Eduard von Engerth

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Eduard von Engerth
Született1818. május 13.[1][2][3][4][5]
Pszczyna[6][7]
Elhunyt1897. július 28. (79 évesen)[1][2][3][4][5]
Semmering[6][7]
Állampolgársága
SzüleiJosef Engerth
Foglalkozása
  • festőművész
  • egyetemi oktató
Tisztsége
  • principal (1854–1865, Prágai Képzőművészeti Akadémia)
  • professzor (Bécsi Képzőművészeti Akadémia, 1865–1877)
  • kurátor (1867–, MAK - Museum of Applied Arts)
  • igazgató (1871. április 17. – 1892, Belvedere)
  • rektor (1874–1876, Bécsi Képzőművészeti Akadémia)
  • rektorhelyettes (1876–1877, Bécsi Képzőművészeti Akadémia)
IskoláiBécsi Képzőművészeti Akadémia (1837. december – )
Kitüntetéseiennoblement (1873)[7][8]
SírhelyeHietzingi temető[7]
A Wikimédia Commons tartalmaz Eduard von Engerth témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Eduard von Engerth (Pleß (Szilézia, Porosz Királyság), 1818. május 13. – Semmering, 1897. július 28.) osztrák festő, Wilhelm von Engerth öccse.

Pályafutása[szerkesztés]

Leopold Kupelwieser tanítványa volt. A bécsi akadémiát elvégezte, ahol 1845-ben elynerte a nagy díjat, majd tanulmányúton járt Németországban, Itáliában (1847-1853), Franciaországban és Angliában, valamint a Németalföldön.

Rómában több bibliai tárgyú olajfestményt készített, s 1853-ban nagy feltűnést keltett Manfred király családja a beneventoi ütközet után című festménye.

1854-ben meghívták Prágába, hogy az ottani művészeti akadémia igazgatását vegye át. A következő hat év alatt a bécsi altlerchenfeldi templom freskóképei, továbbá számos olajfestménye, a többi között a prágai arisztokrácia több női tagjának és a császári párnak arcképei kerültek ki ecsetje alól.

1865-ben a bécsi akadémia tanára lett. Ekkor festette Eugén herceg a zentai csata után[9] c. képét, mely a budai királyi várpalota testőrtermét díszítette, továbbá a koronázási képet, az Orfeus regét a bécsi dalműház császártermében és Figaro lakodalmát ugyancsak a bécsi dalműház császári lépcsőjén. Engerth 1871-től a bécsi császári és királyi képtárak igazgatója, az osztrák múzeum gondnoka, s több külföldi művészeti társulat tagja lett. 1892-ben nyugalomba vonult.

Zentai ütközetét Doby Jenő rézbe metszette.

Galéria[szerkesztés]

  • Jenő herceg értesíti a császárt a zentai csata után (1868)
    Jenő herceg értesíti a császárt a zentai csata után (1868)
  • I. Ferenc József és Erzsébet királyné koronázása Budán Tull Ödön másolata
    I. Ferenc József és Erzsébet királyné koronázása Budán Tull Ödön másolata
  • Krisztus üdvözlése
    Krisztus üdvözlése
  • I. Ferenc József Csehország királya (1861)
    I. Ferenc József Csehország királya (1861)
  • A koronázásról készült festmény a budai királyi palota fogadótermében
    A koronázásról készült festmény a budai királyi palota fogadótermében

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 27.)
  2. ↑ a b Eduard von Engerth (holland nyelven)
  3. ↑ a b Eduard von Engerth (angol nyelven). Oxford University Press, 2006
  4. ↑ a b Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. ↑ a b The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
  6. ↑ a b c d Biographisches Jahrbuch und Deutscher Nekrolog (német nyelven). nem ismert. (Hozzáférés: 2022. szeptember 9.)
  7. ↑ a b c d Wien Geschichte Wiki (német nyelven), 2014. szeptember 11. (Hozzáférés: 2022. szeptember 9.)
  8. ↑ Osztrák Életrajzi Lexikon 1815-1950 (német nyelven). Osztrák Tudományos Akadémia. (Hozzáférés: 2022. szeptember 9.)
  9. ↑ Másként: Jenő a zentai ütközet után

Források[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Eduard_von_Engerth&oldid=25720168”