Edward Hopper
| Edward Hopper | |
 | |
| Született | 1882. július 22. Nyack |
| Meghalt | 1967. május 15. (84 évesen) New York |
| Nemzetisége | amerikai |
 | |
| Edward Hopper aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Edward Hopper témájú médiaállományokat. | |
Edward Hopper (Nyack, 1882. július 22. – New York, 1967. május 15.) amerikai realista festő volt. Igen ismertté vált olajfestményeivel és akvarelljeivel. Mint nyomdász, jártas volt a rézkarcban is. Hopper a hétköznapi témákból költői jelentéssel bíró csendes drámákat tudott ábrázolni, narratív értelmezéseket inspirálva.
Képeinek jórészét a Whitney Museum of American Art(wd) őrzi.
.jpg)
Élete[szerkesztés]
Edward Hopper holland származású szüleinek biztos anyagi körülmények közé született fia volt. New Yorkban, egy viktoriánus stílusú házban nőtt fel nővérével, a Hudson folyó mellett.
Edward Hopper rajztehetsége valamikor öt-hatéves korában már világos volt. Édesanyja gyermeke tehetségét folyóiratokkal, festészeti szakkönyvekkel, eszközökkel aktívan támogatta.
1899-től mentora az amerikai realizmus egyik meghatározó alakja, Robert Henri lett. Közben Hopper többször is járt Párizsban, tanulmányozta az impresszionista mestereket. Tudatosan készült a festői pályára. 1913-ban adta el első festményét (Sailing). Ezzel 250 dollárt keresett. Hopper filmstúdiók számára kezdett dolgozni, főleg plakátokat készített. Lassan beleszeretett a moziba, különböző filmekhez egész életében készített filmekhez reklámanyagokat.
1924-ben összeházasodott Josephine Nivisonnal, akit még diákkorából ismert. Hopper ekkor már sikeres festő volt. Josephine volt a festő gyakori modellje is.
Hopper már évente több, mint harminc képet adott el. Képeit jól megfizették, több ezer dollárt is kapott, és vették a galériák, sőt a múzeumok is. Az 1940-es évektől készültek legjelentősebb művei.
Hopper alkotásai: noir-realita képek. Ábrázolásmódjának egyik jellegzetessége a fények és árnyékok erős használata. Lényegében ezek adják Hopper képeinek igazi atmoszféráját, a művész ezáltal is igyekezett megragadni az ember tudatalattijában megbúvó apróságokat.
| „ | Hopper művészetének kétségtelen csúcsa az Éjjeli baglyok című vászon, mely manapság már az egyik leginkább emblematikus amerikai képzőművészeti mű, és melyre, ha rápillantasz, a 40-es, 50-es évek film noirjaiban érzed magad, és szinte látod Humphrey Bogartot a puhakalapjában, és Edward G. Robinsont, ahogy alattomos ábrázattal a nyomozó becserkészésén töri a fejét, miközben a háttérben lágyan búg Lauren Bacall mélabús énekhangja. | ” |
| – [1] | ||
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- https://kreativliget.hu/festok-fordulatos-elete-edward-hopper/ (magyarul)
- https://ectopolis.hu/kepzomuveszet/huvosen-steril-erzekien-realista-sztoikus-es-fatalista-edward-hopper-es-az-ejjeli-baglyok/ (magyarul)
- https://www.edwardhopper.net/
- https://www.edwardhopperhouse.org/
- https://whitney.org/artists/621
- https://whitney.org/exhibitions/edward-hopper-new-york
- https://www.metmuseum.org/toah/hd/hopp/hd_hopp.htm
|