Erdei cankó
Erdei cankó | ||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
![]() | ||||||||||||||||
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
Nem fenyegetett![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() | ||||||||||||||||
Magyarországon védett Természetvédelmi érték: 25 000 Ft | ||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||
Tringa ochropus Linnaeus, 1758 | ||||||||||||||||
Elterjedés | ||||||||||||||||
![]() Az erdei cankó elterjedési területe
költőhely (nyáron)
költözési útvonal
telelőhely
| ||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Erdei cankó témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Erdei cankó témájú médiaállományokat és Erdei cankó témájú kategóriát. |
Az erdei cankó (Tringa ochropus) a madarak osztályának lilealakúak (Charadriiformes) rendjébe, ezen belül a szalonkafélék (Scolopacidae) családjába tartozó faj.[1][2]
Rendszerezése[szerkesztés]
A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1758-ban.[3]
Előfordulása[szerkesztés]
Európa és Ázsia északi területén költ, ősszel délre vonul, eljut Afrika déli részére is. Természetes élőhelyei a mocsarak, tavak, folyók és patakok környéke, tűlevelű erdők és szubtrópusi és trópusi hegyi esőerdők, valamint legelők, szántóföldek és vidéki kertek.[4]
Kárpát-medencei előfordulása[szerkesztés]
Magyarországon rendszeres vendég, márciustól májusig és júliustól novemberig észlelhető, de átnyaraló és áttelelő példányai is előfordulnak.[5]
Megjelenése[szerkesztés]
Testhossza 21-24 centiméter, szárnyfesztávolsága 57-61 centiméteres, testtömege 60-90 gramm.[5]
Életmódja[szerkesztés]
Tavak, patakok partján keresgéli apró rovarokból, rákokból, csigákból, férgekből és kis halakból álló táplálékát.[5]
Szaporodása[szerkesztés]
Általában más madarak elhagyott fészkét használja. Fészekalja 4 tojásból áll, melyen inkább a tojó 20-23 napig kotlik.[5] A fiókák a kikelés utáni 3. napon már elhagyják a fészket, a szülők még 28 napig gondoskodnak róluk.
Természetvédelmi helyzete[szerkesztés]
Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig növekszik. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4] Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 25 000 Ft.[5]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2022. augusztus 7.)
- ↑ A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2022. augusztus 7.)
- ↑ Avibase. (Hozzáférés: 2022. augusztus 7.)
- ↑ a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2022. augusztus 7.)
- ↑ a b c d e Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. (Hozzáférés: 2022. augusztus 7.)
Források[szerkesztés]
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2022. augusztus 7.)
További információk[szerkesztés]
- Képek az interneten a fajról
- Ibc.lynxeds.com - videók a fajról
- Xeno-canto.org - a faj hangja és elterjedési területe
|