Emmerich am Rhein

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Emmerich am Rhein
Emmerich am Rhein Osten.jpg
Emmerich am Rhein címere
Emmerich am Rhein címere
Emmerich am Rhein zászlaja
Emmerich am Rhein zászlaja
Közigazgatás
Ország Németország
Tartomány Észak-Rajna-Vesztfália
Járás Kleve (1975. január 1. – )
Irányítószám
  • 46446
  • 46421–46430
  • 46434–46435
  • 46444
Körzethívószám
  • 02822
  • 02828
Rendszám KLE
Testvérvárosok
Lista
  • King's Lynn (1978–)
  • Šilutė (1990–)
  • Kirkland (1995–)
Népesség
Teljes népesség 30 279 fő (2014. dec. 31.)[1]
Népsűrűség376,6 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság17 m
Terület80,4 km²
Időzóna CET, UTC+1
Emmerich am Rhein (Németország)
Emmerich am Rhein
Emmerich am Rhein
Pozíció Németország térképén
é. sz. 51° 50′ 06″, k. h. 6° 14′ 43″Koordináták: é. sz. 51° 50′ 06″, k. h. 6° 14′ 43″
Emmerich am Rhein (Észak-Rajna–Vesztfália)
Emmerich am Rhein
Emmerich am Rhein
Pozíció Észak-Rajna–Vesztfália térképén
Elhelyezkedése Kleve térképén
Elhelyezkedése Kleve térképén
Emmerich am Rhein weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Emmerich am Rhein témájú médiaállományokat.

Emmerich am Rhein település Németországban, azon belül Észak-Rajna-Vesztfália tartományban. Lakosainak száma 30 279 fő (2014. december 31.).[1] Emmerich am Rhein Kleve, Rees, Kalkar, Montferland, Oude IJsselstreek, Rijnwaarden és Zevenaar községekkel határos.

Fekvése[szerkesztés]

Wesel-től északnyugatra, a Rajna jobb partján fekvő határváros.

Története[szerkesztés]

Emmerich első templomát 700 körül alapította Szt. Willibrord, a fríz apostol, az akkori frank udvari birtokon. Ebből fejlődött ki Embrike, amelynek Otto von Geldern gróf 1233-ban városjogot adományozott.

A város a 14. században a Hanza-szövetség tagja lett és a klevei grófok kezére került. Ez időtől gazdasági, kulturális virágzás kora köszöntött rá. 1609-ben a brandenburgiak szerezték meg.

A második világháború után fejlődött modern várossá.

A város panorámaképe

Gazdasága[szerkesztés]

Emmerich, a Rajna jobb partján fekvő határváros, a Holland határ közelében. A város a Ruhr-vidék és Hollandia nyugati iparvidéke között jelentős ipari központ. Számottevő élelmiszer-, gép- és jármű-, építő- és kerámiai, valamint vegyipara van. Nagy személyforgalmi, valamint ipari- és konténeres kikötője van.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Szt. Aldegundis-templom - A 15. században épült.
  • Márton templom - 11. századi román stílusú, háromhajós csarnokkriptával.
  • Krisztus templom - a 17.-18. században épült.
  • Rheinpark
  • Borghesi kastély
  • Függőhíd - A Rajna fölött átívelő 1228 méter hosszú függőhíd.

Itt születtek, itt éltek[szerkesztés]

Galéria[szerkesztés]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:


Lásd még[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]