Ugrás a tartalomhoz

Enshittification

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az enshittification egy neologizmus, amit arra alkottak meg, amikor egy kétoldalú piaccal rendelkező online szolgáltatás vagy termék minősége fokozatosan romlik. Azt a jelenséget írja le, amikor egy szolgáltató kezdetben magas minőségben szolgáltat, hogy bevonzza a felhasználókat, majd egy idő után a színvonal romlik azért, hogy az üzleti partnereknek (jellemzően a hirdetőknek) kedvezzen, majd legvégül már az ő vonatkozásukban is lerontja a szolgáltatás minőségét azért, hogy a részvényeseinek a profitját maximalizálja.

A szót először 2022 novemberében használta Cory Doctorow kanadai író[1], de magát a jelenséget nem ő fogalmazta meg legelőször. Azóta a kifejezést széles körben használni kezdték, az American Dialect Society 2023-ban az év szavának választotta, a különféle nagy szótárak, mint a Merriam-Webster pedig hivatalosan is szóként ismerik el[2].

A definíció története

[szerkesztés]

Az internetes szlengben már a 2010-es évek közepe óta divatos volt a -fication toldalékkal való ellátása egy szoftvernek, ha annak a zuhanó színvonalát akarták bemutatni. Már 2018-ban ismeretes volt a "crapification", amit a Boeing által használt szoftverre használtak a Naked Capitalism egyik cikkében[3], valamint az "encrappification" szót az amerikai gazdaságban egyre inkább elterjedő olcsó tömegtermékekre[4]. 2022 novemberében kelt blogposztjában azonban Doctorow volt az, aki az enshittificationt használta elsőként, és a poszt három hónappal később megjelent a Locus magazinban is[5]. A következőket írta:

„Elmondom, hogy halnak meg a platformok. Először jók a felhasználóikkal, aztán elkezdik őket abuzálni, hogy az üzleti ügyfeleknek kedvezzenek, és végül az üzleti ügyfeleket is abuzálják, hogy minden jövedelmet maguknak tarthassanak meg. Aztán meghalnak. Én ezt hívom enshittification-nek (elszaródás), ami egy látszólag elkerülhetetlen velejárója annak, hogy egy platform szabadon variálhatja, mit tekint értéknek; valamint a kétoldalú piacnak, ahol a platform az eladók és a vevők közé furakodik, és mindkettejüket túszként kezelve egyre nagyobb értéket gereblyéz be magának abból, ami kettejük közt zajlik.”

2024-ben a Financial Times-ban megjelent cikkében Doctorow azzal egészítette mindezt ki, hogy az enshittification ott van tulajdonképpen mindenben, és ezek a platformok egy "enshittocén" korban tartják az embereket[6].

Doctorow elmélete alapján az újonnan létrejövő platformok kezdetben veszteségesen működnek, hogy az általuk nyújtott hasznos szolgáltatással vagy termékkel minél több új felhasználót vonzzanak be. Amikor elegendő mennyiségű felhasználót vonzottak be, akkor azért kezdenek el veszteségesen működni, hogy ezt a felhasználói bázist hozzáférhetővé tegyék az üzleti partnereknek. Amikor már ők is bent vannak, akkor a platform hirtelen profitot kezd el irányítani a részvényeseinek vagy a tulajdonosi körnek[7]. Onnantól, hogy számára már kizárólag csak ők számítanak, a felhasználók és az üzleti partnerek pedig a szolgáltatásuk révén hozzájuk vannak láncolva, már semmi motivációjuk nincs arra, hogy fenntartsák a színvonalat. A felek között közvetítő szerepet betöltő platformok a szolgáltatások szempontjából monopolhelyzetbe kerülhetnek, a felhasználók számára pedig monopszómiává válhatnak, hiszen a váltás költségei megnehezítik, hogy átmenjenek egy másik platformra[8]. Az enshittification folyamata során folyamatosan úgy változnak a paraméterek, hogy mindig a profit (akár csak minimális) növelése felé haladjanak, más egyéb cél nélkül[9], sőt adott esetben a járadékvadászat egy példája is lehet.

A probléma megoldására Doctorow két szabály előírását javasolja. Az első a végpontok tiszteletben tartása, amely lényegében azt jelenti, hogy a felhasználók azt kapják, amit kérnek, nem pedig azt, amit a platform szeretne bemutatni számukra. Egy egyszerű példával élve: egy adott szolgáltatásban a felhasználó láthassa valamennyi tartalmat, amire feliratkozott, és ne csak azokat, amiket egy algoritmus elétesz közülük. De ugyanilyen példa az is, hogy a keresésekkor a fizetett hirdetéseket ne a pontos találatok felett jelenítse meg a rendszer. A második szabály a kilépés jogának garantálása, azaz hogy a felhasználó bármikor elhagyhassa az adott platformot, ha elégedetlen vele. Ez a közösségi hálók között többek között az átjárhatósággal valósulhatna meg, amellyel a felhasználó nem lenne "bezárva" ugyanabba a szolgáltatásba. Ehhez az általa létrehozott adatok platformok közti szabad mozgatására lenne szükség, mely adatokat a digitális szerzői jog védene[10].

Példák

[szerkesztés]

Az Airbnb kezdetben a hotelek olcsó alternatívája volt. Azonban ahogy a hasonló szolgáltatásoknál történni szokott, amint elfogyott a kockázati tőke, az olcsó áraknak is befellegzett. A cég esetében most már az áraik néha magasabbak, mint a szállodáké, cserébe kevesebb a plusz szolgáltatás, megtévesztőek a hirdetések, a szállásadók plusz szabályokat és díjakat szabhatnak meg, hiányos a minőségellenőrzés, a szolgáltatás igénybevevőit pedig sokszor rejtett kamerákkal figyelik[11].

Doctorow eredeti cikke az Amazonnal példálózott. Az online piactér kezdetben azzal vonzotta be a felhasználóit, hogy rendkívül jó áron forgalmazott termékeket, ráaádsul az Amazon Prime ügyfelei részére még szállítási költség sem volt. Amint bebetonozódott a vásárlói kör, egyszerre többen is megjelentek, akik az Amazonon keresztül árulták a termékeiket. Végül az Amazon különféle díjakat kezdett el felszámítani, hogy a profitját növelje. Ezenkívül lényegében belekényszerítette az eladókat abba, hogy fizessenek azért, hogy a keresésekkor az ő termékeik kerüljenek előrébb a rangsorban, aminek köszönhetően oldalakon keresztül csak hirdetések szerepelnek a találati mezőben. Doctorow kritizálta a cég Audible szolgáltatását, amelynek 90 százalékos részesedése van a piacon, és ezt kihasználva kötelező másolásvédelmet építtet be az összes hangoskönyvébe - ha a felhasználó el akarná őket hagyni, egyben elvesztené a hozzáférését is ezekhez[12].

A különféle randiappoknál is megfigyelhető a jelenség, ugyanis van egy alapvető szembenállás: a felhasználók minél előbb párt szeretnének találni, a platformok viszont minél több pénzt szeretnének látni a szolgáltatásukból. Ezért aztán őket a fizetős szolgáltatásuk felé terelik, ahol bizarr módon azon munkálkodnak, hogy kevésbé legyenek eredményesek, hiszen akkor több pénzt láthatnak.[13]

Kezdetben a Facebook is egy jól működő platform volt, amíg a felhasználók száma át nem lépett egy kritikus szintet. Ezzel az onnan való távozás nehézzé vált az emberek számára, mert ehhez az ismerőseik egy nagyobb részét is meg kellett volna győzniük, akik szintén fent voltak. Ezt követően a Facebookon elkezdtek megjelenni a különféle cégek posztjai is, egészen addig, amíg a cégekkel is meg nem történt ugyanez. Ekkor találták ki azt, hogy bizonyos posztokat az algoritmus előrébb sorol (leginkább pénzért), és a Facebook kezdte eldönteni azt, hogy mit mutat meg a felhasználónak, ahelyett, hogy a felhasználóra bízta volna azt, hogy azt nézze meg, ami őt érdekli. Doctorow felhívta a figyelmet arra a 2016 szeptemberi botrányra is, amikor a videómegtekintési statisztikájukat mesterségesen felfújták, ami miatt a befektetők tömegesen fektettek be a Facebookba, aztán az egész videós platform bedőlt. Doctorow szerint a Facebook "végzetesen elszaródott".[14]

A Google keresőmezőjében igen hosszú ideig csak a releváns találatok jelentek meg, minimális hirdetéssel. Később egyre több lett a fizetett hirdetés, a keresőmotor optimalizálása, és a fizető partnerek részére történő kedvezés. Mindezt tetézte a "Jedi Blue" néven ismert megállapodás az Alphabet és a Meta között, amellyel gyakorlatilag a Google elérte, hogy a Facebook ne terjeszkedjen a hirdetési piacon, cserébe az ő favorizálásukért. Emellett rohamtempóban kifejlesztett egy AI kereső chatbotot, amelynek a szerepe lényegében az, hogy az ember ne azt találja meg, amit keres, hanem amit a Google akar, hogy megtaláljon[15].

A Netflix a 2020-as évek elején győztesként került ki a streamingszolgáltatók háborújából. Amint elérte ezt a kvázi-monopolhelyzetet, elkezdte emelni az árait, bevezetett egy reklámokkal teli olcsó díjcsomagot, egyben megszüntette a kedvezményes csomagokat is, és elkezdett fellépni a jelszómegosztás ellen.[16]

2023-ban, nem sokkal azután, hogy a Reddit felkerült a tőzsdére, hirtelen bejelentették, hogy díjakat fognak szedni az API használata után. Ezzel rengeteg, felhasználók által írt kiegészítő lehetetlenült el. Ugyan a cég vezérigazgatója, Steve Huffman szerint erre azért volt szükség, hogy a különféle AI chatbotok ne tudjanak tőlük információhoz jutni, a valóságban mégis a cég profitját tornászták fel ezzel[17]. 2024 szeptemberében azt is bejelentették, hogy a moderátorok immár csak a Reddit külön engedélyével állíthatják át egy topik láthatóságát nyilvánosról privátra, ami egyértelműen egy büntetés volt azért, mert a felhasználók tömegesen lázadtak fel az új gyakorlat ellen[18].

2022-ben Elon Musk megszerezte a Twittert, amely azonnal nagy változásokkal járt együtt.[19] Leállították a szolgáltatás API-jához való hozzáférést, felfüggesztettek olyan felhasználókat, akik a rivális Mastodon hálózatban is posztoltak, valamint korlátozták a hozzáférést azok számára, akik még nem regisztráltak. Ideiglenesen bevezettek olyan korlátozásokat, mint az egy napon maximálisan megtekinthető tweetek száma, a fizetős feliratkozás bevezetése, valamint a moderálás csökkentése.[20] Musk átíratta az algoritmust, hogy az ő posztjai mindig a mások elé kerüljenek, ami miatt 2023 februárjában minden felhasználó feedje ezekkel volt tele. 2024 áprilisában még azt is megfontolta, hogy az új felhasználóknak fizetnie kelljen azért, hogy posztolhassanak.[21] 2023-ban az egész szolgáltatást átnevezte X-re, a gyűlöletbeszéd, az antiszemitizmus és az iszlamofóbia miatt, különösen az izraeli-palesztin háború kapcsán, tömegével kezdték elhagyni a hirdetők. A cég értéke 84 százalékot zuhant, a felhasználók pedig sorra költöztek át a Bluesky-ra.[22]

Az Uber kezdeti népszerűségét annak köszönhette, hogy olyan sofőröket alkalmazott, akiknek nem kellett kiváltania a taxisengedélyt, valamint a kockázati tőkével mesterségesen alacsonyan tarthatta az árakart. Amint monopolhelyzetbe került a piacon, rögtön bevezették a dinamikus árazást, amivel nőttek a költségek, viszont a sofőrök oldalán elkezdtek spórolni.[23]

Lásd még

[szerkesztés]

Forráshivatkozások

[szerkesztés]
  1. ↑ Gault, Matthew: ‘Enshittification’ Is Officially the Biggest Word of the Year (amerikai angol nyelven). Gizmodo, 2024. november 26. (Hozzáférés: 2025. szeptember 30.)
  2. ↑ enshittification (angol nyelven). www.merriam-webster.com. (Hozzáférés: 2025. szeptember 30.)
  3. ↑ Smith, Yves: Boeing, Crapification, and the Lion Air Crash (amerikai angol nyelven). naked capitalism, 2018. november 13. (Hozzáférés: 2025. szeptember 30.)
  4. ↑ Volpert, Megan: Crapification Syndrome: When Hilarity Slides into Nausea » PopMatters (amerikai angol nyelven), 2020. május 15. (Hozzáférés: 2025. szeptember 30.)
  5. ↑ Commentary: Cory Doctorow: Social Quitting (amerikai angol nyelven). Locus Online, 2023. január 2. (Hozzáférés: 2025. szeptember 30.)
  6. ↑ „‘Enshittification’ is coming for absolutely everything”, 2024. február 8.. [2024. február 8-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2025. szeptember 30.) (brit angol nyelvű) 
  7. ↑ Kean Birch: Data Paradoxes. 2023. 107–124. o. ISBN 978-3-031-46402-7 Hozzáférés: 2025. szeptember 30.  
  8. ↑ Doctorow, Cory. „The ‘Enshittification’ of TikTok”, Wired (Hozzáférés: 2025. szeptember 30.) (amerikai angol nyelvű) 
  9. ↑ Twiddler: Configurability for Me, but Not for Thee – Communications of the ACM (amerikai angol nyelven), 2023. március 8. (Hozzáférés: 2025. szeptember 30.)
  10. ↑ Doctorow, Cory: As Platforms Decay, Let’s Put Users First (angol nyelven). Electronic Frontier Foundation, 2023. május 9. (Hozzáférés: 2025. szeptember 30.)
  11. ↑ By: Airbnb Was Supposed to Save Capitalism. Instead, It Just Devolved Into Garbage. (amerikai angol nyelven). jacobin.com. (Hozzáférés: 2025. szeptember 30.)
  12. ↑ Doctorow, Cory. „Why none of my books are available on Audible”, Medium, 2022. július 25.. [2025. szeptember 10-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2025. szeptember 30.) (angol nyelvű) 
  13. ↑ Voigt, Sebastian (2015. október 1.). „Network effects in two-sided markets: why a 50/50 user split is not necessarily revenue optimal” (angol nyelven). Business Research 8 (1), 139–170. o. DOI:10.1007/s40685-015-0018-z. ISSN 2198-2627. (Hozzáférés: 2025. szeptember 30.) 
  14. ↑ Zitron, Ed: Google, Amazon, and Meta are making their core products worse — on purpose (amerikai angol nyelven). Business Insider. (Hozzáférés: 2025. szeptember 30.)
  15. ↑ Naughton, John. „Users, advertisers – we are all trapped in the ‘enshittification’ of the internet”, The Guardian, 2023. március 11. (Hozzáférés: 2025. szeptember 30.) (brit angol nyelvű) 
  16. ↑ Bode, Karl: Streaming’s Slow Enshittification Continues As Netflix Kicks Users Off Cheapest Ad-Free Tiers (amerikai angol nyelven). Techdirt, 2024. július 10. (Hozzáférés: 2025. szeptember 30.)
  17. ↑ Breland, Ali: Why Reddit is destined to turn to crap (amerikai angol nyelven). Mother Jones. (Hozzáférés: 2025. szeptember 30.)
  18. ↑ Peters, Jay: Reddit is making sitewide protests basically impossible (amerikai angol nyelven). The Verge, 2024. szeptember 30. (Hozzáférés: 2025. szeptember 30.)
  19. ↑ Ball, James: The slow, sad death of Twitter (brit angol nyelven). The New World, 2023. július 3. (Hozzáférés: 2025. szeptember 30.)
  20. ↑ Masnick, Mike: It Turns Out Elon Is Speedrunning The Enshittification Learning Curve, Not The Content Moderation One (amerikai angol nyelven). Techdirt, 2023. július 5. (Hozzáférés: 2025. szeptember 30.)
  21. ↑ Elon Musk says new X users have to pay to tweet (angol nyelven). Quartz, 2024. április 15. (Hozzáférés: 2025. szeptember 30.)
  22. ↑ Kahlert, Hanna: The BlueSky migration: How cultural shifts can disrupt even the most established social media platforms (angol nyelven). MIDiA Research, 2024. november 19. (Hozzáférés: 2025. szeptember 30.)
  23. ↑ Zuckerman, Ethan: How we’ve enshittified the tech economy (angol nyelven). www.prospectmagazine.co.uk. (Hozzáférés: 2025. szeptember 30.)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Enshittification&oldid=28452291”