Erdei cankó
 | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
_(49138263006).jpg) | ||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
Nem fenyegetett       | ||||||||||||||||
| Magyarországon védett Természetvédelmi érték: 25 000 Ft | ||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Tringa ochropus Linnaeus, 1758 | ||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||
 Az erdei cankó elterjedési területe
költőhely (nyáron)
költözési útvonal
telelőhely
| ||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Erdei cankó témájú rendszertani információt.
 A Wikimédia Commons tartalmaz Erdei cankó témájú médiaállományokat és Erdei cankó témájú kategóriát.
|
Az erdei cankó (Tringa ochropus) a madarak osztályának lilealakúak (Charadriiformes) rendjébe, ezen belül a szalonkafélék (Scolopacidae) családjába tartozó faj.[1][2]
Rendszerezése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1758-ban.[3]
Előfordulása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Európa és Ázsia északi területén költ, ősszel délre vonul, eljut Afrika déli részére is. Természetes élőhelyei a mocsarak, tavak, folyók és patakok környéke, tűlevelű erdők és szubtrópusi és trópusi hegyi esőerdők, valamint legelők, szántóföldek és vidéki kertek.[4]
Kárpát-medencei előfordulása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Magyarországon rendszeres vendég, márciustól májusig és júliustól novemberig észlelhető, de átnyaraló és áttelelő példányai is előfordulnak.[5]
Megjelenése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Testhossza 21-24 centiméter, szárnyfesztávolsága 57-61 centiméteres, testtömege 60-90 gramm.[5]
_(54004981892).jpg) |
_(53962760817).jpg) |
Életmódja
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Tavak, patakok partján keresgéli apró rovarokból, rákokból, csigákból, férgekből és kis halakból álló táplálékát.[5]
Szaporodása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Általában más madarak elhagyott fészkét használja. Fészekalja 4 tojásból áll, melyen inkább a tojó 20-23 napig kotlik.[5] A fiókák a kikelés utáni 3. napon már elhagyják a fészket, a szülők még 28 napig gondoskodnak róluk.
 |
Természetvédelmi helyzete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig növekszik. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4] Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 25 000 Ft.[5]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "A Jboyd.net rendszerbesorolása". Hozzáférés: 2025. december 10..
- ↑ "A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában". Integrated Taxonomic Information System. Hozzáférés: 2025. december 10..
- ↑ "Avibase". Hozzáférés: 2025. december 10..
- 1 2 "A faj adatlapja a BirdLife International oldalán". Hozzáférés: 2025. december 10..
- 1 2 3 4 5 "Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület". Hozzáférés: 2025. december 10..
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- "A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján". IUCN. Hozzáférés: 2025. december 10..
