Egy királylány gyermekkora
| Viktória – Egy királylány gyermekkora (Mädchenjahre einer Königin) | |
| 1954-es osztrák film | |
 | |
| Alternatív cím: Viktória – Egy királynő leánykora | |
| Rendező | Ernst Marischka |
| Producer |
|
| Műfaj | romantikus vígjáték |
| Forgatókönyvíró | Ernst Marischka |
| Főszerepben |
|
| Zene | Anton Profes |
| Operatőr | Bruno Mondi |
| Vágó | Hermann Leitner |
| Gyártás | |
| Ország |  Ausztria |
| Nyelv | német |
| Forgatási helyszín | Bécs |
| Játékidő | 103 perc |
| Forgalmazás | |
| Forgalmazó | Sascha-Film |
| Bemutató |
|
| További információk | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Viktória – Egy királylány gyermekkora témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Viktória – Egy királylány gyermekkora vagy Viktória – Egy királynő leánykora (eredeti német címe Mädchenjahre einer Königin) 1954-ben bemutatott osztrák romantikus történelmi film, amely Viktória királynő levelei, napló feljegyzései alapján készült.
A még igen fiatal Viktória királykisasszony (Romy Schneider) életének időszakával kezdődik, aki a Kensington-palota szigorú elzártságában éli mindennapjait édesanyjával a német Viktória szász–coburg–saalfeldi hercegnővel és annak udvartartásával.
Cselekmény[szerkesztés]
 |
Alább a cselekmény részletei következnek! |
Viktóriát a jó neveltségre és a későbbi uralkodásra nevelik, miközben arról mélyen hallgatnak, hogy ő lesz a trón örököse, miután nagybátyja, IV. Vilmos király távozik az élők sorából. Viktória édesanyja igyekszik minél több elfoglaltsággal telezsúfolni lánya minden egyes szabad percét úgy, hogy éjjel-nappal felügyelet alatt áll. Még külön szobája sem lehet a kis Viktóriának, ehelyett édesanyjával egy szobában kell aludnia a palota nagyságának ellenére. Anyja túlságosan is féltette őt, ezért más gyerekektől elzárva nevelkedett az ún. „Kensington-rendszerben”, egy bonyolult szabály- és protokollrendszerben, amit a kenti hercegnő és ambiciózus titkára, Sir John Conroy dolgozott ki. A lány egyedül nevelőnőjét Lehzen bárónőt engedi magához közel, akitől megtudja, hogy ő lesz Anglia következő uralkodója, miután IV. Vilmos király elhunyt. Nem oly sokára a hajnali órákban két futár érkezik Lord Conyngham és a canterburyi érsek személyében a Kensington-palotába, hogy elhozzák a hírt IV. Vilmos király haláláról és hogy hódolatukat és tiszteletüket fejezzék ki az ifjú királynőnek, Viktóriának. Miután az ifjú királynő leteszi a királyi esküjét, mindenki nyomást szeretne gyakorolni rá, de legjobban édesanyjával és Sir John Conroyjal az élen, aki anyja szeretője volt, így Viktória kitiltja a férfit a királyi palotából és környezetéből is. Mivel Viktória trónra lépése idején a kormányt a whig párti miniszterelnök, Lord Melbourne irányítja, így az ifjú királynő bizalmat szavaz neki, akire mint második apjára tekint. Viktória gyakran támaszkodik az államférfi tanácsaira, de mivel egyre élesebben átlátja a szegénység kérdését és igyekszik jól vezetni az országot, így bizalmasa, Lord Melbourne arra ösztökéli a királynőt és a palotát, hogy ideje megházasodnia. A sok elvárás és a kiházasítás elől megszökni igyekvő királynő hirtelen ötlettel elutazik a második anyjaként szeretett Lehzen grófnővel Párizsba, de mivel utoléri őket egy nagy zivatar, így megszállnak az egyik út menti fogadóban, inkognitóban, mint egyszerű polgárok. Közben Viktória megismerkedik a szintén inkognitóban megszállt Albert herceggel, aki német diáknak adja ki magát. A két fiatal első látásra egymásba szeret. Miután Albert még az éjjel kijelenti útitársának, Lanthman professzornak, hogy ő nem megy Londonba elvenni Viktória királynőt, ehelyett ezt a lányt veszi el, akit ma este ismert meg a fogadóban, így még az éjjel a professzor elmegy a lányhoz és meggyőzi hogy még az éjjel utazzanak el nénikéjével a fogadóból, mert ez a fiatal úr valójában nem német diák, hanem a német Albert herceg, aki Londonba tart Viktória kegyeiért. Viktória ennek a hírnek hallatára még az éjjel mindent elhallgatva teljes inkognitóban visszautazik a Kensington-palotába.
Másnap Viktória királynő tiszteletére bált tartanak, tele hercegekkel, akik Viktória kegyét igyekszenek elnyerni. Az utolsó pillanatban érkezik meg Albert herceg a professzorral, amikor meglátják hogy Viktória királynő valójában az a kis fogadóban megismert lányka, hirtelen felkavarodnak és Albert herceg is hibát hibára halmozva válaszol Viktóriának, miközben Johan Strauss keringőjére keringőznek, amire a lány úgy dönt, elhagyja a bált. Majd másnapra mégis Albert herceg után sóvárog és bevallja, hogy szerelmes. Albert szász–coburg–gothai herceg végül megjelenik a palotában és Viktória kitünteti őt a kezével.[3][4]
 |
Itt a vége a cselekmény részletezésének! |
Színészek[szerkesztés]
- Romy Schneider (Viktória)
- Magda Schneider (Lehzen bárónő)
- Adrian Hoven (Albert herceg)
- Christl Mardayn (Kent hercege)
- Karl Ludwig Diehl (Lord Melbourne)
- Rudolf Vogel (komornyik)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b c d e f g h i j k l Internet Movie Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2023. április 23.)
- ↑ film-dienst (német nyelven)
- ↑ Archivált másolat. [2017. október 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. október 20.)
- ↑ Archivált másolat. [2017. október 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. október 20.)
Források[szerkesztés]
- Egy királylány gyermekkora a PORT.hu-n (magyarul)
- Egy királylány gyermekkora az Internetes Szinkronadatbázisban (magyarul)
- Egy királylány gyermekkora az Internet Movie Database-ben (angolul)
- Egy királylány gyermekkora a Box Office Mojón (angolul)
