Erdődy János (főispán)
| Erdődy János | |
 | |
| Született | 1794. január 10. Zágráb |
| Elhunyt | 1879. május 2. (85 évesen) |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Erdődy János témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Monyorókeréki és monoszlói Erdődy János (Zágráb, 1794. január 10. – Budapest, 1879. május 2.) gróf, fiumei kormányzó, Varasd vármegye örökös főispánja, a főrendi ház örökös tagja, a helytartótanács tanácsosa.
Élete[szerkesztés]
Horvátország legnagyobb földbirtokos családjának sarja, amely az illír mozgalmak során kitartóan harcolt a magyar ügyért. Feltűnést keltett reform országgyűléseken beszédeivel. 1848. április 24. és augusztus 31. között Fiume és a Magyar tengermellék kormányzója. Hat századnyi (728 fős) fiumei nemzetőrséget hozott létre olaszokból és magyarokból, ezek polgári ruhát viseltek, bal karjukon nemzeti színű szalaggal. Háromszáz puskát is szerzett részükre a károlyvárosi katonai parancsnokságtól, valamint házi- és vadászfegyvereket. Ez a testület volt a városi rendőrségen kívüli megbízható erő. A Dalmácia visszacsatolását előkészítő magyar közvetítők irányítása is Erdődy érdeme, ő tartotta kapcsolatot Dalmácia olasz városi polgárainak vezetőivel. Az Implacabile mevű hajó megvásárlását is intézte, amit Angliában kívántak felfegyverezni, hogy a szabadságharc haditengerészet is megszervezhessék, ám ez nem sikerült. Erdődy volt, aki Mészáros Lázár hadügyminiszternek azt javasolta, a fiumei tengerészeti akadémiai tanárát, Domini Vincét honvédkapitánnyá és a hajó parancsnokává tegye. Ezt követően Erdődy azon dolgozott, hogy egy honvéd zászlóaljat Fiumébe küldjenek Jellasics várható támadásának visszaverésére, azonban csupán ígéretet kapott erre. 1848. augusztus 31-én az 53. gyalogezred Jellasics parancsára elfoglalta Fiumét horvát fölkelőkkel, így ez lett az első idegen kézre került magyar város. Erdődynek ezután menekülnie kellett, elvették kormányzói és főispáni rangját is. Utóbbit 1861-ben kapta vissza, amikor a magyar országgyűlés ezt követelte. Állandó résztvevője volt a főrendi ház üléseinek.
Források[szerkesztés]
- Magyar katolikus lexikon
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
További információk[szerkesztés]
- Az 1848-1849. évi első népképviseleti országgyűlés történeti almanachja. Szerk. Pálmány Béla. Bp., Magyar Országgyűlés, 2002.
- ponori Thewrewk József: Magyarok születésnapjai. Első füzet, vagyis országgyülési emlény az 1843-44-iki országgyülés emlékezetére. Harmadik kiadat. Pest, 1861. Id. Poldini Ede és Noséda ny.
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
- Portréja