Erfán Ferenc
| Erfán Ferenc | |
| Született | 1959. január 28. (65 éves) |
| Állampolgársága | ukrán |
| Foglalkozása | festőművész |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Erfán Ferenc (Ungvár, Szovjetunió, 1959. január 28. –) festő- és iparművész. A Magyar Művészeti Akadémia tagja (2005). Boksay József unokája.
Életútja[szerkesztés]
Középfokú tanulmányokat a Kijevi Képzőművészeti Szakközépiskolában (1974-1979) folytatott. Érettségi vizsgája után felvették a lvivi Iparművészeti Főiskolára (1979-1984), ahol Monasztirszkij Vitold és Frank Iván voltak a mesterei. Ungváron él és alkot. 1990 óta alapító tagja a Kárpátaljai Magyar Képző- és Iparművészek Révész Imre Társaságának, ezen képzőművészeti társulat által rendezett csoportos kiállításokon vesz részt. A Révész Imre Társaság 1991 májusában alakult, 20 éves fennállásának jubileumát 2011. május 19-én ünnepelte jubileumi kiállítással egybekötve.[1] Erfán Ferenc 2009 óta az ungvári Boksay József Szépművészeti Megyei Múzeum igazgatója.
Az 1990-es években magyarországi művésztelepekre látogatott, dolgozott a tiszapéterfalvi, mezőkövesdi, lakiteleki alkotótelepeken. Kárpátaljai alkotói táborokban is dolgozik, elsősorban a Hollósy Simon Alkotótáborban (Visk, Ökörmező, Rahó). 2009 kora tavaszán a III. Hollósy Simon Alkotótáborban (Rahó, 2008 nyara) készült munkákból nyílt kiállítás Beregszászban a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ), a Kárpátaljai Magyar Képző- és Iparművészek Révész Imre Társasága (RIT) és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola szervezésében, e kiállításon is ott szerepeltek Erfán Ferenc alkotásai.[2]
Festőként mind a figurális ábrázolás, mind a tájképfestés terén otthonosan mozog. A naturalista, impresszionista, posztimpresszionista stílusok, s a kárpátaljai festőiskola hagyományai nyomán alakítja sajátos egyéni stílusát. Képeit ukrajnai és magyarországi múzeumok őrzik, köztük a Tiszapéterfalvi Galéria (Tiszapéterfalva), a Mezőkövesdi Városi Galéria (Mezőkövesd).
Iparművészként az üveg és a textil anyagok művészi megmunkálásával foglalkozik. Az üvegfestés és a kerámiaművészet sem idegen tőle. A köztéri művek közt térkompozíciós alkotásaival tűnik ki.
Kiállításai (válogatás)[3][szerkesztés]
- Kárpátaljai Magyar Képző- és Iparművészek Révész Imre Társaságának Kiállítása (1991: Ungvár);
- Alkotóművészek az olimpiai sikerekért (1992: Budapest, Népstadion, Sportcsarnok; Mezőkövesd); Barsa Stúdió (1992: Budapest); Hadtörténeti Múzeum (1992: Budapest);
- Kárpátaljai Magyar Képző- és Iparművészek Révész Imre Társaságának Kiállítása (1993: Budapest, Árkád Galéria);
- Ukrajnai köztársasági kiállítás, Kárpátaljai Képzőművészeti Múzeum, Ungvár (1995);
- Vajdasági és Kárpátaljai Művészek (1996: Budapest, Magyarok Világszövetsége);
- Kárpátaljai Magyar Képző- és Iparművészeti Kiállítás (2002: Ungvár); Révész Imre Kiállítóterem (2004: Beregszász); Kárpátaljai Megyei Néprajzi Múzeum kiállítótermében (2004: Ungvár);
- Kárpátaljai Magyar Képző- és Iparművészek Révész Imre Társaságának kiállítása (2005: Pécs).
- Jubileumi kiállítás : Erfán Ferenc 50 éves. A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola kiállítóterme (2009: Beregszász).
- Kárpátaljai Magyar Képző- és Iparművészek Révész Imre Társaságának 20 éves jubileumi kiállítása (2011: Ungvár)
Kiállított még Oroszországban, Lengyelországban, Romániában is.
Köztéri alkotásai[szerkesztés]
- Térkompozíció (kézzel formált üveg, 1987, Ungvár);
- Térkompozíció (üveg, könnyűfém, arany, 1987, Ungvár);
- Figuratív kompozíciók (faltextil, 1992-95, Mária-templom, Lepre);
- Oltár (faltextil, 1997, Mária-templom, Tiszaújfalu).
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Fényképtár, kiállítások, tárlatok, 20 éves a Révész Imre Társaság 2011.05.19.. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. november 6.)
- ↑ Bemutatták az alkotótábor képeit[halott link]
- ↑ Listák MMA honlap nyomán.
Források[szerkesztés]
- Kortárs magyar művészeti lexikon I. (A–G). Főszerk. Fitz Péter. Budapest: Enciklopédia. 1999. ISBN 963-8477-44-X Online elérés
