Elo Havetta

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Elo Havetta
Elo havetta.JPG
Született 1938. június 13.
Nagyvezekény  Csehszlovákia
Elhunyt 1975. február 2. (36 évesen)
Pozsony  Csehszlovákia
Állampolgársága szlovák
Foglalkozása filmrendező

Elo Havetta az IMDb-n
Elo Havetta PORT.hu-adatlapja

Elo Havetta (Nagyvezekény, 1938. június 13.Pozsony, 1975. február 2.) szlovák filmrendező.

Havetta életműve korai halála miatt egészen csekély – mindössze két egész estés filmet rendezett, mégis joggal nevezhető a szlovák filmművészet egyik legnagyobb alakjának. Munkássága egybeesik a cseh újhullám kibontakozásának idejével, sőt, maga is Prágában tanulja a filmezést. Mégsem rendez Prágában; visszatér, s ez a visszatérés lesz az egyik központi témája műveinek. Filmjeiben a szlovák folklórt kelti életre, és annak a szépségét impresszionista festő módjára alkotja meg a vásznon.

A kezdetek[szerkesztés]

1938-ban született egy Nyitra (Nitra) környéki kis faluban, Nagyvezekényben (Veľké Vozokany), Eliáš Havetta néven. Tanárai már fiatalon felfigyeltek a tehetségére, ők javasolták, hogy menjen a pozsonyi művészeti tagozatos gimnáziumába tanulni (az anyagi gondokkal küzdő család eredetileg mezőgazdasági pályára szánta a gyereket). 1953-ban be is iratkozott a gimnáziumba, rajz tagozatra, hogy idővel átkerülhessen a fotó szakra. Ezekben az időkben kezd el írni (többek között a Mladá tvorba és a Slovenské pohľady című folyóiratokban.) Itt, a gimnáziumban találkozik Juraj Jakubisko-val, aki nagy hatást gyakorol Havettára. A két későbbi filmrendező sok hasonlóságot fedez fel egymásban. Moziba járnak, megismerkednek az egyetemes filmművészettel. Havetta kiállítja a kísérleti képeit, s egyre jobban belesodródik a művészeti életbe.

Prága, majd a visszatérés[szerkesztés]

Elohavetta.jpg

1961-ben felveszik Prágában a FAMU-ra filmrendezést tanulni (Jakubisko ekkor már ide jár). Ez az az idő, amikor itt tanul a nagy cseh újhullámos generáció, úgy mint Jiří Menzel, Miloš Forman, Věra Chytilová, Pavel Juráček, és más jelentős alkotók. Havetta megismerkedik Dušan Hanákkal, aki Jakubisko és Havetta mellett a cseh(szlovák) újhullám harmadik jelentős szlovák alkotója lesz. Havetta első rövidfilmjét még Jakubisko-val együtt készíti el Mikulášske občasníky címmel, a második rövidfilmet(Gotická manéž pre jedného) azonban már egyedül készíti. Ezek az alkotások a vizsgafilmmel együtt nyelvükben, hangulatukban még sokban különböznek a két egész estés filmjétől. A Svätá Jana egy házibuliról szól, ahol amerikai zene szól a lejátszóból, és közben beszélgetnek a fiatalok. A 34 dnů absolutního klidu (34 nap teljes nyugalom) egy tó mentén élő férfi napjait mutatja be, távol az emberektől. Az 1966-os Přĕdpovĕď: Nula (Előrejelzés: Nulla) egy cseh városban játszódik, s minden ízében cseh újullámos filmnek mondható. Ezzel a kisjátékfilmmel debütál, majd tanulmányainak befejezése után visszatér Pozsonyba.

Havetta két filmje[szerkesztés]

Pozsonyban a Koliba Štúdiónál kap munkát. 1967-ben Ivan Balaďa tévéfilmet készít, és Havettát kéri fel társrendezőnek. Első egész estés filmjét 1969-ben készíti el Mulatság a füvészkertben címmel. A rendszer nemtetszését fejezi ki a filmmel kapcsolatban, mert mint mondják: a film nem a szlovákokról szól. Valójában a szlovákokról szól, csak éppen a film nyelve összeegyeztethetlen a vonalas szlovák kommunisták gondolkodásával. A Mulatság a füvészkertben azokkal a képekkel kezdődik, amelyekkel az egész filmtörténelem: a vonat befut a pályaudvarra. A Lumière fivérek után aztán jön Havetta: leszáll a vonatról Pierre, a francia, hogy megmutassa az egyszerű szlovák embereknek a saját csodájukat. 1971-ben megrendezi a Mezők liliomai című filmet. A történet középpontjában a háborúból hazatérő, kiszolgált katonák állnak. Nem hősökként akarnak ők élni, hanem emberként, s éppen ezért nem is hősök ők, hanem szerencsétlenek. Cél nélkül sodródnak a történettel, és elkeseredetten vágynak a boldogságra. A filmet a rendszer dobozba zárja, Havettát pedig eltiltja a rendezéstől. Tévéfilmek készítésében vesz részt, de alkotási vágyát ez nem elégíti ki.

Halála[szerkesztés]

Halálával kapcsolatban különböző legendák terjedtek el. Egyesek öngyilkosságról beszélnek, míg mások szerint a szovjetek mérgezték meg. A legvalószínűbb, és egyben a hivatalos változat is az, hogy a kudarc miatti önpusztítás végzett vele. A mértéktelen alkohol fogyasztást és gyógyszerezést nem bírta a szervezete: bélfekélye kiszakadt, s csupán huszonnégy óra múlva találtak rá pozsonyi lakásában, még életben. A mentőkocsiban érte a halál. Holttestét hazaszállították Nagyvezekénybe, s a szülei sírjában temették el. Halálát követően teljesen elfeledték.

Filmjeit, novelláit, festményeit 1990-ben tették közzé.

Filmjei[szerkesztés]

(Prágában az egyetemi tanulmányainak idejéből)

  • Mikulášsky občasník (1961-1963) - rövidfilm
  • Gotická manéž pre jedného (1962) - rövidfilm
  • Svätá Jana (1963) - rövidfilm
  • Život na divoko (1964) - rövidfilm
  • 34 dnů absolutního klidu (1965) - rövidfilm
  • Obĕd v tráve (1964) - rövidfilm
  • Přĕdpovĕď: Nula (1966) [Előrejelzés: Nulla]

(Pozsonyban a betiltásig)

  • Dáma (1967) - tévéfilm; segédrendező
  • Slávnosť v botanickej záhrade (1969) [Mulatság a fűvészkertben]
  • Rajský plyn (1970) - csak színész
  • Ľalie poľné (1972) [Mezők liliomai]

(Tévéfilmek, melyekben betiltását követően közreműködött, rendezett)

  • Dve lásky skromného Púchovčana (1973)
  • Všade stretneš mladých ľudí (1974)
  • Škoda lásky (1974)
  • Lastovička (1973-74)
  • Ráčte vstúpiť! (1974-75)

Díjak[szerkesztés]

  • 1969 – Ezüst Szirén-díj, Sorrento (A Mulatság a füvészkertben megrendezéséért)
  • 1989 – Vladislav Vančura-díj [posztumusz]
  • 1990 – Életmű díj, Pozsony [posztumusz]

További információk[szerkesztés]