Eopsaltria griseogularis
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Eopsaltria griseogularis Gould, 1838 | ||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Eopsaltria griseogularis témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Eopsaltria griseogularis témájú kategóriát. |
Az Eopsaltria griseogularis a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a cinegelégykapó-félék (Petroicidae) családjába tartozó faj.[1][2]
Rendszerezése[szerkesztés]
A fajt John Gould angol ornitológus írta le 1838-ban.[3]
Alfajai[szerkesztés]
- Eopsaltria griseogularis griseogularis Gould, 1838
- Eopsaltria griseogularis rosinae (Mathews, 1912)[2]
Előfordulása[szerkesztés]
Ausztrália délnyugati és déli részén honos. Természetes élőhelyei a mérsékelt égövi erdők, szubtrópusi és trópusi lombhullató erdők, szavannák és cserjések. Állandó, nem vonuló faj.[4]
Megjelenése[szerkesztés]
Testhossza 16 centiméter.[5]
 |
Életmódja[szerkesztés]
Rovarokkal és más kisebb ízeltlábúakkal táplálkozik, de magvakat is fogyaszt.
Természetvédelmi helyzete[szerkesztés]
Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma viszont csökken, de még nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2022. november 12.)
- ↑ a b A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2022. november 12.)
- ↑ Avibase. (Hozzáférés: 2022. november 12.)
- ↑ a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2022. november 12.)
- ↑ Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2022. november 12.)
