Erdei János

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szerzett érmek
 Magyarország színeiben
Ökölvívás
Európa-bajnokság
bronz
1951, Milánó
harmatsúly
Magyar bajnokság
arany
1943
harmatsúly
arany
1944
harmatsúly
arany
1949
harmatsúly
arany
1950
harmatsúly
arany
1951
harmatsúly

Erdei János (Makó, 1919. november 2. – Makó, 1997. január 10.) magyar ökölvívó.

Paraszt szülők gyermekeként született. 1934-ben szülővárosában kezdte az ökölvívást. Tehetségére felfigyelt a neves budapesti klub, a MAC, és leigazolta őt. A sportegyesület színeiben harmatsúlyban 1943-ban és 1944-ben magyar bajnoki címet szerzett. Ezt öt év szünet követte a sportban, Makón dolgozott a mezőgazdaságban.

1949-ben leigazolta a Ferencvárosi Torna Club, ahol sportpályafutása végéig öklözött, és lett ismét válogatott. Negyvenkétszeres válogatottként sok nemzetközi versenyen indult. Közben 1949, 1950, 1951-ben újabb három alkalommal nyert harmatsúlyban országos bajnokságot, mely egyben számára már az örökös magyar bajnoki címet jelentette. Az 1951-es milánói ökölvívó Európa-bajnokságon is harmatsúlyban indult. A nyugat-német Kurt Slojewski legyőzésével jutott az elődöntőbe, ahol a pontozóbírók a hazai Vincenzo Dall'Ossónak kedveztek. Ezért Erdei nem nyerhette meg az Eb-t, bronzérmes lett.

Az 1952-es nyári olimpiai játékokon, Helsinkiben súlyos csalódás érte. Ugyanis politikai döntés született a béketábor országainak megegyezésével. Eszerint Magyarországnak Papp László személyében már várható volt az olimpiai bajnok ökölvívója, így Erdeinek esélyt sem adtak, hogy dobogós lehessen. Pehelysúlyban a bolgár Georges Malézanoff ellen 2:1 arányú, és a saar-vidéki Kurt Schirra ellen 3:0 arányú pontozással győzött. Ezzel bejutott a negyeddöntőbe, ahol a későbbi csehszlovák aranyérmestől, Ján Zacharától (aki korábban még sohasem győzte le) 2:1 arányú pontozással kikapott. Ötödik lett. A következő ötkarikás játékokra még vállalta a felkészülést. 1953-ban a hatodik magyar bajnoki címért folyó verseny közben bal szemét szemidegsérülés érte, mely miatt fel kellett hagynia a sportolással. Közben Makón elvállalta a makói járás TSB elnöki tisztségét is. 1956-ban végleg visszakerült Makóra, ahol szakmájában köszörűsként - mint kisiparos - dolgozott nyugdíjazásáig. 1997-ben halt meg, szülővárosában a református ótemetőben nyugszik. Utolsó útján kérésére elhangzott a Himnusz, címeres, olimpiai formaruhájában helyezték örök nyugalomra.

Nemzetközi mérkőzései (nem teljes)[szerkesztés]

  • 1943 Budapest, Budapest - Bécs, Kochmanowitsch II ellen pontozással győzött,
  • 1943 Zürich, Svájc - Magyarország, W. Siegfried ellen pontozással kikapott,
  • 1943 Bázel, Svájc - Magyarország, K. Schmutz ellen mérkőzés nélkül győzött,
  • 1943 Genf, Svájc - Magyarország, Ruppen ellen döntetlen,
  • 1943 Csepel, Pestvidék - Madrid, Portillo ellen a 2. menetben erőfölénnyel győzött,
  • 1943 Madrid, Spanyolország - Magyarország, J. Diaz ellen pontozással győzött,
  • 1943 Bilbao, Spanyolország B - Magyarország, Francisco Latorre ellen a 2. menetben diszkvalifikálták,
  • 1943 Genf, Svájc - Magyarország, W. Siegfried ellen a 2. menetben diszkvalifikálták,
  • 1943 Zürich, Svájc - Magyarország, W. Bucher ellen pontozással győzött,
  • 1944 Berlin, Németország - Magyarország, Georg Dietrich ellen pontozással győzött,
  • 1944 München, Németország - Magyarország, Krajewski ellen az 1. menetben kiütéssel győzött,
  • 1949 Budapest, Magyarország - Csehszlovákia, Ján Zachara ellen pontozással győzött,
  • 1950 Varsó, nemzetközi verseny, a román C. Toma ellen a 3. menetben kiütéssel győzött,
  • 1950 Varsó, nemzetközi verseny, a lengyel Zdzisław Soczewiński ellen pontozással kikapott,
  • 1950 Budapest, Magyarország - Lengyelország, Maksymilian Grzywocz ellen pontozással győzött,
  • 1951 Budapest, Magyarország - NDK, Martin ellen pontozással győzött,
  • 1952 Budapest, Magyarország - Csehszlovákia, Kazimir Muzlay ellen pontozással győzött,
  • 1952 Poznań, Lengyelország - Magyarország, Tadeusz Rozpierski ellen pontozással győzött,
  • 1952 Stockholm, Svédország - Magyarország, Hans Ahlbin ellen pontozással győzött,
  • 1952 Moszkva, Magyarország - Bulgária, Hristov ellen a 2. menetben kiütéssel győzött,
  • 1952 Moszkva, Szovjetunió - Magyarország, Rashid Usmanov ellen pontozással kikapott,
  • 1952 Moszkva, Magyarország - NDK, Gerhard Schmidt ellen pontozással győzött,
  • 1952 Moszkva, Csehszlovákia - Magyarország, Jan Stehlik ellen pontozással győzött,
  • 1952 Moszkva, Magyarország - Lengyelország, Janusz Kasperczak ellen pontozással kikapott,
  • 1952 Moszkva, Magyarország - Románia, Eustatiu Margarit ellen pontozással kikapott.

Emlékezete[szerkesztés]

Források[szerkesztés]