Ketevan Geladze
| Ketevan Geladze | |
 | |
| Jekatyerina Geladze – Iszak Brodszkij rajza | |
| Született | 1858. február 5.[1] Gori |
| Elhunyt | 1937. június 4. (79 évesen)[2] Tbiliszi[3][4] |
| Állampolgársága | |
| Házastársa | Beszarion Dzsugasvili |
| Gyermekei |
|
| Szülei | Melania Homesurashvili Glakha Geladze |
| Foglalkozása |
|
| Sírhelye | Mtacminda Pantheon |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ketevan Geladze témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Ketevan Geladze (grúz betűkkel: ქეთევან გელაძე; 1858. – 1937. május 13.) Sztálin édesanyja.
Életrajza[szerkesztés]
Grúz ortodox parasztcsaládba született, apja, Glah Geladze, fiatalon meghalt és a család szegény maradt, valahogy az anyja képes volt megtaníttatni írni-olvasni. Keke (კეკე) néven is ismert. Oroszos névváltozata Jekatyerina (Georgijevna) Geladze.
Geladze 16 évesen ismerte meg Beszarion Dzsugasvilit, akivel összeházasodott. Első két gyermeke a születés után nem sokkal meghalt – Miheil 1876-ban, Giorgi a következő évben. Csak harmadik (és utolsó) fia, Joszif érte meg a felnőttkort, ő 1878. december 6-án született. A „Szoszónak” becézett Joszif erőszakos otthonban nőtt fel: apja, „Beszo”, folyton részeg volt, anyját és őt gyakran bántalmazta. Mielőtt Joszif 10 éves lett, Beszarion elhagyta a családi otthont (egyes források szerint a felesége kidobta). Önmaga és a fia fenntartásáért Geladze bármely alantas munkát kénytelen volt elvállalni, jobbára házimunkát, varrást és mosást.
Geladze gyakran dolgozott Gori gazdag zsidó kereskedőinek házaiban, és néha a fiát is magával vitte. Rá okos gyermekként emlékeznek, és néha el is szórakoztatta néhány alkalmazóját. Köztük volt David Piszmamedov is, aki tanulásra bátorította a fiatal Sztálint, pénzzel és olvasnivalóval látta el.
Anyja célja az volt, hogy fia pap legyen és valahogy – talán Piszmamedov segítségével – elég pénzt gyűjtött a taníttatására. 1888-ban be tudta iskolázni Joszifot a Gori egyházi iskolába és később, anyja támogatásával, felvették a Tbiliszi Teológiai Szemináriumba, a Grúz Ortodox papképző intézményébe, amit 16 éves korától látogatott.
Későbbi élete folyamán, ahogy Sztálin egyre feljebb jutott a kommunista uralkodó elitben, anyját egy kaukázusi palotában helyezte el, ami korábban egy cári helytartóé volt. Ott csak egy apró szobát foglalt el, ahonnan gyakran írt leveleket a fiának és menyének. Csak grúzul beszélt, oroszul soha nem tanult meg. Leveleire nem kapott választ, és Sztálin sem látogatta meg őt egészen 1935-ig, amikor már nagyon beteg volt.
N. Kipsidze, egy orvos, aki öregkorában kezelte Geladzét, visszaemlékezett rá, hogy Sztálin megkérdezte a találkozásukkor:
- – Miért bántottál olyan keményen?
- – Attól sikerültél ilyen jóra – válaszolta Keke, aztán visszakérdezett:
- – Joszif, pontosan most mi is vagy te?
- – Emlékszel a cárra? Nos, olyasmi vagyok, mint a cár – válaszolta Sztálin.
- – Jobb lett volna, ha pap lesz belőled! – torkolta le az anyja.[6]
Két évre rá, 79 évesen halt meg.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ https://pantheon.world/profile/person/Keke_Geladze, Keke Geladze, 2017. október 9.
- ↑ http://www.historyinanhour.com/2013/02/05/ekaterina-dzhugashvili-stalins-mother/
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 31.)
- ↑ http://www.themoscowtimes.com/arts_n_ideas/article/tmt/365252.html
- ↑ http://www.sfgate.com/news/article/Georgia-destroys-Stalin-statue-as-Soviet-relics-3182479.php
- ↑ Radzinszkij, 32. oldal
Források[szerkesztés]
- Edvard Radzinszkij. Sztálin. Európa Kiadó (1998). ISBN 963-07-6299-4