Ercsei József

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Ercsei József
Született 1792
Elhunyt 1868. március 8.
Torda
Foglalkozása mérnök, erdész, botanikus, költő, barlangkutató

Téglási Ercsei József (1792Torda, 1868. március 8.) mérnök és erdész, botanikus, költő, a karszt- és barlangtudomány egyik korai művelője.

Élete[szerkesztés]

Ercsei Elek iskolatanító fia és Ercsei János marosvásárhelyi tanár testvére. Fiatal korában pap volt, majd bölcselő és költő; költeményei a Szépliteraturai Ajándékban (1822–23), az Aglájában (1830–31), a Költemények (Kolozsvár 1834) című gyűjteményben és a Parthenonban (1837) jelentek meg. Utóbb mérnök, majd vármegyei, illetve kamarai erdész volt Tordán.

Valódi polihisztor volt; természettudományi, régészeti, földrajzi, néprajzi cikkei a Nemzeti Társalkodóban, a Hon és Külföldben, a Mentorban, valamint a Magyar orvosok és természettudósok Munkálataiban jelentek meg. Az Nemzeti Társalkodóban megjelent Utazások nemes Torda vármegye alsó kerületének nevezetesebb járásaiban című sorozatból tudománytörténeti jelentőségű az alsószolcsvai Búvópatak forrásbarlangjának teljes bejárását és a patak nyomjelzésének eredményes kísérletét leíró rész; elméleti következtetéseinek helyessége több mint száz év múltán, a barlang pontos feltérképezésekor igazolódott. Ő készítette Kalotaszeg legkorábbi helytörténeti összefoglalóját 1842-ben Kalataszeg rövid leírása címmel.

184 műből álló könyvtárát és ásványgyűjteményét a marosvásárhelyi kollégiumnak hagyta.

Munkái[szerkesztés]

  • Nemes Tordamegye flórája. Kolozsvár, 1844.
  • Kézirata: Erdősztudományi mesterszók és némely költeményei

Források[szerkesztés]