Erdős-féle eltérő távolságok problémája

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A diszkrét geometria területén az Erdős-féle eltérő távolságok problémája az az állítás, mi szerint egy síkban elhelyezkedő n különböző pont között legalább n1 − o(1) különböző távolság létezik. A problémát Erdős Pál vetette fel 1946-ban, és (Guth & Katz 2015) oldotta meg.

A sejtés[szerkesztés]

A következőkben jelölje g(n) a sík n pontja közti minimális különböző távolságok számát.1946-os cikkében Erdős igazolta a becslést néhány konstansra. Az alsó korlát viszonylag könnyen belátható, a felső korlátot egy négyzetrács adja (hiszen olyan n-nél kisebb szám van, ami két négyzetszám összegeként felírható, lásd Landau–Rámánudzsan-konstans). Erdős sejtése szerint a felső korlát közelebb van a g(n) tényleges értékéhez, konkrétabban igaz minden c < 1 konstansra.

Részeredmények[szerkesztés]

Erdős 1946-os g(n) = Ω(n1/2) alsó korlátját sikeresen javították a következőkre:

Magasabb dimenziók[szerkesztés]

Erdős foglalkozott a probléma magasabb dimenziójú változataival is: d≥3-ra jelölje gd(n) a d dimenziós euklideszi térben n pont közötti lehetséges távolságok minimális számát. Igazolta, hogy gd(n) = Ω(n1/d) és gd(n) = O(n2/d), továbbá sejtése szerint a felső korlát valójában éles, tehát gd(n) = Θ(n2/d) . (Solymosi & Vu 2008) pontosították az alsó korlátot a következőre: gd(n) = Ω(n2/d - 2/d(d+2)).

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Irodalom[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]