Ernyős sárma

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Infobox info icon.svg
Ernyős sárma
OrnithogalumUmbellatum1UME.jpg
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Egyszikűek (Liliopsida)
Rend: Spárgavirágúak (Asparagales)
Család: Spárgafélék (Asparagaceae)
Alcsalád: Csillagvirágformák (Scilloideae)
Nemzetség: Sárma (Ornithogalum)
Faj: O. umbellatum
Tudományos név
Ornithogalum umbellatum
L.
Elterjedés
Map-World-Ornithogalum-umbellatum.png
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Ernyős sárma témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Ernyős sárma témájú médiaállományokat és Ernyős sárma témájú kategóriát.

Az ernyős sárma, kígyóvirág vagy ernyős madártej (Ornithogalum umbellatum) a spárgafélék (Asparagaceae) családjába, a csillagvirágformák (Scilloideae) alcsaládjába tartozó növényfaj. Hívják még kakastejnek, úri madártejnek, zöld csíknak is. Dél- és Közép-Európa nagy részén (északra Belgiumig), Északnyugat-Afrikában és Délnyugat-Ázsiában őshonos.[1] Magyarországon is gyakori.[2] Észak-Amerikában dísznövényként termesztik, de kikerült a kertekből és sokfelé megtalálható.[3] Száraz erdőkben, utak mentén, száraz és félszáraz gyepeken, cserjésekben gyakori növény.

Jellemzése[szerkesztés]

Évelő, hagymás növény; a fehér színű hagyma 15–25 mm hosszú, átmérője 18–32 mm. 6-10 hosszú, szálas, tőállású levele van, ezek max. 30 cm hosszúak, 8 mm (tipikusan 2–5 mm) szélesek, felső oldalukon fehér csíkot viselnek. A magszár 10–30 cm-es. A csillag alakú, tejfehér, aktinomorf virágok sátorozó fürtben nyílnak 6-20-asával, a kissé lehajló, 15–22 mm hosszú lepellevelek kívül zöld csíkosak.[4][5] Az április-májusban nyíló, 3–4 mm széles, 6 leplű virágok a 6 kiálló, sárga porzóval ernyőszerű megjelenésűek („ernyős” sárma). Rovarok porozzák be. Termésük háromrekeszű toktermés, a terméskocsányok vízszintesen elállók.

Termesztése[szerkesztés]

Az ernyős sárma sok nedvességet igényel a téli és tavaszi időszakban, de jól tűri a nyári szárazabb időszakokat. A félárnyékot kedveli.

Felhasználása[szerkesztés]

Mérgező növény.[6][7]

A szívre ható glikozidokat (kardenolidokat) tartalmaz, mint a konvallozid, a konvallotoxin, a rodexin A és a rodexozid. A felhalmozódott glikozidok miatt különösen a hagymája. A homeopátia gyomor- és nyombélfekély ellen veti be.[8]

Galéria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Euro+Med Plantbase: Ornithogalum umbellatum
  2. Bertram Münker: Közép-Európa vadvirágai. Budapest: Magyar Könyvklub. 1998. = Természetkalauz, ISBN 9635486723  
  3. Ornithogalum umbellatum Linnaeus. Flora of North America
  4. Flora of NW Europe: Ornithogalum umbellatum
  5. Blamey, M. & Grey-Wilson, C. (1989). Flora of Britain and Northern Europe. ISBN 0340401702.
  6. Huxley, A., ed. (1992). New RHS Dictionary of Gardening. Macmillan ISBN 0333474945.
  7. Purdue University vet school toxicity description
  8. Ingrid Schönfelder – Peter Schönfelder: Gyógynövényhatározó. 2001. ISBN 9636841241  

Források[szerkesztés]

  • Neil Fletcher: Vadvirágok: Északnyugat- és Közép-Európa vadvirágainak képes határozókönyve. Budapest: Grafo Könyvkiadó; (hely nélkül): Panemex Kiadó. 2005. ISBN 9639491349  
  • Bertram Münker: Közép-Európa vadvirágai. Budapest: Magyar Könyvklub. 1998. = Természetkalauz, ISBN 9635486723  
  • Ingrid Schönfelder – Peter Schönfelder: Gyógynövényhatározó. 2001. ISBN 9636841241