Edith Södergran
Ellenőrzött
| Edith Södergran | |
 | |
| 1918 körül | |
| Élete | |
| Született | 1892. május 4. Szentpétervár |
| Elhunyt | 1923. június 24. (31 évesen) Raivola |
| Sírhely |
|
| Pályafutása | |
| Jellemző műfaj(ok) | vers |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Edith Södergran témájú médiaállományokat. | |
Edith Södergran (Szentpétervár, 1892. május 4. – Raivola 1923. június 24.) a mai skandináv fiatalság körében talán legnépszerűbb, tragikus sorsú, de annál termékenyebb költőnő. Verseit borús hangvétel jellemzi, mely feltehetőleg keserű élettapasztalataiból táplálkozik.
Élete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Edith Irene Södergran 1892-ben született Szentpéterváron, és Raivolában halt meg 1923-ban. A Svédországtól elcsatolt finn területek, és az Orosz Birodalom határán nevelkedve számos hatás érte, mely költészetét befolyásolta. A svéd expresszionizmus kiemelkedő alakja, műveiben számos – Oroszországból érkező – modernista hatás is fellelhető.
Már egészen fiatalon gümőkórt kapott, és fiatal éveit a gyógyulás reményében utazgatva töltötte el.
Művei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Dikter (Versek), 1916
- Septemberlyran (Szeptemberi költemények), 1918
- Brokiga iaktagelser (Tarka szemlélődés), 1919
- Rosenaltaret (Rózsaoltár), 1919
- Framtidens skugga (A jövő árnyéka), 1920
- Tankar om naturen (Gondolatok a természetről), 1920
- Landet som icke är (A nem létező ország), 1925 (halála után adták ki)
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- E. Södergran versei a Projekt Runeberg oldalon (eredeti svéd)
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Gunnar Tideström, Edith Södergran. En biografi (Stockholm, 1949)
- Hagar Olsson, Ediths brev. (Helsingfors och Stockholm, 1955)
- Ernst Brunner, Till fots genom solsystemen. Studier i Edith Södergrans expressionism. Stockholm, 1983
