Interakció-tervezési minta

Az interakció-tervezési minta a grafikus felhasználói felületek általános mintáit írja le a felhasználó és a számítógép közötti interakciók (IxD) során.

A minta egy gyakori tervezési probléma megoldásának formális dokumentációja. Az ötletet Christopher Alexander építész mutatta be várostervezési és épületépítészeti felhasználásra, és számos más tudományághoz adaptálták, ideértve az oktatást és a pedagógiát, a fejlesztés szervezését és folyamatát, valamint a szoftverarchitektúrát és szoftvertervezést.

Vagyis az interakció-tervezési minták leírják az általános használhatósági vagy hozzáférhetőségi problémák megoldásait egy adott kontextusban. Olyan interakciós modelleket dokumentálnak, amelyek megkönnyítik a felhasználók számára az interfész megértését és feladataik teljesítését.

Története

A minták Christopher Alexandertől származnak, kezdetben mint építészeti koncepciók. A minták olyan útmutatások, melyek leírják a legjobb gyakorlatokat, magyarázatot adnak a legjobb dizájnokra, és rögzítik a tapasztalatokat annak érdekében, hogy más emberek újra felhasználhassák ezeket a megoldásokat.

A tervezési mintákat a szoftvermérnökök használják a tényleges tervezési folyamat során, továbbá a tervek másokkal való ismertetéséhez. A tervezési minták a Design Patterns: Elements of Reusable Object-Oriented Software című könyv kiadása után váltak népszerűvé a számítástechnikában. Azóta kialakult egy közösség, amely mintákat határoz meg a problémás területekhez, beleértve a szoftverarchitektúra stílusait és az objektum-orientált kereteket. A Pattern Languages of Programming Conference (1994–) kiadványai számos példát tartalmaznak a szakterület-specifikus mintákra.

A minták alkalmazását az interakció-tervezésre először Norman és Draper User Centered System Design (1986) című könyvében javasolták. Az Apple Macintosh Human Interface Guidelines-ja Christopher Alexander műveit is ajánlott olvasmányában idézi.

Könyvtárak

Alexander elképzelt egy minta-nyelvet mint strukturált rendszert, amelyben a szemantikus kapcsolatok a minták között egy olyan egészet hoznak létre, amely nagyobb, mint a részek összessége, ugyanúgy, mint ahogy a szavak közötti nyelvtani kapcsolatok értelmessé teszik a mondatot. Míg egyes mintagyűjtemények megkísérlik létrehozni a nyelv megalkotásához szükséges strukturális kapcsolatokat, sok más egyszerűen minták összességét jelenti (így helyesebb a könyvtár megnevezés).

Mobil interakcióminta könyvtárak

A mobileszközök, mint például az okostelefonok és táblagépek népszerűsége szükségessé tesz egy mobil interakcióminta könyvtárat. Ezt az igényt a következők vezérlik:

• Különbségek a mobileszközökön való felhasználói viselkedésben és interakciókban, például a csúsztatás és koppintás mozdulatai, valamint face-to-face interakció az asztali GUI-val (amely egérrel vezérelt)
• Különbségek a fizikai tulajdonságokban a mobil és az asztali eszköz között, például a képernyő mérete, az érintőképernyő stb.
• A mobil operációs rendszerek által javasolt tervezési irányelvek, pl. iOS, Android

Elemek

Ahhoz, hogy a minták hasznosak legyenek az ezeket felhasználó tervezők és fejlesztők számára, fontos, hogy ezek megtalálhatóak és olvashatónak legyenek.

Közös elemek

Bár a mintaleírások némileg eltérnek, sok könyvtár rendelkezik a következő elemekkel:

• Mintanév: Egy egyedi és leíró név kiválasztása segít az embereknek megtalálni a mintát, és ösztönzi a kommunikációt a csapattagok között a tervezési megbeszélések során.
• Leírás: Mivel az olyan rövid nevek, mint a „one-window drilldown” néha nem elegendőek a minta leírására, néhány további magyarázat (vagy képernyőkép) segít megmagyarázni a minta működését.
• Probléma megfogalmazása: Felhasználóközpontú nyelven írva közli, hogy a felhasználó mit akar elérni, vagy mi a kihívás a végfelhasználó számára.
• Használati eset: A felhasználás környezete a tervezési minta kritikus eleme. Ez az elem segít az embereknek megérteni azokat a helyzeteket, amikor a tervezési minta érvényes (és azt is, amikor nem).
• Megoldás: A megoldásnak meg kell magyaráznia a probléma megoldási módját, és tartalmazhat ellenőrzőlistákat, képernyőképeket vagy akár rövid videókat, amelyek bemutatják a mintát.
• Indoklás: A minta működési okainak megadása megerősíti a megoldást, bár a kevés idővel rendelkező fejlesztők inkább figyelmen kívül hagyják ezt a magyarázatot.
• Példák: Minden példa bemutatja a minta sikeres alkalmazását. Ehhez gyakran mellékel egy képernyőképet és egy rövid leírást.
• Megjegyzések: Olyan hely, ahol a fejlesztőcsapat megvitathatja a minta használatát.

Opcionális elemek

A mintakönyvtárak további elemeket is tartalmazhatnak, melyek a programozói csapat igényeitől függenek. Ezek lehetnek:

• Megvalósítási specifikációk: Stílusfejlesztési útmutató, amely részletes információkat tartalmaz a betűméretekről, a képpontméretekről, a színekről, valamint az üzenetek és címkék megfogalmazásáról.
• Használhatósági kutatás: A használhatósági tesztekből vagy más felhasználói visszajelzésekből származó eredmények; ez magában foglalhatja a fejlesztők, az ügyfélszolgálat vagy az értékesítési csapat visszajelzéseit is.
• Kapcsolódó minták : A könyvtár tartalmazhat hasonló mintákat, vagy szülő-gyermek minták hierarchiájába szerveződhet.
• Hasonló megközelítések : Mivel valószínűleg sok lehetséges megoldás létezik erre a problémára, itt leírhatóak az alternatívák.
• Forráskód : Ha a kód elég moduláris ahhoz, hogy újra felhasználható legyen, akkor a könyvtárba is beilleszthető.

A tervezési minták használatának okai

Az interakció-tervezési minták használatának előnyei:

• A kezdőknek néhány bevált gyakorlatot és általános megközelítést tanít
• A tervezők kollektív tapasztalatának megragadása számos felhasználási forgatókönyv szerint
• Közös nyelvet ad a csapatoknak, csökkentve a különböző szókincsből fakadó félreértéseket
• Csökkenti az időt és a költségeket a tervezés és fejlesztés életciklusában
• Használhatóvá téve a „legkisebb ellenállás útját”
• Megszünteti a "kerék újrafeltalálásával" töltött időt
• Konzisztens és kiszámítható tapasztalatokat ad a felhasználóknak egy alkalmazás vagy szolgáltatás területén

Előnyök a tervezési irányelvekkel szemben

Az irányelvek általában hasznosabbak a követelmények leírására, míg a minták hasznos eszközök azok számára, akiknek a követelményeket konkrét szoftveres megoldásokká kell alakítaniuk. Vannak, akik a tervezési irányelveket az interakciós tervezési minták egyikének tekintik, mivel ezek szintén általános megközelítései az interakciós tervezés tapasztalatainak megragadásának. Az interakciós tervezési mintáknak azonban általában a következő előnyei vannak a tervezési irányelvekkel szemben:

1. Az absztrakt irányelvek (például Shneidermantól az Eight Golden Rules of Interface Design) nem tartalmazzák a probléma megoldását és nem használhatók interdiszciplináris kommunikációra. Továbbá az irányelvek nem adnak magyarázatot arra, hogy egy adott megoldás miért működik.
2. A konkrét irányelvek (például a Macintosh Human–Interface Guidelines) túlságosan egy adott interfészhez vannak szabva, és ezért nem olyan hatékonyak, ha más interfészekre (különösen a nem Macintosh interfészekre) alkalmazzák őket.
3. Az irányelvek további problémái, hogy általában túl számosak, ami megnehezíti a tervezők számára a megfelelő elv alkalmazását. Az irányelvek abszolút érvényességet is feltételeznek, miközben általában csak egy adott összefüggésben alkalmazhatók. Ennek az is következménye, hogy az iránymutatások gyakran azért eltérőek, mert hiányzik a kontextus leírása.

Az irányelvek és minták nem feltétlenül ütköznek egymással, és mindkettő együttesen használható a probléma azonosítására, majd érvényes megoldás létrehozására.

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben az Interaction design pattern című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

• A Pattern Approach to Interaction Design, Jan Borchers, ISBN 0-471-49828-9
• A Pattern Language for Web Usability, Ian Graham, ISBN 0-201-78888-8
• Interaction Design Patterns für NFC-basierte Electronic Data Capture Anwendungen Andreas Prinz, Prinz Publishing, Dieburg 2014, ISBN 978-3-9816875-0-7.
• The Design of Sites: Patterns for Creating Winning Websites (Second Edition), Douglas K. van Duyne, James A. Landay és Jason I. Hong, ISBN 0-13-134555-9
• Designing Interfaces: Patterns for Effective Interaction Design, Jenifer Tidwell, ISBN 0-596-00803-1
• Designing Social Interfaces: Principles, Patterns, & Practices for Improving the User Experience, Christian Crumlish és Erin Malone, ISBN 0-596-15492-5
• Interaction Design for Complex Cognitive Activities with Visual Representations: A Pattern-Based Approach, Kamran Sedig és Paul Parsons, AIS Transactions on Human-Computer Interaction 5(2), 84-133.
• 10 nagyszerű webhely a felhasználói felület tervezési mintáihoz az Interaction Design alapítványnál
• Yahoo Design Pattern Library Archiválva 2017. június 7-i dátummal a Wayback Machine-ben

Kapcsolódó szócikkek

• Tervezési minta
• Interaktivitás
• Weblap-használhatóság