. Bertram Münker: Közép-Európa vadvirágai. Budapest: Magyar Könyvklub. 1998. = Természetkalauz, ISBN 963 548 672 3  
  3. Ornithogalum umbellatum Linnaeus. Flora of North America
  4. Flora of NW Europe: Ornithogalum umbellatum[halott link]
  5. Blamey, M. & Grey-Wilson, C. (1989). Flora of Britain and Northern Europe. ISBN 0-340-40170-2.
  6. Huxley, A., ed. (1992). New RHS Dictionary of Gardening. Macmillan ISBN 0-333-47494-5.
  7. Purdue University vet school toxicity description Archiválva 2008. február 17-i dátummal a Wayback Machine-ben
  8. Ingrid Schönfelder – Peter Schönfelder: Gyógynövényhatározó. 2001. ISBN 963 684 124 1  

Források

[szerkesztés]
  • Neil Fletcher: Vadvirágok: Északnyugat- és Közép-Európa vadvirágainak képes határozókönyve. Budapest: Grafo Könyvkiadó; (hely nélkül): Panemex Kiadó. 2005. ISBN 963 9491 349  
  • Bertram Münker: Közép-Európa vadvirágai. Budapest: Magyar Könyvklub. 1998. = Természetkalauz, ISBN 963 548 672 3  
  • Ingrid Schönfelder – Peter Schönfelder: Gyógynövényhatározó. 2001. ISBN 963 684 124 1