Rózsás kakadu

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Eolophus szócikkből átirányítva)
Rózsás kakadu
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Papagájalakúak (Psittaciformes)
Család: Kakadufélék (Cacatuidae)
Alcsalád: Kakaduformák (Cacatuinae)
Nem: Eolophus
Bonaparte, 1854
Faj: E. roseicapilla
Tudományos név
Eolophus roseicapilla
(Vieillot, 1817)
Szinonimák
  • Eolophus roseicapillus (Vieillot, 1817)
  • Cacatua roseicapilla (Vieillot, 1817)
  • Rózsás kakadú (Schenk 1933, Ákos 1960)
  • Rózsás kakadu (Kakatoe roseicapilla) Siroki 1976
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Rózsás kakadu témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Rózsás kakadu témájú médiaállományokat és Rózsás kakadu témájú kategóriát.

A rózsás kakadu (Eolophus roseicapilla) a papagájalakúak (Psittaciformes) rendjébe sorolt kakadufélék (Cacatuidae) családjában az Eolophus nem egyetlen faja.[1]

Rendszertani helyzete[szerkesztés]

Besorolása vitatott, egyes rendszerezők a Cacatua nembe sorolják Cacatua roseicapilla néven.[2]

Származása, elterjedése[szerkesztés]

A partvidék kivételével egész Ausztráliában és Tasmania keleti részén honos.

Alfajai[szerkesztés]

Az alfajok különbségei árnyalatnyiak.

  • Eolophus roseicapilla roseicapilla
  • Eolophus roseicapilla albiceps — alapszíne halványabb, feje tetején a rózsaszín árnyalat határozottabb, Nyugat-Ausztráliában él
  • Eolophus roseicapilla kuhli — szemgyűrűje vöröses árnyalatú, a Kimberley-övezetben fordul elő.

Megjelenése[szerkesztés]

Testhossza 35 centiméter, szárnyának fesztávolsága 50–60 centiméter, testtömege pedig 300–400 gramm. Homloka, fejének teteje és apró, alig látható bóbitája fehér; arca, tarkója, nyaka és hasa rózsaszínű. Szárnya, háta világosszürke, farka sötétszürke. Írisze sötétbarna vagy fekete; a szeme körüli keskeny, csupasz gyűrű vöröses. Csőre szaruszínű, a lába szürke. Ahím és a tojó színei azonosak, de a tojó írisze második életévétől vörösbarnára vált és szemgyűrűje nem olyan élénk, mint a hímé.

Életmódja, élőhelye[szerkesztés]

Fákkal tarkított nyílt füves térségekben él, nagy csapatokban. Az ausztráliai utazók mindennapos élménye lehet a művelt területeken, akár több száz fős csapatokban a földön bóklászó rózsás kakaduk látványa.

Tápláléka magokból, gabonából, rügyekből és különböző rovarokból áll. Tömegesen nagy károkat okozhat a mezőgazdasági területeken, emiatt a farmerek valóságos irtóhadjáratokat vezetnek ellene: évente több százezret ölnek meg. Tömeges megsemmisítését más fajokra, így a csupaszszemű kakadura (Cacatus sanguinea), a sárgabóbitás kakadura (Cactua galerida) és az ormányos kakadura (Cacatua tenuirostris) is kiterjesztették. A kakaduk mészárlása nemzetközi tiltakozó akciókat váltott ki.

Leggyakrabban alkonyattájt lehet látni akrobatikus repülőmutatványait. Sokszor nagy távolságokra kell repülnie, hogy eleséghez jusson. A táplálkozó csapat őrszemet állít.

Szaporodása[szerkesztés]

Az esőzéstől függően, a leggyakrabban február és május között költ. Faodúba rakja fészkét, amit eukaliptuszlevelekkel bélel ki. Fészekalja 3–5 tojás, amelyeken a költőpár felváltva, 25–30 napig kotlik. A kirepülési idő hat hét, ezután a szülők még három–öt hétig az odún kívül etetik a fiókákat.

Portré
Nagy, zajos csapatokban él

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Oláh György, Bankovics Attila (2022). „A papagájalakúak (Psittaciformes) rendjéhez tartozó fajok magyar nevei”. Állattani Közlemények 107 (1-2), 109–174. o. DOI:10.20331/AllKoz.2022.107.1-2.5.  
  2. Romhányi, Attila. Papagájok. Natura, 79–80. o. (1987). ISBN 963 233 126 5 

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]