Elmélet

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Az elmélet vagy teória szó általánosságban a lényeg magyarázatát jelenti. Az elmélet az arra vonatkozó ismeretek és elgondolások összessége, hogy miért létezik, működik, történik úgy egy jelenség, változás, illetve alapvető elgondolások egy tudományban.[1]

A szó további jelentései:

Az elmélet a tudásanyagra is vonatkozik. Tágabb értelemben véve egy tudomány összes leírt adata, ténye, illetve minden tudás, amit abban a tudományban összegyűjtöttek.[1]

Az elmélet szó harmadik jelentése a feltevés fogalmával függ össze. A feltevés igazolásra váró elv, feltételezés egy megfigyelt tény magyarázatára, a tapasztalat és valószínűségi következtetések alapján.[1]

A racionális gondolkodást általában a kutatás folyamatával azonosítják. Az elméletek általában tudományosak (vagy kevésbé tudományosak). A szövegkörnyezettől függően az eredmények például általánosító magyarázatokat nyújthatnak arra, hogyan működik a természet.

A modern tudományban az "elmélet" szó a tudományos elméletekre utal, amelyek a tudományos módszernek megfelelően készülnek, és betöltik a modern tudomány által követelt előírásokat. Ezek az elméletek úgy vannak leírva, hogy a tudományos tesztek meg tudják erősíteni vagy cáfolni azokat. A tudományos elméletek a legmegbízhatóbb formája a tudásnak,[2] ellentétben az "elmélet" szó általánosabb használatával, amely arra utal, hogy valamit még nem bizonyítottak be vagy az információ spekulatív jellegű. Ezeket az elméleteket hivatalos kifejezéssel hipotézisnek nevezzük.[3]

Az elméletek a tényfeltárást irányítják, nem a célok elérését.[4]

Az "elmélet" vagy "elméletben" szavakat hibás módon úgy szokták használni az emberek, hogy magyarázatot nyújtsanak egy adott dologra, amit azelőtt még nem teszteltek vagy ismertek.[5] Ez a hipotézis. Egyéb esetekben az elmélet hihetőségét meg lehet kérdőjelezni azzal, hogy "csak elméletnek" hívjuk, ami arra utalhat, hogy az ötlet még ki sem volt próbálva.[6]

Az elméletet gyakran a gyakorlat ellentétének tartják. A gyakorlat és az elmélet közötti különbséget a következő "klasszikus példával" szokták ábrázolni:

Az orvosi elmélet (medical theory) megpróbálja megérteni az egészség és a betegség természetét és okait, míg az orvostudomány gyakorlati oldala megpróbálja egészségessé tenni az embereket. Ez a két fogalom kapcsolódik egymáshoz, bár függetlenek is lehetnek, ugyanis lehet kutatni az egészséget és a betegséget a betegek gyógyítása nélkül, és meg lehet úgy gyógyítani egy beteget, hogy az ember nem tudja, hogyan működött a kúra.[7]

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b c Elmélet. Wikiszótár
  2. Schafersman, Steven D.: An Introduction to Science
  3. National Academy of Sciences, Institute of Medicine. Science, evolution, and creationism. Washington, D.C.: National Academies Press, 11. o. (2008. november 12.). ISBN 978-0309105866. Hozzáférés ideje: 2015. szeptember 26. 
  4. (1955. július 1.) „Preface to an Autonomous Discipline of Education”. Educational Theory 5 (3), 129–140. o. DOI:10.1111/j.1741-5446.1955.tb01131.x.  
  5. What is a Theory?. American Museum of Natural History.
  6. David J Pfeiffer. Scientific Theory vs Law. Science Journal (on medium.com). 30 January 2017
  7. Archivált másolat. [2014. szeptember 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. december 1.)