Elo Šándor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Elo Šándor
Élete
Született1896. március 8.
Verbó
Elhunyt1952. január 9. (55 évesen)
Pozsony
Nemzetiségszlovák
Pályafutása
Írói álneveDušan Lipnický, E. Š., Ján Kmec, Jano Ozembuch, Kanaček, Knahanec
Jellemző műfaj(ok)dráma
novella
esszé
szakirodalom
újságírás
Irodalmi irányzatrealizmus
Első művePán otec Kašník
(Kašník atya)
A Wikimédia Commons tartalmaz Elo Šándor témájú médiaállományokat.

Elo Šándor (álnév: Dušan Lipnický, E. Š., Ján Kmec, Jano Ozembuch, Kanaček, Knahanec; Verbó, 1896. március 8.Pozsony, 1952. január 9.) szlovák író és újságíró.

Élete[szerkesztés]

Egy asztaloscsaládban született, elemi iskolába szülővárosában járt, majd üzleti akadémiát végzett Kolínban. Aktívan részt vett az első világháborúban folytatott harcokban. A csatatérről való visszatérése után Vágújhelyen bankjegyzőként dolgozott, 1919 és 1924 között a nagyszombati Figaro édességgyárban volt alkalmazott. Bankjegyzőként, tisztviselőként dolgozott Pozsonyban (1924–1932) és Kassán (1932–1934), majd ismét Pozsonyban (1932–1944). 1939-ben Illavában bebörtönözték, 1944-ben a szlovák nemzeti felkelés résztvevője (1944–1945), illegálisan élt Verbó és Irtványos környékén. 1945-től haláláig a Pozsonyi Beruházási (Befektetési) Bank igazgatója volt.

Munkássága[szerkesztés]

Kašník atya (1922) című darabjával debütált, munkája középpontjában a humoros próza állt. A realisztikus irodalom képviselője, műveinek nagy része vidám hangulatú, tele szituációs humorral és anekdotákkal. Munkáit az élet-optimizmus és a „népi parasztérzet” jellemzi, de elsősorban az egyszerű történetek egyszerű elmondása. Témáival visszatér a falusi környezetbe, a közvetlen beszédben keletszlovák nyelvjárást használ. Alkotásaiban megjelennek a politikai szatíra elemei is.

Művei[szerkesztés]

Dráma[szerkesztés]

  • Pán otec Kašník (1922) Kašník atya

Próza[szerkesztés]

  • Sváko Ragan z Brezovej, trojzväzkové príbehy podnikavého garbiara (zinscenované v roku 1976) (1927) Sváko Ragan Brezóból, háromkötetes története egy vállalkozóról (1976-ban színpadra alkalmazták)
  • Pamäti náhradného učiteľa, životopis učiteľa na vrbovských kopaniciach (1929) A helyettes tanár emlékei, a Vrbovské kopanice tanárának életrajza
  • Od Laborca, Hornádu, od Váhu i Dunaja, humoristické obrázky a črty (1930) Laborecből, Hornádból, Váhból és a Dunából, humoros képek és látványosságok
  • Figliari, súbor humoristických poviedok (1933) Figliari, humoros novellák gyűjteménye
  • Rozmarné historky, súbor humoresiek vyjadrujúcich satiru na povojnové časy (1935) Szeszélyes történetek, humoros történetek, amelyek a háború utáni idők szatíráját fejezik ki
  • Zákonodarci (politikai szatíra, 1936) Törvényhozók
  • Pozor na mužov (humoreszkek, 1945) Vigyázz a férfiakra
  • Byrokrati, humoristické obrázky o obecných úradníkoch (1945) Bürokraták, humoros képek az önkormányzati tisztviselőkről
  • Rozprávky z priečinka, satirické kresby malomestských úradníkov (1945) Mesék egy mappából, a kisváros tisztviselőinek szatirikus rajzai

Publicisztika[szerkesztés]

  • Moje dojmy z ciest po ZSSR, politická publicistika (1936) Benyomásaim a Szovjetunióban tett utazásokból (politikai újságírás)
  • Bratislava – Moskva (1937)[1] Pozsony – Moszkva
  • Lesná správa, memoárová novela o odbojovej činnosti (1946) Erdőjelentés (Emlékirat az ellenállási mozgalomról)
  • Ilava, reportáže z internačného tábora (1947) Ilava (Jelentések a internálótáborból)

Egyéb alkotások[szerkesztés]

  • Navštívil som Kolowratský palác v Prahe (1938)
  • Holubiar (1942)
  • Panská nemoc (1946) Kastélybetegség
  • Fekúlium (1948)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Pozsony - Moszkva (2. kiadás, 1945 )

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Elo Šándor című szlovák Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]