Egyesült Arab Emírségek
| Egyesült Arab Emírségek | |||
| دولة الإمارات العربية المتحدة Dawlat al-Imārāt al-'Arabīyah al-Muttaḥidah | |||
| |||
| Nemzeti himnusz: عيشي بلادي (Īšiy Bilādī) Sokáig éljen a nemzet! | |||
.svg) | |||
| Fővárosa | Abu-Dzabi | ||
 é. sz. 24° 24′, k. h. 54° 18′Koordináták: é. sz. 24° 24′, k. h. 54° 18′ | |||
| Legnagyobb város | Dubaj | ||
| Államforma | monarchia | ||
| Vezetők | |||
| Legfőbb emír | Mohammed bin Zájed al-Nahján abu-dzabi emír | ||
| Miniszterelnök | Mohammed bin Rásid al-Maktúm dubaji emír | ||
| A Szövetségi Nemzetgyűlés elnöke | Amál al-Kubaíszí | ||
| Hivatalos nyelv | arab | ||
| Beszélt nyelvek | angol, hindi, újperzsa, urdu | ||
| Államalapítás | 1971. december 2. | ||
| Tagság | Lista
| ||
| Népesség | |||
| Népszámlálás szerint | 9 890 400 fő (2020)[1] | ||
| Rangsorban | 94. | ||
| Becsült | 10 145 000 [2] fő (2022) | ||
| Rangsorban | 94. | ||
| Népsűrűség | 118 fő/km²[3] | ||
| GDP | 2018-as becslés | ||
| Összes | 400,902 milliárd dollár (28.) PPP: 729,043 milliárd dollár | ||
| Egy főre jutó | 38 436 dollár (19.) PPP: 69 896 dollár | ||
| HDI (2015) | 0,840 (42.) – magas | ||
| Gini-index (2008) | 36 – közepes | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 83 600 km² | ||
| Rangsorban | 114. | ||
| Időzóna |
| ||
| Pénznem | emirátusi dirham | ||
| Nemzetközi gépkocsijel | UAE | ||
| Hívószám | +971 | ||
| Segélyhívó telefonszám |
| ||
| Internet TLD | |||
| Villamos hálózat | 220 volt | ||
| Elektromos csatlakozó |
| ||
| Közlekedés iránya | jobb | ||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Egyesült Arab Emírségek témájú médiaállományokat. | |||
Az Egyesült Arab Emírségek (vagy Egyesült Arab Emirátusok, gyakran csak Arab Emírségek vagy Egyesült Emírségek, rövidítve magyarul EAE, angolul UAE) olajban gazdag monarchia Délnyugat-Ázsiában, a Közel-Keleten, az Arab-félsziget délkeleti részén, a Perzsa-öböl délnyugati partján. Ománnal, Szaúd-Arábiával és Katarral határos.
Az ország szövetségi állam, vagyis föderáció, amely hét emírségből áll. Az emírségeket emírek irányítják abszolút módon, akik közül választással kerül a szövetségi állam élére az államfő és a miniszterelnök.
Az iszlám a hivatalos vallás, és az arab a hivatalos nyelv. Az Emírségek kőolaj- és földgázkészletei az egyik legnagyobbak a világon.[4][5]
Földrajz[szerkesztés]
 |
 |
Domborzat[szerkesztés]
Területének legnagyobb része a szaúdi sivatag folytatása. Abu-Dzabitól délre és nyugatra hatalmas, futó homokdűnék egyesülnek Szaúd-Arábia Rab-el-Hálijával. Két jelentősebb oázis található a sivatagban: a Líva és az el-Buraimi. A kiterjedt Líva oázis délen, a szaúd-arábiai határvonal közelében található. Tőle kb. 200 km-re északkeletre található az Al-Buraimi oázis, amely Abu-Dzabi emírség – Omán határának mindkét oldalán elterül.
Az ÉK-i részén, az Ománi-öböl partján magasodó hegység (Hadzsar) – magassága miatt – valamivel hűvösebb és csapadékosabb, mint az ország zömét kitevő síkság. Legmagasabb pontja a Dzsabal Jibir (جَبَل يِبِر), 1727 m.
Vízrajz[szerkesztés]
Az ország partjait zömmel a Perzsa-öböl mossa, keleti partját viszont egy rövid szakaszon az Ománi-öböl. A partvidéken kiterjedt sós mocsarak nyúlnak mélyen a szárazföldbe. A természetes kikötők partján alakultak ki a városok.
A Perzsa-öbölben sok apró sziget található. Ezek hovatartozása vitatott az Emirátusok, Katar és Irán között. A szigetek, korallzátonyok és a tengeráramlatok által épített vándorló zátonyok erősen nehezítik a part menti hajózást.
Állandó vízfolyás nincs az országban. Vádik vannak, amelyekben csak a nyaranta előforduló felhőszakadások után van víz.
Éghajlat[szerkesztés]
Éghajlata szubtrópusi-száraz, forró nyarakkal és meleg telekkel. Az éghajlat sivatagi éghajlat kategóriába tartozik. A legforróbb hónapok a július és augusztus, amikor az átlagos maximális hőmérséklet eléri a 41–45 °C-ot a parti síkságon. A késő nyári hónapokban a Sharqi néven ismert párás délkeleti szél különösen kellemetlenné teszi a part menti régiót.
Májustól szeptemberig rendkívül magas páratartalmú levegő és magas hőmérséklet uralkodik az ország nagy részén; csak a keleti parton és a hegységben hűvösebb az idő. Télen a partvidéken 25 °C körüli a nappali átl. max. hőmérséklet, míg az átl. minimum ilyenkor 13–16 °C körül alakul.
A tengerparti területen az átlagos éves csapadékmennyiség kevesebb, mint 120 mm, de a Hadzsar-hegység egyes részein az éves csapadék eléri a 350 mm-t. Csapadék a tengerparti régióban a nyári hónapokban rövid, szakadó záporokban eshet, néha áradásokat okozva a száraz vádikban.[6] A régió hajlamos az alkalmi, heves porviharokra, amelyek nagyban csökkentik a látótávolságot.
Élővilág, természetvédelem[szerkesztés]
A sivatag növényzete gyér, fűfélékből és tüskés bozótból áll. Az őshonos élővilágot a kipusztulás szélére sodorta az intenzív vadászat. A függetlenség elnyerése óta szerveztek néhány vadrezervátumot, így akadályozva meg az arab bejza és a leopárd kihalását.
Történelem[szerkesztés]
A Perzsa-öböl délkeleti partvidékének emírségei a 19. század végén kerültek brit fennhatóság alá. 1971-ben a terület hét emírsége közül hat létrehozta az Arab Emírségek nevű föderatív berendezkedésű államot, amelyhez 1972-ben csatlakozott a hetedik emírség. A mai napig a térség egyik legstabilabb állama.
Portugálok[szerkesztés]
A 16. század elején, Vasco da Gama felfedező útja után kezdődött a portugál terjeszkedés az Indiai-óceánon. A Perzsa-öbölben a törökökkel harcoltak. 150 évig ellenőrizték a portugálok a térséget, közben támaszpontokat létesítettek az Arab-félszigeten. Említésre méltó körülmény, hogy Vasco da Gamát a fűszerek után kutató útján ibn Madzsid segítette, egy Julpharba való arab. Julphar mai neve Rász el-Haima, és az Egyesült Arab Emirátusokban fekszik.
Törökök és britek[szerkesztés]
A 16. században a mai ország egy része a Török Birodalom közvetlen befolyása alá került. A britek ezt a régiót "Kalózpart" néven ismerték, mert itt volt azoknak a tengeri portyázóknak a bázisuk, akik veszélyeztették a térség hajózását a 17. századtól a 19. századig. 1819-ben a britek az indiai kereskedelem védelmében hadjáratot indítottak Rász el-Haima kalózai ellen. Megszállták a kalózok főhadiszállását és más parti városokat is. A következő évben békeszerződést írtak alá a parti sejkekkel. A kalózportyák mégis folytatódtak 1835-ig, amikor a sejkek beleegyeztek, hogy nem veszélyeztetik tovább a tenger nyugalmát. 1853-ban szerződést kötöttek az Egyesült Királysággal, amelyben a sejkek beleegyeztek az örökös tengeri békébe. Ezt a britek ki is kényszerítették. A sejkek egymás közötti vitáikban a britekhez fordultak közvetítésért.
Hogy gátat vessenek más európai országok térségbeli törekvéseinek, az Egyesült Királyság és a Szerződéses Sejkségek 1892-es szerződésükben szorosabbra fonták kötelékeiket. A sejkek beleegyeztek, hogy nem törekszenek megszerezni olyan területet, amely az Egyesült Királyság birtokában van, és nem lépnek kapcsolatba külföldi kormánnyal az Egyesült Királyság hozzájárulása nélkül. Viszonzásképpen az Egyesült Királyság ígéretet tett, hogy megvédi őket minden tenger felől jövő támadással szemben, és segítséget nyújt, ha a szárazföld felől érné őket támadás.
Olajszövetség[szerkesztés]
Az 1960-as évek elején olajat fedeztek fel Abu-Dzabiban. Ezután gyorsan követték egymást azok az események, amelyek a sejkségek szövetségére, a mai ország megalapítására vezettek. 1967-ben Zájed bin Szultán Ál Nahján lett Abu-Dzabi uralkodója. Ugyanekkor a britek kezdték elveszíteni olajipari beruházásaikat az amerikai olajvállalatok javára szerződések révén.
Az emirátusok sejkjei úgy döntöttek, hogy egy tanácsot állítanak fel, amely összehangolja közös érdekeiket. Megalapították a Szerződéses Államok Tanácsát. A Tanács az Egyesült Arab Emirátusok megalakulásakor befejezte működését.
1968-ban az Egyesült Királyság úgy döntött, hogy felszámolja szerződéses együttműködését a hét sejkséggel, valamint Bahreinnel és Katarral, továbbá megszünteti felettük védnökségét. Ez a kilenc állam alapította az Arab Emirátusok Unióját, de 1971 közepén képtelenek voltak megállapodni az unió alapszabályaiban. Közben a brit szerződéses kapcsolat lejárt azon év decemberében. Bahrein 1971 augusztusában lett független, Katar pedig szeptemberben. A védnökségi szerződés lejártakor, 1971. december 1-jén a többi állam is függetlenné vált.
Abu-Dzabi és Dubaj uralkodói úgy döntöttek, hogy unióra lépnek. Alkotmányt dolgoztak ki. A többi öt emírség uralkodóit is meghívták egy találkozóra, és felszólították őket a csatlakozásra. A két alapító uralkodó megállapodása alapján Adi al-Bítár írta az alkotmányt 1971. december 2-án. Aznap a Dubajban, a sejk vendégházában négy másik emirátus is beleegyezett, hogy megalapítsák az Egyesült Arab Emirátusokat. Rász el-Haima később csatlakozott, 1972 elején.
Az Egyesült Arab Emirátusok támogatta az Amerikai Egyesült Államokat és a koalíciós csapatokat az öbölháború, az iraki invázió (2003) és az afganisztáni invázió (2001) idején. Erre a célra rendelkezésre bocsátotta az-Zafra (ed-Dafra) légi támaszpontot Abu-Dzabiban.
2004. november 2-án meghalt az Egyesült Arab Emírségek első elnöke, Zájed bin Szultán Ál Nahján sejk. Legidősebb fia, Halífa bin Zájed Ál Nahján lett utódja Abu-Dzabi trónján. Az alkotmánynak megfelelően az Egyesült Arab Emírségek Legfelsőbb Uralkodói Tanácsa Halífát választotta elnökké.
2020. augusztus 13-án békemegállapodást kötött Izrael és az Egyesült Arab Emírségek Ábrahám Egyezmény néven.[7]
Politika és közigazgatás[szerkesztés]
Az Egyesült Arab Emírségek egy szövetségi (föderatív), választásos, abszolút monarchia. Az államszövetség hét emírségből áll, melyeknek vezetői az EAE egyes tagállamainak abszolút uralkodói.
Az ország államfője az elnök, akit a hét tagállam emírjei választanak meg saját maguk közül. Az elnök helyettesét, az alelnököt – aki egyúttal a kormány feje is – szintén maguk közül választják meg az emírek. A kormány tagjait az elnök nevezi ki az alelnök jelöltjei alapján.
A Freedom House 2022-es jelentése az országot a »nem szabad« kategóriába sorolta.[8] Minden végrehajtó, törvényhozó és igazságszolgáltatási hatalom végső soron a hét örökös uralkodó (emír) kezében van.[8] A polgári szabadságjogok jelentős korlátozások alá esnek.[8] Agresszívan fellépnek az ellenzéki aktivisták ellen.[8] A politikai pártok be vannak tiltva.[8] A politikai rendszer hatalmi monopóliumot biztosít az emírségek örökös uralkodóinak, és kizárja a választások útján történő kormányváltás lehetőségét.[8]
Törvény szabályozza a médiát és tiltja a kormány bírálatát.[8] A 21. században is számos ismert kommentátort börtönöztek be a hatóságok bírálatáért, a másként gondolkodók vagy az emberi jogok támogatásának kifejezéséért, vagy politikai reformok követeléséért.[8]
Közigazgatási beosztás[szerkesztés]
Hét emírséget foglal magában: Abu-Dzabit, Adzsmánt, Dubajt, el-Fudzsejrát, Rász el-Haima, Sardzsát és Umm-el-Kaiveint. 1971 előtt úgy ismerték őket, hogy „fegyverszüneti államok”, utalva a britek és néhány arab sejk közötti 19. századi fegyverszünetre.
| Emírség neve | Fővárosa | Népesség (emírség) (2018) |
Népesség aránya az össznépességhez képest (%) | Terület (km²) |
Terület aránya az összterülethez képest |
|---|---|---|---|---|---|
| Dubaj | Dubaj | 4 177 059 | 35,6% | 3 885 | 5,0% |
| Abu-Dzabi | Abu-Dzabi | 2 784 490 | 31,2% | 67 340 | 86,7% |
| Sardzsa | Sardzsa | 2 374 132 | 18,0% | 2 590 | 3,3% |
| Rász el-Haima | Rász el-Haima | 416 600 | 3,4% | 1 684 | 2,2% |
| el-Fudzsejira | Fudzsejra | 152 000 | 2,9% | 1 165 | 1,5% |
| Umm el-Kaivein | Umm el-Kaivein | 72 000 | 1,4% | 777 | 0,9% |
| Adzsmán | Adzsmán | 372 922 | 7,5% | 259 | 0,3% |
| Egyesült Arab Emírségek | Abu-Dzabi | 9 599 353 | 100% | 75 150 | 100% |
Védelmi rendszer[szerkesztés]
Népesség[szerkesztés]
|
Képek     |
Általános adatok[szerkesztés]
A népességnövekedés igen gyors, elsősorban a bevándorlásnak köszönhetően. Az ország 2000-es, 3 millió fős népessége 2013-ra több mint háromszorosára, 9 millió fölé nőtt.
2009-ben a népességének mintegy 88% -a városi lakos.[9] Az átlagos várható élettartam 76,7 év volt 2012-ben, ami magasabb, mint bármely más arab országban.[10][11]
A férfi / nő nemi arány: 2013-ban a 15–65 éves korosztályban 2,75 férfi jut egy nőre, ami Katar után a második legnagyobb aránytalanság a világon.[12]
Népességének változása[szerkesztés]
| Lakosok száma | 89 608 | 156 890 | 322 439 | 827 191 | 1 277 300 | 1 908 002 | 2 608 993 | 3 369 254 | 7 718 319 | 9 890 400 |
| 1960 | 1966 | 1972 | 1978 | 1984 | 1991 | 1997 | 2003 | 2009 | 2020 |
Legnépesebb települések[szerkesztés]
Etnikai, nyelvi megoszlás[szerkesztés]
A lakosság megoszlása 2010-ben :
| Csoport | Népességszám | Százalék |
|---|---|---|
| Emirátusi | 947 997 | 11,5% |
| Külföldi | 7 316 073 | 88,5% |
| Összesen | 8 264 070 | 100,0% |
Népcsoportok: arab és iráni (40%), dél-ázsiai (47% – pakisztáni, indiai, bangladesi, srí lankai, filippínó), afrikai (1%), egyéb (12%).
Az öt legnépesebb etnikai csoport Dubaj, Shardzsa és Adzsmán emírségekben 2015-ben az indiai (25%), a pakisztáni (12%), az emirátusi (9%), a bangladesi (7%) és a filippínó (5%).[13]
Az őshonos lakosok aránya 2011-es becslések szerint 10% alá esett (a bevándorlók legtöbbje dél-ázsiai), így az arab szerepe is lassan háttérbe szorul a közvetítő nyelvként használt angollal szemben.[14]
Vallási megoszlás[szerkesztés]
Az iszlám az Emírségek hivatalos államvallása. A kormány a más vallásokkal szembeni tolerancia politikáját követi, és ritkán avatkozik be a nem muszlimok vallási tevékenységébe.[15]
Vallási megoszlás 2010-ben:[16] iszlám (77% – melynek legnagyobb része szunnita), keresztény (12,5%), hindu (6,5%), buddhista (2%), egyéb (2%).
Szociális rendszer[szerkesztés]
Gazdaság[szerkesztés]
Általános adatok[szerkesztés]
|
Képek .jpg)   .jpg)    |
Gazdaság: olajipari ország
A hatalmas kőolajtartalékoknak köszönhetően magas színvonalú az élet az országban. A GDP 33%-a közvetlenül a kőolajtermeléshez kapcsolódik. A jelenlegi felmérések szerint a kőolaj még legalább száz évre elegendő. Az országot off-shore területként tartják számon. Abu-Dzabi és Dubaj pénzügyi központ. A GNP becsült értéke 51 milliárd USD. Az 1 főre jutó GDP értéke 70 000 USD körül mozog.[17]
Az Emírségek erős támogató környezetet kínál a vállalkozások számára: stabil politikai és makrogazdasági feltételeket, jövőorientált kormányt, jó általános infrastruktúrát és ICT-környezetet. Ezenkívül az ország folyamatosan és meggyőzően javította szabályozási környezetét,[18] és a Világbank Csoport (WBG) által közzétett Doing Business 2017-es jelentése szerint a világ 26. legjobb országának számít az üzleti tevékenység szempontjából.[19]
Az Öböl Menti Együttműködési Tanács (GCC) tagja.
Gazdasági adatok[szerkesztés]
Gazdasági adatok 2010–2017 között.[20]
| Év | GDP (milliárd US$ PPP) |
GDP per fő (US$ PPP) |
GDP növekedés (reál) |
Infláció |
Államadósság (GDP %-ban) |
|---|---|---|---|---|---|
| 2010 |  466.6
|
56,457
|
1.6 %
|
0.9 %
|
 21.9 %
|
| 2011 | 506.5
|
59,502
|
6.4 %
|
0.9 %
|
17.5 %
|
| 2012 | 542.2
|
61,837
|
5.1 %
|
0.7 %
|
17.0 %
|
| 2013 | 582.8
|
64,537
|
5.8 %
|
1.1 %
|
15.7 %
|
| 2014 | 612.8
|
65,877
|
3.3 %
|
 2.3 %
|
15.5 %
|
| 2015 | 643.1
|
67,127
|
3.8 %
|
4.1 %
|
18.7 %
|
| 2016 | 671.1
|
68,092
|
3.0 %
|
1.6 %
|
20.7 %
|
| 2017 | 686.8
|
 67,741
|
0.5 %
|
2.0 %
|
19.5 %
|
Gazdasági ágazatok[szerkesztés]
Mezőgazdaság[szerkesztés]
Az 1970-es évektől kezdve a sivatag egy részét rendszeres öntözéssel megművelik. Ezt azok az öntözőrendszerek tették lehetővé, amelyek a hatalmas tengervíz-sótalanító üzemek által előállított édesvizet használják fel. A homokdűnék között így búza-, dohány- és lucernaföldek húzódnak meg.
Dohány, zöldségfélék, citrusfélék és datolya termesztése elsősorban Al-Ain és a Hádzsár hegység körzetében összpontosul.
Ipar[szerkesztés]
Fő ágazatok: kőolaj- és petrolkémiai ipar; alumínium-, cement-, műtrágyagyártás, építőipar, a kereskedelmi hajók javítása, kézműves ipar, textilipar[21]
A fő ipari központok Abu-Dzabi és Dubaj. Az ország legfőbb kikötője Jebel Ali, Dubaj közelében.
A virágzó építőiparnak köszönhetően az apró halászkikötők modern olajterminálokká, nagy hajók fogadására alkalmas kikötőkké váltak.
Külkereskedelem[szerkesztés]
- Exporttermékek: nyersolaj (45%), földgáz, szárított hal, datolya
- Importtermékek: műszaki és közlekedési berendezések, járművek és alkatrészek, vegyszerek, élelmiszerek.
Főbb kereskedelmi partnerek 2017-ben:[21]
- Export: India 10.1%, Irán 9.9%, Japán 9.3%, Kína 5.4%, Omán 5%
- Import: Kína 8.5%, USA 6.8%, India 6.6%
Az országra jellemző egyéb ágazatok[szerkesztés]
Jelentős a halászat és a turizmus.
Közlekedés[szerkesztés]
Vasút[szerkesztés]
Közút[szerkesztés]
Kiterjedt és fejlett úthálózattal rendelkezik, elsősorban az északi partvidéken, ahol a főbb települések találhatók. Ezen utak közül sokat úgy fejlesztettek, hogy több sávos autópályákká váljanak.
Légi[szerkesztés]
- Repülőterek száma: 38
A dubaji nemzetközi repülőtér 2014-ben a világ legforgalmasabb repülőtere volt a nemzetközi utasforgalom szempontjából.[22] Abu-Dzabi nemzetközi repülőtere az Emírségek második legnagyobb repülőtere.
Vízi[szerkesztés]
A fő kikötők (zárójelben az emírség):
- Khalifa (Abu Dhabi), Zayed (Abu Dhabi), Jebel Ali (Dubai), Rashid (Dubai), Khalid (Sharjah), Saeed (Dubai) és Khor Fakkan konténerkikötője (Sharjah).
Telekommunikáció[szerkesztés]
| Hívójel prefix | A6 |
| ITU zóna | 39 |
| CQ zóna | 21 |
Kultúra[szerkesztés]
|
Képek   .jpg)    |
Az országot sokszínű társadalom jellemzi. Az őslakos arab lakosság helyett a 19. században az iráni, majd az 1960-as évektől a dél-ázsiai (indiai, pakisztáni, bangladesi) lakosság került túlsúlyba. A mai emirátusokbeli kultúra kialakulására leginkább az iszlám, az arab és a perzsa kultúra hatott. Egyes néptáncok , mint például az "al-habban", vagy az építészetben a szélfogó tornyok (bâdgir) perzsa eredetűek.
A valamikori kalózkodás helyébe ma teveversenyek, a solymászat és a birkózás izgalmai léptek, és népszerű sporttá vált a korcsolyázás a műjégpályákon. A teveversenyeket általában a sivatagi reggel hűvös óráiban tartják, részben kijelölt pályákon vagy rögtönzött találkozóhelyeken a sivatagban. A közönség terepjárókon követi az állatokat, míg a győztesek elő nem bukkannak a homok- és porfelhőből. A sólymokat vadászatra idomítják, bár a túzok, a fő zsákmány egyre ritkább.[23]
A mecsetek minaretjéből naponta ötször hívják imára a hívőket. A muszlimok számára a péntek szent nap.
Világörökség[szerkesztés]
Oktatási rendszer[szerkesztés]
Kulturális intézmények[szerkesztés]
Tudomány[szerkesztés]
Űrkutatás[szerkesztés]
2021. február 9-én az Emirátusok által felbocsátott űrszonda elérte a Marsot és keringési pályára állt. Az Al Amal („Remény”) nevű űrszonda feladata a felső légkör tanulmányozása.[24]
Művészetek[szerkesztés]
Irodalom[szerkesztés]
Az ősi emirátusi költészetet erősen befolyásolta a 8. századi arab tudós, Al Khalil bin Ahmed. Az Emírségek legkorábbi ismert költője Ibn Majid, aki 1432 és 1437 között született. A leghíresebb emír írók Mubarak Al Oqaili (1880–1954), Salem bin Ali al Owais (1887–1959) és Ahmed bin Sulayem (1905–1976) voltak.
A Sardzsa Nemzetközi Könyvvásár az ország legrégebbije és legnagyobbja.
Zene és tánc[szerkesztés]
A Liwa egyfajta zene és tánc, egy afrikai eredetű hagyományos tánc, amelyet Kelet-Arábiában (a Perzsa-öböl arab államaiban) adnak elő, főleg a szuahéli partvidékről származó emberek (Tanzánia és Zanzibár) leszármazottainak közösségében.[25]
A 2000-es években a Dubai Desert Rock Fesztivál egy másik nagy fesztivál volt, amely heavy metal és rock művészekből tevődött össze.[26]
Az Emírségek élénk underground zenei életnek ad otthont, amelynek zenészei többnyire bevándorlókból tevődnek össze. A dubaji központú művészek többsége rock- és metal zenét játszik.[27]
Az Abu Dhabi Fesztivált 2004 óta rendezik meg.
Hagyományok, néprajz[szerkesztés]
Gasztronómia[szerkesztés]
Jelentős nemzetközi központként az Emírségek sokféle konyhát kínál a világ különböző részeiről. A hagyományos emirátusi étrend a beduin (hús és tevetej), a halász (hal) és a gazdálkodó étrend (datolya) keveréke. Ezek az ételek, valamint az olyan fűszerek, mint például a fahéj, a sáfrány és a kurkuma, mind a történelmi, mind a modern emirátusi konyha alapját képezik.[28] A könnyen termeszthető zöldségek, például az uborka és a paradicsom szintén kiemelkedően szerepelnek az étrendben.
Népszerű italok a kávé és a tea. Az alkoholt általában csak a szállodák éttermeiben és bárjaiban, éjszakai klubokban és golfklubokban árulnak.
A Dubai Ételfesztivál (Food Festival) bemutatja a különféle ízeket és ételeket; több mint 200 nemzetiség ételeit.[29]
A nyugati kultúra hatására a gyorséttermek nagyon népszerűvé váltak, főleg a fiatalok körében, oly mértékben, hogy kampányokat folytattak a gyorséttermek ételeinek veszélyei feltárására.[30]
Turizmus[szerkesztés]
Sport[szerkesztés]
Formula[szerkesztés]
2009 óta az FIA döntése alapján ad otthont az ország Formula–1-es futamnak, amely novemberben kerül megrendezésre. Az első Abu-Dzabiban rendezett F1-es nagydíj volt a 2009-es F1-szezon zárófutama.
- Bővebben: Abu-dzabi nagydíj
Krikett[szerkesztés]
A krikett az Emírségek egyik legnépszerűbb sportja, főként a SAARC-országokból, továbbá az Egyesült Királyságból és Ausztráliából származó külföldiek miatt. A sardzsai krikettszövetség stadionja több nemzetközi krikettmeccsnek adott otthont.[31]
Labdarúgás[szerkesztés]
Az ország labdarúgó válogatottjának eddigi egyetlen jelentős eredménye az 1996-os Ázsia-kupa 2. helye volt.
Más sportok[szerkesztés]
Egyéb népszerű sportok közé tartozik a teveversenyzés, a solymászat és a tenisz.[32] A Dubaj emírségében ezeken túl két nagy golfpálya is található: a Dubai Golf Club és az Emirates Golf Club.
Olimpia[szerkesztés]
Az olimpiai játékokon eddig csak egyszer csendült fel az Egyesült Arab Emírségek himnusza. A 2004-es athéni olimpián férfi sportlövészetben Ahmed Al Maktoum aranyérmes lett. Ez az egyetlen érem amit az ország a játékok során nyert.
Ünnepek[szerkesztés]
| dátum | név | helyi név | |
|---|---|---|---|
| Január 1 | Újév | Ra's as-Sana al-meladiah | رأس السنة الميلادية |
| változó | Éjjeli utazás | Al-Isra'a wal-Mi'raj | الإسراء والمعراج |
| változó | A böjt megtörésének ünnepe | Eid ul-Fitr | عيد الفطر |
| változó | Áldozati ünnep | Eid ul-Adha | عيد الأضحى |
| változó | Iszlám újév | Ra's as-Sana al-Hijria | رأس السنة الهجرية |
| December 2 | Nemzeti ünnep | Yawm al watani | اليوم الوطني |
Források[szerkesztés]
- Topográf Térképészeti Kft.: Midi világatlasz, Nyír Karta & Topográf, Nyíregyháza, 2004. ISBN 963-9516-63-5
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Világbank-adatbázis. Világbank. (Hozzáférés: 2021. augusztus 29.)
- ↑ Worldometers
- ↑ Worldometers 2022
- ↑ Production of Crude Oil including Lease Condensate 2016 (CVS download). U.S. Energy Information Administration. (Hozzáférés: 2017. május 27.)
- ↑ U.S. Energy Information Administration, International Energy Statistics, accessed 17 January 2019.
- ↑ „In Pictures | Flooding in the UAE”, BBC News, 2008. január 15.
- ↑ index: Békemegállapodást kötött Izrael és az Egyesült Arab Emírségek
- ↑ a b c d e f g h United Arab Emirates: Freedom in the World 2022 Country Report (angol nyelven). Freedom House. (Hozzáférés: 2022. augusztus 11.)
- ↑ Table 3.10 Urbanization. World Development Indicators. [2009. március 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. július 19.)
- ↑ Life expectancy at birth. The World Factbook. [2016. március 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. július 19.)
- ↑ Average life expectancy in UAE rises to 75 years. Uaeinteract.com. [2013. június 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. július 19.)
- ↑ Sex ratio. The World Factbook. [2013. október 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. július 19.)
- ↑ Indians, Pakistanis make up 23% of Dubai, Sharjah, Ajman population. gulfnews.com . (Hozzáférés: 2015. augusztus 7.)
- ↑ Az Emírségek már csak nevükben arabok (Nyest, 2011. május 16.)
- ↑ International Religious Freedom Report for 2012 – United Arab Emirates. Bureau of Democracy, Human Rights, and Labor
- ↑ Archivált másolat. [2018. augusztus 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. július 13.)
- ↑ (2020. május 22.) „List of countries by GDP (PPP) per capita” (angol nyelven). Wikipedia.
- ↑ Empyrean Advisors: UNITED ARAB EMIRATES – ECONOMIC, SOCIAL, AND INSTITUTIONAL ANALYSIS Archiválva 2022. július 3-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ↑ Ranking of Economies. World Bank Group. [2011. június 4-i dátummal az eredetiből archiválva].
- ↑ Report for Selected Countries and Subjects (amerikai angol nyelven). www.imf.org . (Hozzáférés: 2018. szeptember 11.)
- ↑ a b Archivált másolat. [2018. december 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. július 13.)
- ↑ Anderson, Elizabeth. „Dubai Overtakes Heathrow To Become World's Busiest”, The Telegraph, 2015. január 27.
- ↑ Reader's Digest: Világjárók lexikona, 1998.
- ↑ UAE's 'Hope' Probe Just Entered Orbit Around Mars After 30-Minute Burn - 2021-02-09
- ↑ "Literature and poetry"
- ↑ Festival Info. DesertRockFestival.com. [2010. január 19-i dátummal az eredetiből archiválva].
- ↑ List of Heavy Metal bands from the UAE at www.metalarchives.com
- ↑ Dubai Complete Residents' Guide. Explorer Publishing, 29. o. (2006. november 30.). ISBN 9768182768
- ↑ East, Ben: Taste of culture: Dubai Food Festival. Vision.ae, 2014. február 1. [2014. október 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. november 20.)
- ↑ The UAE's big fat problem. Gulf News. (19 July 2012). Retrieved 26 January 2014.
- ↑ UAE Cricket Timeline. Cricketeurope4.net. [2012. július 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. július 19.)
- ↑ UAE Sports. Uae.gov.ae. [2008. június 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. július 19.)
További információk[szerkesztés]
- Hivatalos kormányzati oldal
- Az Egyesült Arab Emírségek információs oldala
- Dubaji látnivalók, tudnivalók
- Abu-Dzabi guide
- Sharjah.lap.hu – linkgyűjtemény
Kapcsolódó szócikk[szerkesztés]
_without_national_boundaries.svg) Dél-Ázsia | |
|---|---|
.svg) Délkelet-Ázsia | |
.svg) Délnyugat-Ázsia | |
.svg) Észak-Ázsia | |
.svg) Kelet-Ázsia | |
.svg) Közép-Ázsia | |
| Függő területek | |
| Vitatott státuszú területek | |
1 Földrajzilag Ázsiához tartozik, de gyakran Európához tartozónak számítják 2 Földrajzilag Ázsiához és Európához is tartozik 3 Földrajzilag Ázsiához tartozik, de gyakran Óceániához tartozónak számítják | |
| Földrajzi alapon |  | ||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Abszolút | |||||||||||||||
| Alkotmányos | |||||||||||||||
| Parlamentáris |  Andorra ·  Antigua és Barbuda ·  Ausztrália ·  Bahama-szigetek ·  Belize ·  Belgium ·  Dánia ·  Egyesült Királyság ·  Grenada ·  Hollandia ·  Jamaica ·  Japán ·  Kambodzsa ·  Kanada ·  Luxemburg ·  Malajzia ·  Norvégia ·  Pápua Új-Guinea ·  Spanyolország ·  Saint Kitts és Nevis ·  Saint Lucia ·  Saint Vincent és a Grenadine-szigetek ·  Salamon-szigetek ·  Svédország ·  Thaiföld ·  Tuvalu ·  Új-Zéland | ||||||||||||||
| Országon belüli monarchiák |
| ||||||||||||||
