Encs
| Encs | |||
 | |||
| A Bodonyi Csaba Ybl Miklós-díjas építész tervei szerint, 1996-ban épült görögkatolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
| Járás | Encsi | ||
| Jogállás | város | ||
| Alapítás éve | 1900 | ||
| Polgármester | Szeles András (Fidesz–KDNP)[1] | ||
| Irányítószám | 3860 | ||
| Körzethívószám | 46 | ||
| Testvértelepülései | Lista
| ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 6165 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 244,07 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 25,8 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 19′ 50″, k. h. 21° 07′ 18″Koordináták: é. sz. 48° 19′ 50″, k. h. 21° 07′ 18″ | |||
 Encs
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
| |||
| Encs weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Encs témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Encs kisváros Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Encsi járás központja.
Fekvése
Encs a Hernád folyó völgyében, Miskolctól északkeletre kb. 40 km-re fekszik. Nyugatról a Cserehát, keletről a Zempléni-hegység határolja és a tervben levő 39-es főút 85-ös utolsó kilométerszelvényében helyezkedik el.
Megközelíthető a 3-as főúton; vasúton a Miskolc–Hidasnémeti vonalon.
Története
Encs területén már hatezer évvel ezelőtt település állt. Az államalapítás után Újvár vármegye része lett. Az első írásos említése Hensy néven 1219-ből származik. A 14. században a tornai váruradalom része. A 16. században fejlődésnek indult települést. Eger eleste után a török nem kímélte az itt élőket. A sok zaklatás és a magas adók miatt elmenekült a jobbágyság, a falu elnéptelenedett. A Rákóczi-szabadságharc (1703–1711) ideje alatt a felvidéki hadjáratok állandó táborhelye volt. 1720 körül Kassa környékéről települtek be családok.
A fejlődést az 1860-ban kiépített vasút hozta meg. 1890-ben körülbelül ezer lakosa van Encsnek. Mivel a trianoni békeszerződés után a kettészakadt Abaúj-Torna vármegye magyar területen maradt részének középpontjában fekszik, ezért az ezt követő évtizedekben folyamatosan fejlődött. Az 1920-as évektől járási székhely lett, majd 1962-ben az encsi járás lényegében bekebelezte az Abaújszántói és Szikszói járásokat is. 1970-ben nagyközségi, 1984-ben városi rangot kapott. Ezzel egyidejűleg hozzácsatolták Abaújdevecser, Fügöd és Gibárt községeket, az utóbbi azonban 2006-ban ismét önálló községgé alakult.
| Főbb közigazgatás-történeti adatok 1900 óta | |
|---|---|
| Rangja | |
| 1950-ig | kisközség, körjegyzőségi székhely |
| 1950–1966 | önálló tanácsú község |
| 1966–1970 | községi közös tanács székhelye |
| 1970–1983 | nagyközségi közös tanács székhelye |
| 1984 óta | város |
| Hozzá tartozó települések | |
| 1984 óta | Abaújdevecser, Fügöd |
| 1984–2006 | Gibárt |
| Társközségei | |
| 1966–1983 | Abaújdevecser, Fügöd, Gibárt |
| Területi beosztása | |
| 1921-ig | Abaúj-Torna vármegye, Szikszói járás |
| 1921–1938 | Abaúj-Torna vármegye, Encsi járás |
| 1938–1939 | Abaúj-Torna vármegye, Cserehát-encsi járás |
| 1939–1945 | Abaúj-Torna vármegye, Szikszói járás |
| 1945–1950 | Abaúj vármegye, Encsi járás |
| 1950–1983 | Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Encsi járás |
| 1984 óta | Borsod-Abaúj-Zemplén megye |
| 1994 óta | Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Encsi kistérség |
| Központi szerepköre | |
| 1921–1938 | Encsi járás székhelye |
| 1945–1983 | Encsi járás székhelye |
| 1984–1990 | Encsi városkörnyék központja |
| 1994 óta | Encsi kistérség központja |
| 2013 óta | Encsi járás székhelye |
Népcsoportok
A település lakosságának 70%-a magyar, 18%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[3]
Népesség
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 6500 | 6484 | 6254 | 6141 | 6165 |
| 2013 | 2014 | 2018 | 2022 | 2023 |
Nevezetességei
- Abaújdevecser Szent István király barokk stílusú római katolikus temploma, 1751
- A munkás Szent Józsefnek szentelt barokk római katolikus templom, 1785
- Fügödi református templom, 1870
- Görögkatolikus templom – 1996-ban épült Bodonyi Csaba tervei alapján
- Evangélikus templom, tervezte Simon Viktória, 2005
- A Gault & Millau Magyarország Év étterme 2014 címét elnyert Anyukám mondta étterem
- A településen áthalad az Országos Kéktúra.
Olaszliszka árnyéka
2018. október 7-én Encsen kis híján megismétlődött a 12 évvel korábbi Olaszliszkai lincselés, amikor egy, a fügödi városrészen az autójával áthaladó helyi nő elütött egy, az útra kiszaladt, felügyelet nélküli ötéves roma kislányt.[4]
Testvérvárosok
Média
- Televízió: Encsi TV
- Rádió: Szent István Rádió - FM 95,4 MHz
Jegyzetek
- ↑ Encs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. november 18. (Hozzáférés: 2017. március 17.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
- ↑ Mindenfelé szaladgálnak a gyerekek Encsen, ahol egy gázolásból majdnem lincselés lett (444.hu, 2018 október 12.)
További információk
Bódvaszilas · Esztramos-hegyi bánya · Rákóczi-barlang · Bódva-patak hídja · Bódvarákó · Kis-hegy · Farkas-kút · Barakonyi-tető · Hármashatár · Slokk-tető · Szentandrási-oldal · Tornabarakony · Kápolna · Barakonyi-hegy · Szalonnás-bérc · Rakacaszend · Kopasz-hegy · Szikszói-dűlő · Szikszói út · Kecske-pad · Irotai-völgy · Irota · Vesszős-oldal · Cigány-hegy · Vinyicska · Grajcár-tető · Csicsiri-domb · Felsővadász · műemlék görögkatolikus templom · Alsó-palánt · Nyésta · Szőlő-hegy · Abaújszolnok · Meleg-oldal · Vagyos · Kalmi-tető · Ilkaháza, volt turistaház · Baktakék · Templom-oldal · Tóbiás-tanya · Sűrű-erdő · Hegymegi-szőlő · Fancsal · Betti-kút · Devecseri-patak · Abaújdevecser · Csoma-kastély · Encs · Forró-Encs vá. · Gibárt · Felső-dűlő · Aba-hegy · Abadűlő · Hernádcéce · Boldogkőváralja vm. · Boldogkőváralja |  | |
