Elvira Madigan

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Elvira Madigan
ElviraMadigan01.jpg
Született 1867. december 4.[1]
Flensburg
Elhunyt 1889. július 19. (21 évesen)[1]
Tåsinge
Állampolgársága dán
Foglalkozása
  • akrobata
  • cirkuszművész
Halál okalőtt seb
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Elvira Madigan témájú médiaállományokat.

Elvira Madigan (született Hedvig Antoinette Isabella Eleonore Jensen) (Flensburg, 1867. december 4.Tåsinge, 1889. július 19.) dán artista, akit halhatatlanná tett egy pengősregény, amit Johan Lindström Saxon írt „Sorgeliga saker hända” (Szomorú dolgok történnek) címmel, de amit gyakran csak úgy említenek „Elvira Madigan”.

Életrajz[szerkesztés]

Gyerekkora és az első évek a cirkuszban[szerkesztés]

Hedvig anyja, a norvég artista Eleonora Cecilie Christine Marie Olsen 17 évesen szülte a gyermeket, kinek apja a dán istállómester Frederich Jensen volt.

Hedvig nagy részben Dániában nőtt fel, de később anyja kapcsolatba lépett egy amerikai cirkuszigazgatóval, John Madigannal. Hedvig, 9 évesen kezdett fellépni a cirkuszban kötéltáncosként, közösen egy kicsivel idősebb lánnyal, akit Gisellanak hívtak. A műsorban úgy szerepeltek mint a ’Madigan nővérek – A levegő lányai’ és nagy feltűnést keltettek. Később Hedvig műlovarnőként is fellépett. A cirkusznak óriási sikere volt, bejárta egész Európát, felléptek többek között Párizsban, Londonban, Berlinben, Brüsszelben, Amszterdamban és eljutottak egészen Odesszáig. Amikor a cirkusz 1888-ban a koppenhágai Tivoliban adott előadást, IX. Krisztián királyt annyira lenyűgözték a lányok, hogy egy-egy arany keresztet ajándékozott nekik.

Kapcsolata Sixten Sparreval és a haláluk[szerkesztés]

Amikor a cirkusz Kristianstadba látogatott, Elvira megismerkedett a Királyi Skånei Lovasezred hadnagyával, Sixten Sparreval, aki szabadidejében független újságíróként is tevékenykedett, s akit a helyi újság küldött riportot készíteni a cirkuszról. Egymásba szerettek. A hadnagy nős volt és két gyerek apja. Titokban találkozgattak s amikor a cirkusz tovább állt, szenvedélyes levelezésbe kezdtek. Hedvig anyja és mostohaapja minden tőlük telhetőt megtettek, hogy véget vessenek a kapcsolatuknak, sikertelenül. 1889. június 22-én a cirkusz Sundsvallba érkezett. Itt Hedvig kapott egy levelet Sixtentől amiben az állt, hogy feleségétől elvált és várja őt Bollnäsben az állomáson. Egy és fél évre az első találkozásuk után, a szerelmesek megszöktek, Svendborgba, Fyn szigetére. 1889. július 15-én a Bergman Cirkusz Svendborgba látogatott és a pár attól tartva, hogy felismerik őket, továbbment Troensebe, Tåsinge szigetére, ahol egy panzióban laktak, amíg a pénzük tartott. Sixten levélben pénzt kért a családjától, amit nem kapott meg, mert már több adóssága volt korábbi kilengései miatt. Pénz és kilátások nélkül nem láttak más kiutat, mint az öngyilkosságot. Sixtent körözték, mint katonaszökevényt, Elvira pedig megszökött a cirkuszból, ahol ő volt a legnagyobb attrakció.

Elvira Madigan és Sixten Sparre sírja (1999-2002)
Elvira Madigan és Sixten Sparre sírja (2003-tól)

Az, hogy egy nemesi családból származó hadnagy elváljon feleségétől és elvegyen egy kötéltáncost, elképzelhetetlen volt. Úgy mentek el a panzióból, hogy erdei kirándulást tesznek, még piknikkosarat is vittek magukkal. Kimentek a Nørreskov nevű erdőhöz, ahol Sixten először lelőtte Hedviget, utána végzett saját magával. Ez 1889. július 20-án történt, Sixten 34 éves, Elvira 21 éves volt.

Mindkettőjüket Landet templomkertjébe temették el 12 napra rá. A két eredeti sírkő különböző színű volt, Hedvigé fehér, Sixtené fekete. Ezeket a 75. évfordulón (1964) cserélték ki egy nagy sírkőre, amelyen Hedvig művésznevét is feltüntették. 1999-ben helyreállították az eredeti sírköveket, de akkor kelet felé fordítva. A sírhelyüket 2013-ban teljesen átalakították. Az út, ahol a Landet templom van, az Elvira Madigan nevet kapta. Sixten fia szintén katonatiszt lett és a leszármazottjai ma is élnek. Az özvegye még 23 évet élt, egyedül.

A művészetben[szerkesztés]

A történetet háromszor is megfilmesítették. Először 1943-ban készült svéd film róla Åke Ohberg rendezésében és Eva Henninggel a címszerepben. A második svéd film, Bo Widerberg rendezésében és Pia Degermark főszereplésével 1967-ben készült és ez tette közismerté Elvira Madigant. A film kisérőzenéjeként használt Mozart: 21. C-dúr zongoraverseny második (Andante) tételére ráragadt az Elvira Madigan elnevezés. Azóta sokan slágerként adják elő; a Komeda[2] svéd popzenekar, a Mr. Fox angol együttes, Francis Goya, Richard Clayderman, stb.

A harmadik, egy dán film, ugyanabban az évben készült Poul Erik Møller Pedersen rendezésében és Anne Mette Michaelsennel a címszerepben.

Több költő és zenész is felhasználta, feldolgozta a témát.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b Find a Grave. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. Az együttes Krzysztof Komeda tiszteletére nevezte el magát.

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Elvira Madigan című svéd Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Elvira Madigan című dán Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Források[szerkesztés]