Edith Wilson (first lady)
| Edith Wilson | |
| 1915-ben | |
| Az Amerikai Egyesült Államok first ladyje | |
| Hivatali idő 1915. december 18. – 1921. március 4. | |
| Elnök | Woodrow Wilson |
| Előd | Margaret Wilson (megbízott) |
| Utód | Florence Harding |
| Születési név | Edith Bolling |
| Született | 1872. október 15. |
| Elhunyt | 1961. december 28. (89 évesen) |
| Sírhely | Washingtoni Nemzeti Katedrális |
| Párt | Demokrata Párt |
| Szülei | William Holcombe Bolling Sarah Spears White |
| Házastársa | Norman Galt (1896–1908†) Woodrow Wilson (1915–1924†) |
| Gyermekei | 1 |
| Foglalkozás | politikus |
| Halál oka | szívelégtelenség |
| Vallás | Episzkopális Egyház |
| Díjak | Grand Cross of the Order of Polonia Restituta |
| Edith Wilson aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Edith Wilson témájú médiaállományokat. | |
Edith Wilson (született: Bolling, korábban: Galt; Wytheville, 1872. október 15.[1][2][3][4][5] – Washington, 1961. december 28.[1][2][3][4][6]) az Egyesült Államok first ladyje 1915 és 1921 közben, Woodrow Wilson feleségeként. Férje 1919-es agyvérzése után gyakorlatilag ő lett az ország elnöke, nagyon befolyásos szerepet játszott az ország vezetésében, később a „titkos elnök” elnevezést kapta történészektől.[7][8][9]
Wytheville városában született, William Holcombe Bolling bíró lányaként,[10] az első Virginiába érkezett telepesek, illetve apai ágon Pokahontasz leszármazottja.[11][12][13] Illetve távoli rokona volt Thomas Jeffersonnak, Martha Washingtonnak, Letitia Tylernek, William Henry Harrisonnak és Benjamin Harrisonnak is.[14] Helyi iskolába járt testvéreivel, írni és olvasni otthon tanult meg, majd a Martha Washington Főiskola tanulója lett.[15] Az iskolát utálta, így tanulmányait Richmondban folytatta, amire később élete legboldogabb éveiként emlékezett.[16]
Első férjével, Norman Galttal, 1896-ban házasodott össze és a következő tizenkét évet Washingtonban töltötte. Egy sikertelen szülés következtében nem lett soha gyermeke.[17] Férje korai halála után bejárta Európát.[18] 1915 márciusában ismerkedett meg Woodrow Wilsonnal a Fehér Házban, aki azonnal megkedvelte és nem sokkal később el is jegyezte Bollingot. Egyes források szerint viszont már első felesége halála előtt megismerkedtek.[19][20]
Hivatalának első éveiben az első first ladyként Európába utazott, illetve a megszokott tevékenységeket végezte az Egyesült Államokban. Ott volt a versailles-i békeszerződés aláírásakor is.[14] 1919 októberében Woodrow Wilson agyvérzést szenvedett, aminek következtében részben megbénult.[8] Edith és az elnök közeli tanácsadói elrejtették fogyatékosságának valós mértékét az amerikai néptől,[8][9] a first lady döntött arról, hogy milyen ügyeket továbbít az elnöknek.[21] Wilson és kabinetje között az egyetlen kapcsolat volt,[14] befolyása nagy volt ebben a másfél évben.
Wilson elnöksége után is a fővárosban maradtak, az elnök 1924-ben halt meg, amit követően Edith továbbra is aktív maradt az országos politikában.[22] Ott volt többek között Franklin D. Roosevelt beszédje közben, mikor az ország hadat üzent Japán ellen, 1945-ben Roosevelt temetésén és 1961-ben John F. Kennedy beiktatása közben is.[23][24]
1961-ben halt meg, szívelégtelenség következtében, 89 évesen.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 "Encyclopædia Britannica". Encyclopædia Britannica Online (angol nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9.
- 1 2 "SNAC" (angol nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9.
- 1 2 "Find a Grave". Find a Grave (angol nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9.
- 1 2 "Find a Grave". Find a Grave (angol nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9.
- ↑ "FemBio database" (német nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9.
- ↑ Darryl Roger Lundy. "The Peerage" (angol nyelven).
- ↑ "When a secret president ran the country". PBS NewsHour (amerikai angol nyelven). 2015. október 2. Hozzáférés: 2024. április 1.
- 1 2 3 "The True History Behind Claire's Crazy Power Move on 'House of Cards'". TIME (angol nyelven). 2016. március 4. 2022. április 23. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2024. április 1.
- 1 2 Reports, West Wing (2016. február 4.). "The First Lady Who (Really) Ran the Country". Medium (angol nyelven). Hozzáférés: 2024. április 1.
- ↑ Schneider, Dorothy; Schneider, Carl J (2010). First Ladies: A Biographical Dictionary. New York: Facts On File. 191. o.
{{cite book}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link) - ↑ Capatides, Christina (2016. november 9.). "Will Donald Trump be the first president who has been divorced? - CBS News". www.cbsnews.com (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2024. április 1.
- ↑ Lord, Debbie. "Who is Pocahontas? Seven things to know about the woman President Trump keeps referencing". The Atlanta Journal-Constitution (angol nyelven). Hozzáférés: 2024. április 1.
{{cite news}}: More than one of|author=és|last=specified (súgó) - ↑ "Pocahontas: Her Life and Legend - Historic Jamestowne Part of Colonial National Historical Park (U.S. National Park Service)". www.nps.gov (angol nyelven). Hozzáférés: 2024. április 1.
- 1 2 3 "First Lady Biography: Edith Wilson". 2012. május 9. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2024. április 1.
- ↑ Gould, Lewis L (2001). American First Ladies: Their Lives and Their Legacy. Florence: Taylor and Francis. 237. o.
- ↑ Schneider, Dorothy; Schneider, Carl J (2010). First Ladies: A Biographical Dictionary. New York: Facts On File.
{{cite book}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link) - ↑ Mayo, Edith (1994). The Smithsonian Book of the First Ladies. New York: Henry Holt and Company.
{{cite book}}: Unknown parameter|subtitle=ignored (súgó) - ↑ "Edith Wilson: The First Lady Who Became an Acting President — Without Being Elected". Biography (amerikai angol nyelven). 2020. június 12. Hozzáférés: 2024. április 1.
- ↑ Maynard, W. Barksdale (2008). Woodrow Wilson: Princeton to the Presidency. New Haven: Yale University Press.
- ↑ Nordhult, J.W. Schulte (1991). Woodrow Wilson: A Life for World Peace. Berkeley: University of California Press.
- ↑ "Edith Wilson | American First Lady, WWI Activist & Widow of Woodrow Wilson | Britannica". www.britannica.com (angol nyelven). 2024. március 15. Hozzáférés: 2024. április 1.
- ↑ McArthur, Judith (2005). Minnie Fisher Cunningham. New York: Oxford University Press. 124. o.
{{cite book}}: Unknown parameter|subtitle=ignored (súgó) - ↑ Emily S. Rosenberg: A date which will live: Pearl Harbor in American memory. 2003. = American encounters/global interactions, ISBN 978-0-8223-3206-0 Hozzáférés: 2024. április 1.
- ↑ "Inaugural ceremonies at U.S. Capitol, and Inaugural Parade | JFK Library". www.jfklibrary.org (angol nyelven). Hozzáférés: 2024. április 1.
| Előző Margaret Wilson |
Az Amerikai Egyesült Államok first ladyje 1915–1921 |
Következő Florence Harding |