Erkel Lajos
| Erkel Lajos | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1850. február 24. Gyula |
| Elhunyt | 1906. január 24. (55 évesen) Budapest |
| Szülei | Adler Adél Erkel Ferenc |
| Pályafutás | |
| Műfajok | opera |
| Hangszer | ének |
| Tevékenység | operaénekes, sakkozó |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Erkel Lajos (Gyula, 1850. február 24. – Budapest, Terézváros, 1906. január 24.)[1] operaénekes, sakkozó; Erkel Ferenc fia, Adler György egyházkarnagy unokája. Apjától elsősorban sakk-készségét örökölte.
Élete[szerkesztés]
Erkel Ferenc és Adler Adél hetedik gyermekeként született.
Stoll Pétertől tanult énekelni. 1881. február 9-én Gyulai Lajos néven debütált a Várszínházban Gounod Faustjának címszerepében. Teljes bukás volt bemutatkozása, ezért az énekesi pályával hamar felhagyott. 1893. szeptember 1-jétől haláláig az Operaház ügyelője volt.
1881-ben idős apja rossz egészsége miatt lemondott a Pesti Sakk-kör tényleges vezetéséről. Ekkortól Erkel Lajos titkárként volt az egyesület gyakorlati vezetője, egyúttal a Vasárnapi Ujság sakkrovatát is szerkesztette.
Családja, gyermeke nem volt. Apjával élt, ápolta. Testvéreivel együtt ő is részt vett szülője műveinek másolásában, ill. kidolgozásában; valószínűleg a Névtelen hősökben volt a legnagyobb a részvétele. István és Mária testvérével hárman voltak jelen a nagy családból Erkel Ferenccel utolsó óráiban.
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Legány Dezső: Erkel Ferenc művei és korabeli történetük. Budapest, 1975. Zeneműkiadó. ISBN 9633300614
- Németh Amadé: Az Erkelek a magyar zeneéletben. Az Erkel család szerepe a magyar zenei művelődésben. Békéscsaba, 1987. Békés Megyei Tanács KB Tud.-koordinációs szakbizottsága. ISBN 9630325608
- Németh Amadé: Erkel Ferenc életének krónikája. 2. kiad. Budapest, 1984. Zeneműkiadó. ISBN 9633305063