Egy éj Velencében (operett)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Egy éj Velencében
(Eine Nacht in Venedig)
operett
Eredeti nyelv német
AlapműLe Château trompette
(François Auguste Gevaert)
Zene ifj. Johann Strauss
Szövegkönyv Camillo Walzel
Richard Genée
Főbb bemutatók 1883. október 3. – Neues Friedrich-Wilhelm-Städtisches Theater (Berlin)

Egy éj Velencében (németül Eine Nacht in Venedig) ifj. Johann Strauss operettje három felvonásban. Szövegkönyvét Camillo Walzel és Richard Genée írta. Ősbemutatójára 1883. október 3-án került sor a berlini Neues Friedrich-Wilhelm-Städtischesban.

Szereplői[szerkesztés]

Szereplő Hangfekvés
Guido herceg, milliomos tenor
Caramello, a herceg borbélya tenor buffo
Delacqua, velencei szenátor bariton
Ciboletta, a szenátor szobalánya szoprán
Annina, halászlány szoprán
Pappacoda, szakács bariton
Barbara, Delacqua felesége mezzoszoprán
Enrico, Delacqua unokaöccse beszélő szerep
Barbaruccio, velencei szenátor beszélő szerep
Agricola, Barbaruccio felesége alt
Testaccio, velencei szenátor beszélő szerep
Balbi beszélő szerep

Cselekmény[szerkesztés]

  • Helyszín: Velence
  • Idő: 18. század közepén

Első felvonás[szerkesztés]

  • Helyszín: Egy Canal Grande melletti tér

Második felvonás[szerkesztés]

  • Helyszín: Guido herceg palotájában

Harmadik felvonás[szerkesztés]

  • Helyszín: Szent Márk téren

Miről szól az Egy éj Velencében

Az operett cselekménye Velencében, XVIII. században játszódik le. Urbino hercege bankettet ad, és meghívja a város tanácsosait. A városban nagy Don Juannak tartják a herceget és a szenátorok reszketnek attól, miféle szerelmi kalandok várnak majd asszonyaikra és leányaikra. Annyira félnek a herceg csábítási művészetének veszedelmétől, hogy ijedtükben távolmaradnak a díszvacsorától. A szép Barbarát például annyira félti a férje, bizonyos Delacqua gondolás, hogy el akarja távolítani a városból. Pedig itt volna szükség legkevésbé elővigyázatosságra, mert az asszony titokban a férj unokaöccseét, Enricot szereti, és hűsége sziklaszilárd - az unokaöcs iránt. A herceg házifodrásza, Caramello (Girardi!) értesül Delacqua onvédelmi cselszövényéről, és elhatározza, hogy kijátssza a gondolást és hozzájuttatja hercegi urát a szép Barbarához.

Caramello azonban saját vermébe esik. Annina, a borbély szerelme és Barbara asszony ugyanis ruhát cserélnek, mire Caramello Anninát vezérli el a herceghoz, míg Barbara - szokása szerint- Enriconak ad légyottot. Amikor a borbély felfedezi a hibát, mindent elkövet, hogy a herceg és Annina mégse közeledjenek egymáshoz.

A velencei karnevál forgatagában a gondolás kétségbeesetten keresi elveszett feleségét. Végre megtalálja. A csalfa Barbara asszony azzal vigasztalja, hogy mindennek a karneváli álarc az oka, s a gyengéd feleség szerepében tetszeleg magának. Delacqua elfogadja a magyarázatot, a herceg kezéből mindkét nő kicsúszik, és a nagy Don Juan ez egyszer a rövidebbet húzza.

Megfilmesítések[szerkesztés]

  • Egy éj Velencében rendezte: Cziffra Géza, (fekete-fehér magyar vígjáték, 1934)
  • Eine Nacht in Venedig rendezte: Paul Verhoeven, (német vígjáték, 1941/42)
  • Eine Nacht in Venedig (Komm in die Gondel) rendezte: Georg Wildhagen, (színes osztrák vígjáték, 1953)
  • Egy éj Velencében (a Soproni Petőfi Színház előadásának TV-felvétele, 2018)

Irodalom[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]