Edgar Cayce

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Edgar Evans Cayce
Edgar Cayce 1910-ben
Edgar Cayce 1910-ben
Született 1877. március 18.[1]
Hopkinsville
Elhunyt 1945. január 3. (67 évesen)[1]
Virginia Beach
Állampolgársága amerikai
Foglalkozása médium
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Edgar Evans Cayce témájú médiaállományokat.

Edgar Cayce (1877. március 18. Hopkinsville, Kentucky, USA1945. január 3. Virginia Beach, Virginia) amerikai tisztánlátó, médium. Alapítója az Association for Research and Enlightment-nek (ARE).

Élete[szerkesztés]

Ifjúsága[szerkesztés]

Az USA Kentucky államában született 1877-ben.

A család barátja, Thomas Sugrue könyvet írt életéről, mely szerint a kisfiú Edgar sokszor hallotta idősebbektől, hogy ők sokszor elolvasták a Bibliát. Ennek alapján ő is elhatározta, hogy többször elolvassa, így 13. évében járt, amikor már tizenkétszer elolvasta a Teremtés Könyvétől, János Evangéliumáig a Bibliát. Olvasás közben egy hölgy jelent meg előtte, aki azt mondta: „imáid meghallgattattak, mit szeretnél leginkább? – Leginkább segíteni szeretnék beteg gyerekeken - szólt a fiú.” A történet alapján néhány nap múlva az addig igen gyenge tanuló fiú észrevette, hogy váratlanul javult a tanulásban és a kérdésfeltevés előtt is tudta a helyes válaszokat.

Cayce eleinte nem használta fel médiumi képességeit, 1901-ben azonban kiküszöbölte saját beszédhibáját. Ezután kezdte el a gyógyítását. [2]

Tevékenységei[szerkesztés]

Kezdetben könyvkereskedésben dolgozott, majd kitanulta a fotográfus szakmát. Tisztánlátó közléseit alvás közben, jegyzőkönyvvezető jelenlétében tette. Negyvenhárom év alatt harmincezer ilyen dokumentált eset maradt fenn. Elsősorban betegeknek adott pontos képet betegségükhöz és gyógymódot, illetve gyógyszereket ajánlott hipnotikus álomba merülve. A diagnózis és terápia az esetek kilencven százalékában helyesnek bizonyult. Soha nem tanulta az orvoslást, a tudósok, orvosok megvizsgálták, és nem találtak tudományos magyarázatot a jelenségre. Soha nem kereste a népszerűséget, nem a pénz hajszolásáért tevékenykedett.

Emlékezete[szerkesztés]

Cayce hipnotikus álmai során mondta el megállapításait, megérzéseit, diagnózisait, jóslatait stb. amelyeket egy gyorsírónő jegyzett le. Ezeket a feljegyzéseket angolul „reading”-nek nevezik, amelynek magyar jelentése: megfejtés, magyarázat (talányé, álomé stb.).[3] Az A.R.E. egyesület Cayce halála után elkezdte feldogozni és közzétenni ezeket a jegyzőkönyveket. Csak a Föld fizikai változásairól 14000 közlést tartanak számon ma. A közléseket zárójelbe tett számokkal katalogizálták. Az egyesület önkéntesekkel ismerteti meg a nagyvilággal Edgar Cayce nevét, életét, gyógyításainak történeteit és próféciáit.

Próféciák[szerkesztés]

Beteljesült jövendölések:

A múlt:

A jövő:

  • A maja jövendölés szerint 2012. december 22-én vége egy csillagászati ciklusnak, ami a Földön nagy katasztrófához vezet majd. Edgar Cayce erre az időre teszi Atlantisz kiemelkedését az óceánból.
  • „Amerika nyugati része leválik. Japán nagyobb része a tengerbe kell, hogy menjen”[4](3976-15) számú közlés.
  • Csak a távoli jövőbe tehető, hogy a „kínai nép felébred” és a kereszténységre tér.[5](3976-28).

Országokról:

Cayce filozófiája szerint a világ országai a „kiegyenlítődés” felé haladnak, amelynek végcélja az emberiség egysége. Úgy látja mindenképpen bekövetkezik a kiegyenlítődés. A látnok szerint a legnagyobb és legszabadabb ország az lesz amely a többiek szolgálatába áll. Ez azonban ellentmond a közelmúlt felfogásával, de már megvalósult ha az árucikkek olcsóságára és a kis profitra gondolunk.

  • Igen messzi jövőbe helyezi azt a kijelentését, hogy Kína „a kereszténység bölcsőjévé válik". (3976-29) Hozzáteszi, hogy a kereszténység Kínában „az emberek életében is tetten érhető”. Cayce elemzője szerint (Thurston), ez a nép már alkalmas arra, hogy Krisztus tanításait a gyakorlatban is alkalmazza.
  • Az Amerikai Egyesült Államok „nagy bűnének” nevezi a büszkeséget. A szabadságról megjegyzi, hogy spirituálisan vezető ország lehetne, de az ország vezetési stílusa miatt ez „korlátok közé van szorítva”. Ezek a korlátok a verbalitás, a vallásgyakorlás és az emberi anyagi szükséglet köré csoportosulnak. A szabadságot nem haszonlesően kell értelmezni, és az engedelmesség fogalma nem torzulhat a gyengeség fogalmává. Ezek miatt Amerika nem tud vezető szerepet betölteni a vallásosság terén, mert különben a szabadság feljogosítaná rá.
  • Oroszországról azt mondja, hogy az új évezredben kifejlődik a vallásosság és ettől „reménytelibb lesz a világ”. Kisugárzó lesz más országokra is, csökkennek a feszültségek. (3976-10) Azon múlik a sikere, hogy a nép megtanulja-e azt, hogy „embertársainkért élünk...” Amikor az oroszok és az amerikaiak összefognak, akkor számíthatunk világméretű közösségi összefogásra. 1944-ben Cayce azt mondta, hogy „az elv már megszületett” erről.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b data.bnf.fr, 2015. október 10., http://data.bnf.fr/ark:/12148/cb121701459
  2. Derek és Julia Parker: Természetfölötti jelenségek atlasza, 1990
  3. Lásd az Országh angol-magyar nagyszótárt.
  4. www.edgarcayce.org
  5. www.edgarcayce.org

Fordítás[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Mark Thurston: Edgar Cayce jövendölései a XXI. századra

További információk[szerkesztés]