Ernst Bertram

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Ernst Bertram
Élete
Született 1884. július 27.
Elberfeld
Elhunyt 1957. május 3. (72 évesen)
Köln
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) vers, próza

Ernst August Bertram (Elberfeld 1884. július 27.Köln 1957. május 3.) német író, gondolkodó, Stefan George tanítványa.

Élete[szerkesztés]

Ernst Bertram egy lutheránus kereskedő, Ernst Bertram és Johanne Müller gyermeke volt. A gimnáziumi érettségijét 1903-ban szülővárosában szerezte meg. Ezt követően Berlinben, Münchenben és Bonnban német irodalomtörténetet, újkori művészettörténetet és filozófiát tanult. 1907 július 7-én doktorált a bonni egyetemen Berthold Litzmannnál. A disszertációjának a témája Adalbert Stifter regényművészet és elbeszéléstechnikája volt.

Az 1906-os év két szempontból is igen fontos volt: egyrészt Saladin Schmitten keresztül bejáratos lett Stefan Georgehez, másrészt ezen a nyáron ismerte meg Ernst Glöcknert, aki később az élettársa lett.

Folyamatosan esszéket ír különböző művészekről, többek között Hugo von Hofmannsthalról, Stefan Georgeról, Theodor Fontaneről, Gustave Flaubert-ről, Conrad Ferdinand Meyerről és Thomas Mann-ról. Az utóbbival igen szoros barátság is kialakul, később Thomass Mann Elisabeth lányának Bertrand lesz a keresztapja.

1918-ban megjelenik a Nietzsche - Versuch einer Mythologie (Nietzsche – mitológiai próbálkozás) című könyve, amely irodalmi körökben egy csapásra ismertté teszi. Az írás közben szinte folyamatosan levelezik Thomas Mannal (256 levél maradt fenn), melynek hatása a Mann által szinte egyidőben kiadott Egy apolitikus elmélkedései című munkáján is érezhető. 1919-ben a bonni egyetemen docensé nevezik ki, majd 1922-ben Kölnbe hívják egyetemi tanárnak.

Az 1933-as erőszakos nemzetiszocialista hatalomátvételt követően sok más konzervatív íróhoz (Josef Weinheber, Hans Pfitzner, Wilhelm Furtwängler) hasonlóan nem határolódik el a Harmadik Birodalom politikájától, és támogatja a náci rezsimet. Ebből kifolyólag kapcsolata Thomas Mannal is megszakad.

Bertram életében inkább költőként volt ismert. Az Insel Verlag jelentette meg a versesköteteit, amelyek közül kiemelhető a „Der Rhein“, „Straßburg“, „Patenkinderbuch“, és a „Griecheneiland“. Több úgynevezett gnómaköltészeti kötete is megjelent, amelyek tulajdonképpen egymással összefüggő aforizmagyűjetmények („Der Wanderer von Milet“, „Sprüche aus dem Buch Arja“, „Deichgrafensprüche“), amelyek a 20. századi német költészetben egyedül állóak.

Jelentősebb művei[szerkesztés]

  • Zur sprachlichen Technik der Novellen Adalbert Stifters, 1907
  • Gedichte, 1913
  • Nietzsche. Versuch einer Mythologie, 1918
  • Straßburg. Ein Kreis, 1920
  • Zwei Gedichte aus dem unveröffentlichten Buch der Rhein, 1921
  • Rheingenius und Génie du Rhin, 1922
  • Das Nornenbuch, 1925
  • Beethovens Bild. Rede zur Beethoven-Gedächtnisfeier, 1927
  • Von deutschem Schicksal, Gedichte, 1932
  • Wartburg. Spruchgedichte, 1933
  • Deutsche Gestalten. Fest- und Gedenkreden, 1934
  • Griecheneiland, 1934
  • Michaelsberg, 1935
  • Das weiße Pferd, 1936
  • Von der Freiheit des Wortes, 1936
  • Sprüche aus dem Buch Arja, 1938
  • Hrabanus. Aus der Michaelsberger Handschrift, 1939
  • Konradstein, Erzählung, 1951
  • Moselvilla. Flavus an Veranius, 1951
  • Der Wanderer von Milet, 1956
  • Möglichkeiten. Ein Vermächtnis, hrsg. v. Hartmut Buchner

Irodalom[szerkesztés]

  • Karl Otto Conrady: Völkisch-nationale Germanistik in Köln. Eine unfestliche Erinnerung. Schernfeld: SH-Verl. 1990. ISBN 3-923621-66-3
  • Hajo Jappe: Ernst Bertram. Gelehrter, Lehrer und Dichter. Bonn: Bouvier 1969.
  • Inge Jens (Hg.): Thomas Mann an Ernst Bertram: Briefe aus den Jahren 1910-1955. Pfullingen: Neske, 1960.
  • Norbert Oellers: Dichter und Germanist im „Dritten Reich”. Ernst Bertram zum Beispiel. In: Neues Rheinland. 39 (1996) 8, S. 42-43.
  • Jan Steinhaußen: „Aristokraten aus Not” und ihre „Philosophie der zu hoch hängenden Trauben”. Nietzsche-Rezeption und literarische Produktion von Homosexuellen in den ersten Jahrzehnten des 20. Jahrhunderts: Thomas Mann, Stefan George, Ernst Bertram, Hugo von Hofmannsthal u.a. Würzburg: Königshausen u. Neumann 2001. (= Epistemata; Reihe Literaturwissenschaft; 326) ISBN 3-8260-1977-6