Erdélyi Lajos (fotóművész, 1929–2020)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk az 1929-ben született fotóművészről szól. Hasonló címmel lásd még: Erdélyi Lajos (egyértelműsítő lap).
Erdélyi Lajos
Született1929. május 17.
Marosvásárhely
Elhunyt2020. március 23. (90 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar[1]
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásaújságíró,
fotóművész
Sablon • Wikidata • Segítség

Erdélyi Lajos (Marosvásárhely, 1929. május 17. – Budapest, 2020. március 23.)[2][3] magyar újságíró, fotóművész.

Életútja[szerkesztés]

Zsidó családban született, édesanyja és húga a holokauszt áldozata lett Auschwitzban, az édesapa és a fiú, Erdélyi Lajos – nagy megpróbáltatások árán menekült meg. Tanulmányait Marosvásárhelyen és Kolozsvárt végezte, a Bolyai Tudományegyetem közgazdasági karán szerzett diplomát 1950-ben. Esztergályosként is kellett dolgoznia, annak ellenére, hogy diplomája volt, majd az Új Út és a Dolgozó Nő szerkesztőségébe került, s fényképész volt az akadémia kolozsvári fiókjánál; 1958-ban lett a marosvásárhelyi Művészet, majd az Új Élet munkatársa. Bel- és külföldi riportokat, fotóelméleti és fotóesztétikai cikkeket írt, többször szót emelt egy korszerű fotómúzeum felállításáért. A Hét, Korunk, Művelődés és több napilap munkatársa. Művelődéstörténeti szempontból úttörő tudományos igényű érdeklődése a hazai fotóművészet történeti hagyományai iránt.

Orbán Balázs – Székelyföld képekben (Sütő András előszavával, 1971) c. alatt Orbán Balázs száz év előtti fényképfelvételeit tette közzé tanulmányszámba menő előszó kíséretében; Orbán Balázs restaurált fényképeiből kiállítást rendezett Székelyudvarhelyen, s Orbán Balázsról, a fényképészről filmet készített a Román Televízió magyar adása számára (1979). Hasonló sikerrel dolgozta fel és adta ki Teleki Samu (Teleki Sámuel) jeles erdélyi Afrika-kutatónak a múlt század második felében készült belső-afrikai eredeti fényképfelvételeit, együtt az útitárs Höhnel Lajos (Ludwig von Höhnel) pozsonyi tengerésztiszt egykorú feljegyzéseivel (Teleki Samu Afrikában, 1977). Hozzájárult a fotó és irodalom kapcsolatának fejlesztéséhez is. Gazdag fotóanyaggal kísérte Marosi Ildikó húsz romániai magyar íróval készített interjúit a Közelképek c. kötetben (1974), s a romániai magyar írókról és képzőművészekről készített portréit kiállította a Korunk (1976) és az Új Élet (1977) galériájában. Önálló kötetei: Régi zsidó temetők művészete (1980); Orbán Balázs összes fényképe a Székelyföldről. (Sajtó alá rendezte, bevezette Erdélyi Lajos, 1993); A túlélés műhelyei (2009)

1988-ban áttelepült Magyarországra, cikkeit 1992-ig a Magyar Nemzetben publikálta. 2009-ben művészportréiból rendeztek fotókiállítást a Békés Megyei Jókai Színház Vigadó Galériájában.[4]

2023-ban Erdélyi Lajos hagyatékát, életművét a család a budapesti Blinken OSA Archívum ban helyezte el. Az OSA feldolgozza, archiválja és kutathatóvá teszi a teljes életművet.[5]

Tanulmányok[szerkesztés]

  • Bolyai Tudomány Egyetem, Kolozsvár. Jog- és Közgazdaság Tudományi Kar. Államvizsga, 1947–1950
  • Bolyai Tudomány Egyetem, Kolozsvár. Történelem – Filozófiai kar, 1950–1952

Munkahelyek[szerkesztés]

  • Új Út Szerkesztőség, hetilap, Kolozsvár, szerkesztő, 1949-1953
  • Vasúti Főműhely, Kolozsvár, esztergályos tanonc, 1953
  • Dolgozó Nő Szerkesztőség, havilap, szerkesztő, Kolozsvár, 1954-1957
  • Archeológiai Intézet, Kolozsvár, fotólaboratórium, 1957-1958
  • Művészet, majd Új Élet szerkesztőség, képes folyóirat, fotoriporter, Marosvásárhely, 1958-1988
  • Áttelepült Magyarországra
  • Nyugdíjas, 1988–

Nyomtatásban megjelent kötetei[szerkesztés]

  • Orbán Balázs – Székelyföld képekben. Kriterion Kiadó, Bukarest, 1971
  • Közelképek. Húsz romániai magyar író (Marosi Ildikóval közösen), Kriterion Kiadó, Bukarest, 1974
  • Teleki Samu Afrikában. Kriterion Kiadó, Bukarest, 1977
  • Régi zsidó temetők művészete. Kriterion Kiadó, Bukarest, 1980
  • Portrék. Erdélyi Lajos fotói. (Szöveg: Bodor Pál). Petőfi Irodalmi Múzeum, 1991
  • Az Élők Háza. (The House of the Living). Héttorony Könyvkiadó, Budapest, 1992
  • Orbán Balázs összes fényképe a Székelyföldről. A bevezető tanulmányt írta: Erdélyi Lajos Balassi Kiadó – Magyar Fotográfiai Múzeum, Budapest. 1993
  • „Palackposta” az utókornak. Balassi Kiadó, Budapest, 1998, Holló Imre rajzai, Erdélyi Lajos írása (magyar, angol, német kiadások)
  • Erich Hoffmann fotóalbum. Összeállította és az előszót írta: Erdélyi Lajos. Enciklopédia Verlag, Budapest. 1999
  • Túlélés, egy fotográfus visszaemlékezése, Survival, Memories of a Photographer, Lauder könyvek, Aurora Kiadó, Budapest, 2006
  • A túlélés műhelyei. Korunk, Komp-Press. Kolozsvár, 2009
  • Túlélés. Egy fotográfus visszaemlékezése; 2. bőv. kiad.; Zachor, Bp., 2012 (Emlékezem)
  • Survival. A photographer remembers; angolra ford. Jim Tucker; Zachor, Bp., 2014 (I remember)

Elismerései[szerkesztés]

  • Kulturális Érdemrend IV. oszt. 1969
  • ARTIST FIAP (Federation International de l’Art Photographic). 1974
  • Scheiber Sándor-díj, 2011
  • Magyar Zsidó Kultúráért Életmű díj, 2019
  • PRO URBE-díj Marosvásárhely, 2019

Szakmai és művészeti szervezeti tagságai[szerkesztés]

  • Romániai Újságíró Szövetség
  • Romániai Fotóművész Szövetség
  • MAGYAR Újságírók Szövetsége
  • Magyar Fotóművészek Szövetség

Fotográfiai munkássága[szerkesztés]

Csoportos kiállítások[szerkesztés]

  • Romániában
  • Marosvásárhely
  • Kolozsvár
  • Nagyvárad
  • Petrozsény
  • Temesvár
  • Szeben
  • Craiova
  • Bukarest
  • Nemzetközi helyszíneken
  • Bukarest, 1959; 1969
  • Hongkong, 1960
  • Jaú – Brazilia, 1967
  • Photeurop (Bruxelles, Paris, Lausanne), 1966
  • Herrsching, NSzK, 1968
  • Barreiro, Portugal, 1968
  • Tokyo, Japán, 1969
  • Laurenco Marques, Mocambique, 1970
  • San Jose, California, Mexico, 1970

Egyéni kiállítások[szerkesztés]

  • Romániában
  • Bukarest, Petőfi Ház, Életképek, 1970
  • Szalonta, Kultúrház, Íróportrék, 1975
  • Új Élet Galéria, Életképek, Marosvásárhely, 1976
  • Korunk Galéria, Kolozsvár, Íróportrék, 1976
  • Sepsiszentgyörgy, Kultúrház, Íróportrék, 1977
  • Székelyudvarhely, Múzeumi Hét, Művészportrék, 1980
  • Képzőművész portrék, Bukarest, Petőfi Ház, 1982
  • Új Élet Galéria, Marosvásárhely, 1982
  • Régi zsidó temetők művészete, Kolozsvár, 2006
  • Magyarországon
  • ÍRÓPORTRÉK, Budapest, Petőfi Irodalmi Múzeum, 1991
  • Erdélyi arcok, sorsok, Sümeg, 1992
  • Közelképek, EVIG Üzemek Kultúrháza, Budapest, 1994
  • Erdélyi templomok, útszéli szentek, Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Budapest, 1992
  • RÉGI ZSIDÓ TEMETŐK NÉPMŰVÉSZETE, Budapest – City Galéria; B’nai Brith páholy, Budapest; Balassi Könyvesbolt; Fészek Művészklub, Magyar Kultúra Alapítvány, Paks, Pécs Janus Pannonius Tudomány Egyetem; Győr, Xantus János Múzeum; Tata, Kulturális Központ (1991–1998 között
  • Arcok és sorsok, Drakodent Galéria, Szombathely, 1993
  • A „hatvanas évek” – Erdélyi képzőművészek portréi, Ernst Múzeum, Budapest, 2001
  • Erdélyi Lajos portréi, Kolta Galéria, Budapest, 2008
  • Íróportrék Erdélyből, Békéscsaba, Gyula, 2009
  • Kettős kisebbségben, Csányi5 - Erzsébetvárosi Zsidó Történeti Tár, 2019
  • Erdélyi mozaik, ArtPhoto Galéria, 2019
  • Egyéb nemzetközi helyszínen
  • Zsidó temetők népművészete, New-York, Magyar Főkonzulátus, 1993
  • Washington, Capitoleum, Cannon Rotunda, 1993
  • Arcok és sorsok, I. Magyar Ház, New York, 1994
  • Arcok és sorsok, II. Székely szombatosok, portrék, Magyar Ház, New York, 1995
  • Die Hauser der Lebendigen, Aachen, NSzK, 1996
  • The Old Jevish Cemetery, Birmingham, (USA), 2000
  • Kunst in der Alten Jüdischen Friedhöfen, Zsidó temetők népművészete,
  • Berlin, Collegium Hungaricum 2002; Riga, Lettország, 2011; Tallinn, Észtország, 2011

Portréfilmek[szerkesztés]

  • Romániai Magyar Televízió, Közelkép Erdélyi Lajossal, Csáki Zoltán, 1972; Cselényi László, 1994
  • MTV „ÉS CSINÁLTAK MAGUKNAK FARAGOTT KÉPET” Tolmár Kata portréfilmje (The message of the stones), 1993
  • Cselényi László, Kiállítás New Yorkban, Duna TV, 1993
  • Jancsó Miklós:A kövek üzenete, Kárpátalja, 1994
  • A palackposta üzenete, Duna TV, Marosi Péter, 1998
  • A 80. éves E. L. Duna TV, Marosi Péter, 2009
  • Arcélek, Csáky Zoltán filmje, Duna TV, 2009
  • „LALÓ” – Jávor István dokumentum filmje, 2010

Fényképei közgyűjteményekben[szerkesztés]

  • Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest
  • Magyar Fotográfiai Múzeum, Kecskemét
  • Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest
  • Erdélyi Tudományos Egyesület, Kolozsvár
  • Diaspora Múzeum, Tel Aviv, Izrael
  • Magyar Földrajzi Múzeum Érd
  • Városi Múzeum, Székelyudvarhely, Románia

Irodalom[szerkesztés]

  • Romániai Magyar Irodalmi Lexikon, I. köt. Kriterion Kiadó, Bukarest, 1981
  • Markovics Ferenc, Fények és tények, Folpress Kiadó, Budapest, 2006
  • Halász Anna: Mélységes derű. Előre, 1970. június 16
  • Farkas Sándor (Mikó Imre): Székelyföld képekben – recenzió. Utunk, 1971
  • Cseres Tibor: Álomképek – százéves képes könyvben, Népszabadság, 1972. ápr. 30
  • Pálfy G. István: A nagy nemzedék vallomása, Valóság, 1975
  • DeákTamás: Erdélyi Lajos kiállítása elé, A HÉT, 1976, július 9
  • Szilágyi Júlia: A fáradtság dicsérete, Korunk Galéria katalógusa, 1976
  • Nagy Pál: Erdélyi Lajos az Új Élet Galériában, Új Élet, 1977
  • Ditrói Ervin: Kiált a kő. Útunk, 1980/48
  • Scheiber Sándor: Régi zsidó temetők művészete, Magyar Nemzet
  • Markó Béla: Erdélyi Lajos az Új Élet Galériában, Új Élet, 1982/23 sz.
  • Constanta Nita: Un artist fotograf din Tirgu Mures. Rev. Fotografia, 1987. Nr. 17
  • Major Ottó: Erdélyi Lajos kiállítása a Károlyi Palotában. Magyar Hírlap, 1991. okt. 10
  • Ágoston Vilmos: Az erdélyi Erdélyi. Körülnézni a körkörös kétségbeesés Európájában. Magyar Nemzet, 1991. okt. 25
  • Szépréti Lilla: Erdélyi lajos batyuja. Erdélyi Figyelő, 1992/2 sz.
  • Szegő György: A kövek üzenete. Beszélgetés Erdélyi Lajossal. Fotóművészet, 1993/3
  • Metz Katalin: Sírkertek történelmi magányossága. Új Magyarország, 1994. ápr. 21
  • Bodor Pál: A szerencsés fotográfus. E. L. hallgatag képei. Respublika, 1994/21 sz.
  • Horváth Andor: Erdélyi Lajos 70. éves. A HÉT, 1999. május
  • Claudia Kern: Die Hauser der Lebendigen zeigen eine reiche Kultur. Aachener Zeitung, 1996. okt. 14
  • Die Photographien des Erich Hoffmann vom Alpen (Karpaten) korps. Pester Lloyd Zeitung, 1999. okt.
  • Szarka Klára: Máramaros krónikása. Magyar Hírlap, 1999. dec. 1
  • Horváth Andor: Emberek és Műhelyek (A túlélés műhelyei, Korunk – Komp-Press Kiadó, 2009
  • Nagyítás, Valaczkay Gabriella, Népszabadság, 2010.nov. 10
  • Demény Péter: Aki az emberre szakosodott, Népszabadság 2010. március 6.
  • Nagyítás, Valaczkay Gabriella, Népszabadság, 2010. november 10.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF catalogue général (francia nyelven). Francia Nemzeti Könyvtár. (Hozzáférés: 2017. március 25.)
  2. ↑ Meghalt Erdélyi Lajos fotóművész, transindex.ro, 2020. március 23.
  3. ↑ Elhunyt Erdélyi Lajos marosvásárhelyi születésű fotográfus, újságíró, maszol.ro, 2020. március 23.
  4. ↑ Erdélyi Lajos: Művészportrék, kiállítás, Békéscsaba, 2009. [2020. március 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. január 6.)
  5. ↑ Erdélyi Lajos hagyatéka az OSA Archívumban. (Hozzáférés: 2023. november 16.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Erdélyi_Lajos_(fotóművész,_1929–2020)&oldid=26827386”