Emil Portisch (újságíró, 1887–1985)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Emil Portisch
Született1887. február 9.[1]
Dörfles, Csehország, Osztrák–Magyar Monarchia
Elhunyt1985. szeptember 18. (98 évesen)[1]
Sankt Pölten[1]
Állampolgárságaosztrák
Gyermekei
Foglalkozása
SablonWikidataSegítség

Emil Portisch (Dörfles, 1887. február 9.Sankt Pölten, 1985. szeptember 18.) csehszlovákiai német, majd osztrák újságíró.

Élete[szerkesztés]

Sankt Pöltenből származott. Felesége Hedi volt. Az első világháborús hadifogság után Pozsonyban telepedett le és házasodott meg.

A Niederösterreichische Nachrichten főszerkesztője.[2] 1924-1929 között a Pressburger Zeitung főszerkesztője. 1930-1935 között a Neues Preßburger Tagblatt,[3] 1936-1939 között pedig a Neue Preßburger Zeitung kiadója.[4] Szlovákia kikiáltása után a zsidó befektetők vagyonát kisajátították, a lap megszűnt és Portisch munka nélkül maradt. Ezután a szlovák hírügynökségnek dolgozott. A házaspár 1945 elején hagyta el Pozsonyt és visszaköltöztek Sankt Pöltenbe. Hugo fiuk továbbtanult, s közvetlenül a szovjet megszállás előtt hagyta el a várost.[5]

Pozsonyról adott ki kétkötetes monográfiát a két világháború között. A kötet 1809-es francia ostromot és megszállást feldolgozó részéhez[6] is a Pressburger Zeitung odavágó számai szolgáltak jó forrásul.[7] Az Országos Keresztényszocialista Párt német osztályának titkára volt.[8] Arad Gideon szerint később a nemzetiszocializmus híve lett.[9]

Fiai voltak ifj. Emil Portisch (1921-?) újságíró[10] és Hugo Portisch (1927–2021) osztrák újságíró. 2010-ben kiállítás (Die Preßburger Zeitung. Karl Gottlieb Windisch und Emil Portisch: Zwei prägende Persönlichkeiten in der deutschsprachigen Pressegeschichte) emlékezett meg az ő munkásságáról is.[11]

Elismerései és emléke[szerkesztés]

  • 1937 Endlicher-féle tudományos díj[12]
  • Emil Portisch-Gasse[13]

Művei[szerkesztés]

  • 1933 Die Geschichte der Stadt Pressburg I-II

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b c World Biographical Information System Online. De Gruyter. (Hozzáférés: 2021. április 2.)
  2. aeiou.at
  3. MTI Napi Hírek 1930. április 15.; A Sajtó 4/5, 254 (1930. május)
  4. Karin Bachmann 2009: Ein langwieriger Prozeß: „Preßburger Zeitung“ ins Netz. Neue Zeitung 53/29, 6 (július 17.)
  5. svet.sme.sk
  6. pozsonyikifli.sk
  7. Krisch András 2004: Beszámoló az 1809. évi pozsonyi iratanyag feltárásáról. Levéltári Szemle 54/2, 92.
  8. Angyal Béla 2004: Dokumentumok az Országos Keresztényszocialista Párt történetéhez 1919-1936. Somorja-Dunaszerdahely, 511.
  9. Arad Gideon 1960: Ezer év a pozsonyi vár tövében. Uj Kelet 41/3713, 10 (október 14.); Fia Hugo visszaemlékezései ennek ellentmondanak, de lehet hogy emlékezete ferdített.
  10. aeiou.at (Österreich-Lexikon, E. Bruckmüller, Verlagsgemeinschaft Österreich-Lexikon, 2004 alapján); familysearch.org New York, New York Passenger and Crew Lists, 1909, 1925-1957; Oliver Rathkolb 1987: U. S.-Medienpolitik und die neue österreichische Journalistenelite. Medien & Zeit 2/87, 13, 94. jegyzet; 1958 International Educational Exchange Program 1948-1958. p. 65; Fritz Hausjell 1989: Journalisten gegen Demokratie oder Faschismus. p. 763.
  11. Angela Korb 2010: Die Preßburger Zeitung - Ausstellung in der Nationalbibliothek Széchényi Budapest. Neue Zeitung 54/24, 6 (június 11.)
  12. Prágai Magyar Hírlap 16/246, 2 (október 27.)
  13. neue-strassen.de; strassen-in-oesterreich.at

További információk[szerkesztés]

  • Hugo Portisch 2010: Anniversaries of Pressburger Zeitung (1764 - 1928) and Slovenské noviny (The Slovak Newspaper, 1849 - 1861) - Emil Portisch und Pressburger Zeitung. Otázky žurnalistiky 53/1-2, 109-111