Engelmar Unzeitig

Boldog Engelmar Unzeitig C.M.M.
Boldog Engelmar Unzeitig
szerzetes, vértanú
Születése
1911. március 1. Hradec nad Svitavou, Csehország
Halála
1945. március 2. Dachaui koncentrációs tábor, Harmadik Birodalom
Tisztelete
Egyháza	Római katolikus egyház
Tisztelik	Római katolikus egyház
Boldoggá avatása	2016. szeptember 24., Würzburg, Németország Boldoggá avatta: Ferenc pápa megbízásából Angelo Amato bíboros
Ünnepnapja	március 2.
Jelképei	reverenda
Védőszentje ennek	rabok
A Wikimédia Commons tartalmaz Boldog Engelmar Unzeitig C.M.M. témájú médiaállományokat.

Boldog Engelmar Unzeitig (Hradec nad Svitavou, 1911. március 1. - Dachaui koncentrációs tábor, 1945. március 2.) boldoggá avatott római katolikus szerzetespap, Dachau angyalaként tisztelt vértanú.

Élete

Engelmar Unzeitig, eredeti nevén Hubert Unzeitig 1911. március 1-jén született az akkor Greifendorfban, a mai Hradec nad Svitavouban. Általános iskolai tanulmányai után szülei gazdaságában dolgozott, mivel apja az első világháborúban hadifogságban tífuszban meghalt, s édesanyjának egyedül kellett eltartania őt és öt testvérét.

MIsszionárius akart lenni, ezért 17 évesen belépett a Mariahilli misszionáriusok közösségéhez. Ekkor kapta az Engelmar szerzetesi nevet. Teológiai tanulmányait Würzburgban 1934-ben kezdte meg. 1939. szeptember 15-én szentelték pappá. Az ekkor már megkezdődött második világháború megakadályozta azt, hogy misszionáriusként külföldre menjen, ezért először Schloss Riedeggben, majd Zvonková (német Glöckelberg) lelkésze lett.

Prédikációiban folyamatosan tiltakozott a zsidóüldözés, valamint a hitoktatás betiltása ellen. 1941. április 21-én, a Gestapo rosszindulatú megjegyzések és a zsidók támogatása vádjával letartóztatta. Tárgyalás nélkül tartották hat héten keresztül Linzben börtönben, majd ítélet nélkül a dachaui koncentrációs tábor papi blokkjának rabja lett. Itt elkezdett oroszul tanulni, hogy a kelet-európai foglyokon is tudjon segíteni. A táboron belül szentnek és Dachau angyalának nevezték, hiszen önként ápolta a betegeket és szenvedőket, mindig kész volt testileg és lelkileg erősíteni őket. A táborból több mint hatvan levelet juttatott el testvérének, amelyben egyértelműen tudatában van és vállalja a vértanúságot. Ezekben újra és újra a szeretet továbbadásáról beszél.

1944 telén a koncentrációs táborban tífuszjárvány tört ki, ahol önként felajánlotta segítségét a betegek ápolásában. Végül ő is megfertőződött a tífuszosok között, és 1945. március 2-án, néhány héttel a tábor felszabadítása előtt hunyt el. Hamvait kicsempészték a táborból és a würzburgi temetőben temették el. 1968-ban urnáját áthelyezték a würzburgi Szent Szív templomba.

Tisztelete

Engelmar atya tisztelete közösségében és a felszabadult tábor rabjai között fennmaradt. Már életében Dachau angyalaként tisztelték. Boldoggá avatási eljárásának egyházmegyei szakasza 1991-ben indult el. XVI. Benedek pápa 2009-ben ismerte el hősies erényeit, amitől kezdve megillette a Tiszteletre méltó elnevezés. 2016. január 22-én Ferenc pápa elismerte vértanúságának tényét, amely feltétele volt a boldoggá avatásnak.

Boldoggá avatására 2016. szeptember 24-én került sor, Würzburgban. A szertartást Ferenc pápa megbízásából a Szentek Ügyeinek Kongregációja vezetője Angelo Amato bíboros végezte.

Források

• Boldoggá avatták Engelmar Unzeitig német misszionáriust. www.magyarkurir.hu. (Hozzáférés: 2016. szeptember 24.)
• Hagiography Circle
• Saints SQPN

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben az Engelmar Unzeitig című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.