Eniak Antique
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Eniak Antique | |
 | |
| Gyártási adatok | |
| Gyártó | Eniak vehicles |
| Gyártás helye | Buenos Aires, Argentína |
| Gyártás éve | 1983–1989 |
| Kategória | |
| A(z) modell műszaki adatai | |
| Hossz | 3900 mm |
| Szélesség | 1600 mm |
| Magasság | 1270 mm |
| Tömeg | 750 kg |
| Teljesítmény | |
| Motor | 1.8 VW-Dodge |
| Váltó | 4 sebességes kézi |
| Max. sebesség | 165 |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Eniak Antique témájú médiaállományokat. | |
Az Eniak Antique egy kétüléses, nyitott sportautó, amelyet Argentínában építettek a nyolcvanas évek elején. Bár dizájnja a harmincas-negyvenes évek klasszikus sportautóira emlékeztet, nem másolat: a korszak eleganciáját és szellemét modern műszaki megoldásokkal ötvözi.
Történet és dizájn
[szerkesztés]Az autó ötletgazdája Luis Gaggino, elektromechanikai iparból érkező vállalkozó volt. Célja egy sorozatgyártású sportautó létrehozása volt, helyi ipari elemek felhasználásával, anélkül, hogy az készre szerelhető másolat vagy „kit car” lenne. A dizájnt Pedro Campo készítette, aki már korábban is ismert volt az argentín sportautó-fejlesztésben – neve fémjelzi a Trueno Naranja, Trueno Sprint és a Chelco modelleket. A koncepció egyszerű volt: klasszikus stílus, alacsony példányszám, amely nem igényel folyamatos frissítést.
Gyártás és konstrukció
[szerkesztés]Az első prototípust Alain Baudena, a Baufer műhely alapítója készítette. Az autó karosszériája acélból készült, a sárvédők pedig alumíniumból. A sorozatgyártású modelleknél a sárvédők, a hűtőrács, az ajtók és a műszerfal takaróelemei üvegszálas műanyagból készültek, így csökkentve a tömeget és növelve a teljesítményt. Az üzem Buenos Aires Mataderos negyedében működött, ahol összesen 104 darab készült. Ebből egyet Olaszországba (Fiat 132 motorral), hármat Japánba és egyet az Egyesült Államokba exportáltak.
Motor és teljesítmény
[szerkesztés]A kiválasztott motor a Dodge 1500 négyhengeres, 1796 cm³-es egysége volt, amely helyben is gyártásban volt, kiváló teljesítménnyel és a Hillman Avenger örökségével. Három példány kapott 3600 cm³-es, hathengeres motort, amely a Ford Falcon Sprintből származott. A motorok hangolását Rafael Balestrini, az argentín motorsport szakembere végezte. Az így optimalizált motorok 92 lóerős teljesítményre voltak képesek, melyet a vázazonosító táblán is feltüntettek.
Teljesítmény és jellemzők
[szerkesztés]Az Antique végsebessége 165 km/h, 0–100 km/h gyorsulása 9,4 másodperc, és fogyasztása 100 km/h sebességnél 11 km/liter volt. Ezeket az adatokat a Revista Corsa mérései igazolták 1984-ben. Az autó egyedi megjelenését a klasszikus stílus, a kerek műszerek és a nagy, négyküllős fa kormánykerék tette teljessé.
Az Eniak Antique így a klasszikus eleganciát ötvözte a nyolcvanas évek modern műszaki megoldásaival, igazi ritkasággá és gyűjtői darabbá válva az argentín autótörténelemben.
Lásd még
[szerkesztés]
