Erdőssy Béla (festő)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Erdőssy Béla
Született1871. április 6.[1][2]
Ekel
Elhunyt1928. november 25. (57 évesen)[3][2]
Budapest[4]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • festőművész
  • tervezőgrafikus
  • egyetemi oktató
  • grafikusművész
IskoláiMagyar Királyi Mintarajztanoda és Rajztanárképezde (1889–1895)
Halál oka
A Wikimédia Commons tartalmaz Erdőssy Béla témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Erdőssy Béla (Ekel, 1871. április 6.Budapest, Józsefváros, 1928. november 25.)[5] grafikus, festő, képzőművészeti főiskolai tanár.

Életútja[szerkesztés]

Erdőssy Ferenc és Zámory Ida fiaként született. Kezdetben jogi tanulmányokat folytatott, majd a budapesti Mintarajziskolában tanult, ahol mestere Lotz Károly volt. Eleinte műegyetemi tanársegédként dolgozott, 1897-től a Képzőművészeti Főiskola tanára volt egészen 1925-ben történt nyugdíjazásáig. 1894-től mutatta be képeit a Műcsarnokban. Számtalan rézkarcot és színes linóleummetszetet készített. A Magyar Nemzeti Galéria számos képét őrzi. Több hazai és külföldi díjat is elnyert. Halálát agyvérzés, tüdőgyulladás okozta.

Főbb műve[szerkesztés]

  • A szemléleti látszattan jelentősége és alkalmazásának fő elvei (Bp., 1909)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Erdossy, Bela, 2017. október 9., Bela Erdossy
  2. a b The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
  3. http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC03609/03879.htm, Erdőssy Béla, 2017. október 9.
  4. PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 29.)
  5. Halálesete bejegyezve a Bp. VIII. ker. állami halotti akv. 3223/1928. folyószáma alatt.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Bp., Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941.
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
  • Das geistige Ungarn. Biographisches Lexikon. Hrsg. Oscar von Krücken, Imre Parlagi. Wien-Leipzig, W. Braumüller, 1918.
  • Magyar festők és grafikusok adattára. A kutató-, föltáró- s gyűjtőmunkát végezte Seregélyi György. Szeged, 1988. Szegedi ny.
  • Művészeti lexikon. Fel. szerk. Lajta Edit. Bp., Akadémiai Kiadó, 1965-1968.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.