Edward Chaytor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Edward Chaytor
Sir Edward Chaytor tábornok
Sir Edward Chaytor tábornok
Beceneve Fiery Ted
Született 1859
Motueka, Új-Zéland
Meghalt 1939
London, Egyesült Királyság
Nemzetisége Új-Zéland Új-zélandi
Szolgálati ideje 1886 - 1924
Csatái Gallipoli csata
Kitüntetései Companion of the Order of the Bath

Edward Chaytor vezérőrnagy (1859. június 21.1939. június 15.), új-zélandi katonatiszt, a második búr háborúban és az első világháború alatt az új-zélandi különítmény parancsnoka volt.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ifjúkora[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Motueka településen született, apja John Clervaux Chaytor, anyja Emma Fearon volt. 1886-ban csatlakozott a Marlborough Hussars nevű, önkéntesekből álló lovasegységhez, és két éven belül előléptették hadnagynak. 1892-ben pedig előléptették századossá.

Katonai szolgálata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1899. októberében önkéntesnek jelentkezett a második búr háborúban az angolokat támogató új-zélandi csapatokhoz. A búr háborúban alezredesként szolgált a 3. különítménynél (1900) és részt vett Johannesburg ostromában. 1901. áprilisában rövid időre visszatért Új-Zélandba, de 1902. januárjában ismért önkéntesnek jelentkezett a 8. új-zélandi különítménynél.

A búr háborúban kivívta felettesei elismerését is és a háború után, 1902. szeptemberében felkérték, hogy csatlakozzon Új-Zéland állandó hadseregéhez. 1906-ban sikeresen felvételizett a brit vezérkari akadémiára és ő volt az első új-zélandi, aki elvégezte ezt az iskolát. Ezt követően előbb a katonai oktatási és kiképzési intézmények igazgatója lett, majd a wellington-i katonai körzet parancsnoka.

1914. augusztus 5-én Új-Zéland is belépett az első világháborúba és Chaytor fontos szerepet játszott az új-zélandi expedíciós erők tevékenységében. Első lépésként csapataival elfoglalta a német fennhatóság alatt álló Szamoa szigetét, majd részt vett az új-zélandi expediciós erő (New Zealand Expeditionary Force, NZEF) felkészítésében Sir Alexander Godley vezérőrnagy parancsnoksága alatt.

Az elsők között volt, aki az ANZAC csapatokkal partra szállt Gallipoli-nál 1915. április 25-én, de május 16-én megsebesült és egy londoni kórházba szállították. Augusztusban visszatért a frontra, ahol vezérőrnaggyá léptették elő és a New Zealand Mounted Rifles Brigade alakulat parancsnokává nevezték ki, amely a brit vezetésű Egyptian Expeditionary Force része volt. Chaytor részt vett a Sinai-félszigeten és Palesztinában vívott harcokban is. 1916-ban személyesen derítette fel a török állásokat egy repülőgép fedélzetéről.

1917-ben átvette az ausztál-új-zélandi Anzac Lovashadosztály ("Anzac Mounted Division") parancsnokságát. A rafa-i csatában figyelmen kivül hagyta Philip Chetwode visszavonulásra felszólító parancsát és hadosztályával elfoglalta a várost. 1918-ban a parancsnoksága alá tartozó csapatok elfoglalták a jordániai Amman városát.

1919-ben tért vissza hazájába, ahol az új-zélandi fegyveres erők legfelsőbb parancsnokává nevezték ki. Irányítása alatt került sor a haderő nagyszabású reformjára, amelyet a háború utáni kiábrándultság és a költségvetési megszorítások lényegesen megnehezítettek.

További élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1924-ben leszerelt a hadseregtől és családjával Nagy-Britanniában telepedett le. 1939-ben Londonban, kensingtoni házában halt meg.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Edward Chaytor című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
  • Fiery Ted: Anzac Commander by Michael Smith (2008, Christchurch NZ) ISBN 9780473133634

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]