Egyiptomi mau
 |
Ez a szócikk szaklektorálásra, tartalmi javításokra szorul. |
| Egyiptomi mau (Egyptian Mau) | |
 | |
| Fajtagazda ország |
 Egyiptom |
| Fajtaleírás | |
| Kiadás éve | 1977 |
Az egyiptomi mau 1940-ben Amerikába került egyiptomi macskafajta. Alkata nem keleti jellegű, hanem valamivel testesebb, zömökebb, izmosabb. Bundája erőteljesen mintázott. Szőrszínek: ezüst, bronz, füstös fekete (a feketét csak tenyésztik, a versenyeken nemkívánatos változat, gyakran nem engedik benevezni).
Származása[szerkesztés]
Kairó környékéről származik, ősi és természetes fajta. Azt tartják róla, hogy az óegyiptomi macskaistenek leszármazottja, mivel homlokát a szkarabeuszbogárra emlékeztető rajzolat díszíti. Óegyiptomi nyelven a mau macskát jelent.
A fajta története[szerkesztés]
Az ókori Egyiptomban[szerkesztés]
A fajta őse Észak-Afrikában élt, valószínűleg az óegyiptomiak háziasították. Az ókori Egyiptomban sok volt a kártevő, ezért szerették a macskát. A macska szinte családtag volt, istenné is emelkedett Básztet képében. Ha a család macskája meghalt, ugyanúgy gyászolták, mint egy családtagot, a gyász jeléül leborotválták a szemöldöküket. Az egyiptomi feltárások során előkerült (falfestmények, szobrok stb.) is sok hasonlóságot mutatnak a fajtával.
Behozatala az USA-ba és Európába[szerkesztés]
Az 1950-es években Nathalie Troubetskoy Egyiptom olaszországi nagykövetétől kapott 3 példányt aki elmondta, hogy a macskák Kairóból származnak. 1955-ben egy római kiállításon mutatta be őket, egy év múlva az Amerikai Egyesült Államokba emigrált és ott hozta létre saját tenyészetét, melynek a Fatima nevet adta. Mivel három macska kevés lett volna a tenyészet megfelelő működéséhez, ezért Kairó utcáiról szedtek be még néhány példányt. 1977-ben jegyezték be, de Európában csak 1993 óta ismerik el. Még mindig egy nagyon ritka fajnak tekinthető, annak ellenére, hogy már Európában is tenyésztik.
Testfelépítés[szerkesztés]
Teste fejlett, izmos, csontozata erős. Feje enyhén kerekített és ék alakú, közepesen nagy fülei hegyesek. A szem színe a macska fejlődése során lassan alakul ki, végül élénkzöld színű lesz. Hátsó lábai karcsúak, hosszabbak, mint az elsők. A farok közepesen hosszú, vége felé keskenyedő. A szőrzet tömött, puha, némi fésülést igényel. A test alsó felén a szőr színe világosabb. A mancsok és a talppárnák feketék, az orrtükröt, az ajkakat és a szemeket erős fekete kontúr határolja.
Fej[szerkesztés]
Módosult ék forma, az arc lapos, az orr az orrnyeregtől az orrtükörig egyforma szélességű, közepesen hosszú. A pofa közepes méretű, jól tagolt azaz nem kiugró és nem csapott. A szem mandula alakú és világoszöld színű. A fülek nagyok, égnek meredőek, széles alapúak, egymástól távol helyezkednek el, végük enyhén lekerekített.
Test[szerkesztés]
Közepes méretű, enyhén nyúlánk, izmos testű, de karcsú és elegáns. Laza bőr lötyög a hasától a hátsó lábakig. A lábak közepes hosszúságúak, a mancsok kecsesek és enyhén kerekdedek. A farok közepes hosszúságú, az enyhén hegyes, farokvégig elkeskenyedő.
Szőrzet[szerkesztés]
Az egyetlen macskafajta, amelyik pöttyös. A szőrzete rövid, dús, rugalmas és selymes.
Színváltozatok[szerkesztés]
- ezüst (ezüst, fekete foltok)
- bronz (barna, fekete foltok)
- fekete-füst
- fekete-ezüst
Fekete-füst
Bronz
Ezüst
Fekete
Természete[szerkesztés]
Kedves, játékos, embert kedvelő, ragaszkodó, barátságos, önálló jellem. Rendkívül intelligens, tanítható, aktív egyéniség. Szereti, ha sok minden történik körülötte. Dallamos hangját gyakran hallatja, szeret „beszélgetni” gazdájával. Egyike azon kevés macskafajtáknak, amelyek élvezik a pórázon sétáltatást.
Fajtái[szerkesztés]
- Elfogadott fajták: Abesszin, Balinéz, Birman, Brit rövidszőrű, Egyiptomi mau, Karthauzi, Orosz kék, Perzsa, Sziámi
- Eredeti fajták: Maine Coon, Manx és walesi, Norvég erdei macska, Török van
- Keresztezett fajták: Bengáli, Ragdoll
- Mutáns fajták: Munchkin, Szfinx
Galéria[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- David Taylor: Én és a cicám
Fordítás[szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Mau_%C3%A9gyptien című francia Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
