Emmerich am Rhein

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Emmerich am Rhein
Emmerich am Rhein Osten.jpg
Emmerich am Rhein címere
Emmerich am Rhein címere
Emmerich am Rhein zászlaja
Emmerich am Rhein zászlaja
Közigazgatás
Ország Németország
Tartomány Észak-Rajna-Vesztfália
Járás Kleve (1975. január 1.–)
Irányítószám
  • 46446
  • 46421–46430
  • 46434–46435
  • 46444
Körzethívószám
  • 02822
  • 02828
Testvérvárosok
Lista
  • King's Lynn (1978–)
  • Šilutė (1990–)
  • Kirkland (1995–)
Népesség
Teljes népesség 30 279 fő (2014. dec. 31.)[1]
Népsűrűség376,6 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság17 m
Terület80,4 km²
Időzóna CET, UTC+1
Emmerich am Rhein (Németország)
Emmerich am Rhein
Emmerich am Rhein
Pozíció Németország térképén
é. sz. 51° 50′ 06″, k. h. 6° 14′ 43″Koordináták: é. sz. 51° 50′ 06″, k. h. 6° 14′ 43″
Emmerich am Rhein (Észak-Rajna–Vesztfália)
Emmerich am Rhein
Emmerich am Rhein
Pozíció Észak-Rajna–Vesztfália térképén
Elhelyezkedése Kleve térképén
Elhelyezkedése Kleve térképén
Emmerich am Rhein weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Emmerich am Rhein témájú médiaállományokat.

Emmerich am Rhein település Németországban, azon belül Észak-Rajna-Vesztfália tartományban. Lakosainak száma 30 279 fő (2014. december 31.).[1] Emmerich am Rhein Kleve, Rees, Kalkar, Montferland, Oude IJsselstreek, Rijnwaarden és Zevenaar községekkel határos.

Fekvése[szerkesztés]

Wesel-től északnyugatra, a Rajna jobb partján fekvő határváros.

Története[szerkesztés]

Emmerich első templomát 700 körül alapította Szt. Willibrord, a fríz apostol, az akkori frank udvari birtokon. Ebből fejlődött ki Embrike, amelynek Otto von Geldern gróf 1233-ban városjogot adományozott.

A város a 14. században a Hanza-szövetség tagja lett és a klevei grófok kezére került. Ez időtől gazdasági, kultúrális virágzás kora köszöntött rá. 1609-ben a brandenburgiak szerezték meg.

A Második világháború után fejlődött modern várossá.

A város panorámaképe

Gazdasága[szerkesztés]

Emmerich, a Rajna jobb partján fekvő határváros, a Holland határ közelében. A város a Ruhr-vidék és Hollandia nyugati iparvidéke között jelentős ipari központ. Számottevő élelmiszer-, gép- és jármű-, építő- és kerámiai, valamint vegyipara van. Nagy személyforgalmi, valamint ipari- és konténeres kikötője van.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Szt. Aldegundis-templom - A 15. században épült.
  • Márton templom - 11. századi román stílusú, háromhajós csarnokkriptával.
  • Krisztus templom - a 17.-18. században épült.
  • Rheinpark
  • Borghesi kastély
  • Függőhíd - A Rajna fölött átívelő 1228 méter hosszú függőhíd.

Itt születtek, itt éltek[szerkesztés]

Galéria[szerkesztés]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:


Lásd még[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]