Eperjessy Géza

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Eperjessy Géza
Született 1926. április 13.
Makó
Elhunyt 1998. február 21. (71 évesen)
Budapest
SzüleiEperjessy Kálmán
Foglalkozása történész
Sírhely Farkasréti temető

Eperjessy Géza (Makó, 1926. április 13.Budapest, 1998. február 21.) magyar történész, egyetemi tanár. A történelemtudományok kandidátusa (1961), a történelemtudományok doktora (1985).

Életpályája[szerkesztés]

Szülei: Eperjessy Kálmán (1893–1976) magyar történész és Bittó Ilona (1900–1955) voltak. 1944-ben érettségizett a Szegedi Egyetem gyakorló gimnáziumában. A Pázmány Péter Tudományegyetemen – mint Eötvös kollégista – 1948-ban diplomázott bölcsészdoktorként. 1949-ben történelem–latin szakos tanári képesítést szerzett.

1949–1954 között a budapesti II. Rákóczi Ferenc Gimnázium ún. Zója szakérettségis tanfolyamának középiskolai oktatója, a Színház- és Filmművészeti Főiskola előadó tanára és a Diákszövetség vezetőtanára volt. 1954–1958 között a Magyar Tudományos Akadémia Tudományos Minősítő Bizottság önálló aspiránsa volt. 1954–1955 között a fővárosi Trefort utcai Gyakorló Gimnázium oktatója volt. 1955–1959 között a Budapesti Pedagógus Továbbképző Intézet, illetve a Fővárosi Tanács Oktatási Osztálya történelem szakfelügyelője volt. 1961–1962 között a Központi Pedagógiai Továbbképző Intézet adjunktusaként dolgozott. 1962–1963 között főiskolai adjunktusa az Országos Pedagógiai Intézet Történelem Tanszékének, 1963–1971 között főiskolai docense, 1971–1975 között főiskolai tanára volt. 1975–1983 között a Budapesti Tanárképző Főiskola, majd az ELTE BTK történelem tanszékvezetője volt 1983–1998 között.

Kutatási területe: a hazai céhes ipar fejlődése, iparosodás a török kiűzésétől 1848-ig.

Magánélete[szerkesztés]

1949-ben házasságot kötött Kecskés Katalinnal. Egy lányuk született: Katalin (1950).

Művei[szerkesztés]

  • Mezővárosi és falusi céhek Magyarországon. 1840–1848 (Egyetemi doktori értekezés, Budapest, 1948)
  • A történelem tananyagcsökkentésének problémái (Köznevelés, 1961)
  • A mezővárosi és a falusi céhek kialakulása és bomlása az Alföldön és a Dunántúlon. 1686–1848 (Századok, 1963)
  • A gimnáziumi tantervi vita és a történelmi műveltség. A Magyar Történelmi Társaság keszthelyi vándorgyűlésén elhangzott előadás (Századok, 1964)
  • A Pest megyei céhes ipar. 1686–1872 (Pest megye múltjából. Budapest, 1965)
  • A tanulói aktivitás a középiskolai történelemtanításban. (A történelemtanárok nyári egyeteme. 3. Budapest, 1965)
  • A technika fejlődésével eltűnő iparágak nyomában. Az 1963. évi ipartörténeti témájú tanulói versenydolgozatokról (Századok, 1965)
  • A történelemtanítással kapcsolatos órán- és iskolán kívüli munka (Magyar Pedagógia, 1965)
  • Adalékok a mezőgazdaság és a falusi-városi kézművesipar kapcsolatához az 1848 előtti Magyarországon (Agrártörténeti Szemle, 1966)
  • Mezővárosi és falusi céhek az Alföldön és a Dunántúlon 1686–1848 (1967)
  • Helytörténeti olvasókönyvek (Levéltári Közlemények, 1968)
  • A franciaországi történelemtanításról (Századok, 1968)
  • A közösségfejlesztés nevelési kérdései az egész napos osztályokban (Pedagógiai Szemle, 1975)
  • A tanulók történelmi fogalmainak fejlődése (társszerző, 1976)
  • A pécsi kézműipar reformkori történetéhez (Baranyai Helytörténetírás, 1977)
  • A szociográfia jelentősége a honismereti mozgalomban (Honismeret, 1980)
  • A kézművesipar Szegeden az 1848 előtti évtizedekben (Tanulmányok Csongrád megye történetéből. Szeged, 1982)
  • Zsidó iparűzők a reformkori szabad királyi városokban (Századok, 1983)
  • Horváth Mihályra emlékezve (Honismeret, 1985)
  • A reformkori város ipara (Szeged története. II. kötet, 1686–1849. Szeged, 1985)
  • A városi magisztrátusok és a nemesi vármegyék a reformkori Magyarországon (Tanárképzés és Tudomány, 1986)
  • Céhlegények a reformkori szabad királyi városokban. (Tanárképzés és Tudomány, 1988)
  • A szabad királyi városok kézművesipara a reformkori Magyarországon (1988)
  • Tőkés ipari üzemek a szabad királyi városokban (Tanárképzés és Tudomány, 1990)
  • Városi kereskedők a reformkorban. (A polgárosodás útján. Tanulmányok Magyarország társadalmának átrétegeződéséhez a polgári átalakulás korában. Szerkesztette: Szabad György. Budapest, 1990)
  • Makó ipara és kereskedelme az újjátelepüléstől 1849-ig. (Makó monográfiája. IV. köt. Makó, 1993 és külön: Makói monográfia füzetei. Makó, 1993)
  • Eperjessy Kálmán munkássága. Bibliográfia. Összeáll. Nagy Júlia, kiegészítette Lovászy Józsefnével (Szeged, 1995)
  • Mezővárosok törekvése a rangemelésért. 1790–1848. A gazdaságtörténet kihívásai. Tanulmányok Berend T. Iván 65. születésnapjára. Szerkesztette: Buza János, Csató Tamás, Gyimesi Sándor, Budapest, 1996)

Tankönyvei[szerkesztés]

  • Történelem a középiskolai történelemszakosztályok számára (Középiskolai szakköri füzetek, Budapest, 1956)
  • Történelmi olvasókönyv. II. kötet. Forrásszemelvények az egyetemen történelem – 476–1640 – és Magyarország története – 1526-ig – tanításához. Összeállította: Gunst Péterrel. Szerkesztette és a bevezetést írta Makkai László. (Budapest, 1962; 2. kiad. 1964; 3. kiad. 1966; 4. kiad. 1970; 5. kiad. 1980)
  • Irányelvek a gimnáziumi történelemtankönyvek készítéséhez. (Az Országos Pedagógiai Intézet kiadványa. Budapest, 1964)
  • A történelemtanítás módszertana. (Budapest, 1965)
  • Történelem a gimnáziumok II. osztálya számára (Benczédi Lászlóval, Budapest, 1967, 1980, 1982-1984, 1986-1987)
  • Történelem a dolgozók középiskolái számára. II. osztály. (Budapest, 1970)
  • Történelmi olvasókönyv. VI. kötet. Forrásszemelvények a magyar hazafias és honvédő hagyományok történetéből. Összeállította: Bodó Lászlóval, Szabolcs Ottóval, Budapest, 1970)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Péter László: A szegedi főreáliskola, elődei, utódai (Szeged, 1989)
  • Fuga temporum. Ünnepi kötet Eperjessy Géza 70. születésnapjára. Tanulmányok, művei bibliográfiájával. Szerkesztette: Závodszky Géza, Budapest, 1997)
  • Halálhír (Magyar Nemzet, 1998. febr. 25.)
  • Závodszky Géza: In memoriam Eperjessy Géza (Módszertani Lapok, 1998)
  • Katona András: Egy példamutató életpálya. Eperjessy Géza tanár úr, a tanszékalapító. (Pedagógusképzés, 2007)