Eddi Arent

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Eddi Arent
1971-ben, Willy Brandt kancellár fogadásán
1971-ben, Willy Brandt kancellár fogadásán
SzületettGebhardt Georg Arendt
1925. május 5.[1][2][3][4][5]
Wrzeszcz
Elhunyt2013. május 28. (88 évesen)[6][1][2][3][4]
München[7]
MűvészneveEddi Arent
Állampolgárságanémet
Nemzetiségenémet (porosz)
HázastársaFranziska Ganslmeier (1959–†2011)
Foglalkozása
  • színházi színész
  • filmszínész
  • televíziós színész
Halál okabetegség
Színészi pályafutása
Aktív évek1945–2002
Híres szerepeiEdgar Wallace-filmek
Karl May-filmek
A fehér apácák titka
Tevékenységszínész, komikus, tévés műsorvezető
A Wikimédia Commons tartalmaz Eddi Arent témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Gebhardt Georg Arendt, közismert művésznevén Eddi Arent (Langfuhr, Danzig Szabad Város, ma Gdańsk város Wrzeszcz kerülete, 1925. május 5. – München, 2013. május 28.)[8] német színpadi és filmszínész, komikus, kabarettista, humorista, Harald Juhnke pályatársa. Népszerű film- és televíziós színész, számos német kabaréműsor, televíziós show-műsor írója, műsorvezetője, szereplője.[9]

Élete[szerkesztés]

Pályakezdése[szerkesztés]

Gebhardt Georg Arendt 1925-ben született Danzig város Langfuhr kerületében, apja a danzigi vízművek vezetője volt. Ugyanabban a házban született öt év múla, 1930-ban Wolfgang Völz német színész is. (Évtizedekkel később néhány filmben játszottak is együtt). Arendt a danzigi humán tagozatos gimnáziumban érettségizett, utána 1943-ban behívták katonai szolgálatra. A keleti frontra küldték, ahonnan a visszavonuló csapatokkal együtt szerencsésen hazajutott.

Színészi, előadói pályája[szerkesztés]

A háború után a badeni Blumbergben lépett fel, mint kabarészínész. 1948-tól két éven át Jürgen Henckell(wd) Der Widerspiegel („Ellentükör”) nevű irodalmi kabaréjának társulatában dolgozott. A francia megszállási zónában ez volt az első ilyen típusú irodalmi szórakozóhely. Rövid ideig dolgozott Stuttgartban, Werner Finck(wd) Mausefalle („Egérfogó”) nevű kabaréjában, majd társalapítója és szereplője lett a müncheni Zwiebel („Hagyma”) nevű kabarénak. Önmagát gyakran mint „teljesen szokásos, általános használatra szóló színészként” jellemezte. Első említésre méltó filmszerepét 1958-ban Radványi Géza Der Arzt von Stalingrad („A sztálingrádi orvos”) című háborús filmjében éppen azért kapta meg, mert kelet-poroszországi akcentussal beszélő hadifogoly-szerepre kerestek jelentkezőket, és Arent a maga alsó-poroszországi akcentusával tökéletesen megfelelt erre a szerepre. Megpróbálkozott a színházi szerepléssel is, bár ez nem volt ínyére. Kevés vendégszerepének egyikét 1979-ben a kölni Millowitsch Színházban, a Der müde Theodor („A megfáradt Teodor”) játszotta el.

Az 1950-es évek végétől karakteres filmszerepeket kapott. Kedvelt szerepe volt a közhelyes konvenciókat betartó komornyik, a kicsit szórakozott rendőri fotográfus és bűnügyi helyszínelő. Horst Wendlandt(wd) rendező Edgar Wallace-filmjeiben többször elegáns rosszfiút is játszott, például az 1965-ös Der unheimliche Mönch-ben és az 1966-os A fehér apácák titká-ban. Népszerű lett néhány Karl May-filmben is, az 1962-es Az Ezüst-tó kincsében, az 1964-es Winnetou 2. – Az utolsó renegátok-ban és az 1968-as Winnetou és Old Shatterhand a Halál Völgyében-ben, ezekben egy igen testhezálló karaktert alakított: a kalandra éhes angol főurat, Lord Castlepoolt. A karakter felépítésében Arent ügyesen vegyítette a tipikus angol úriemberre jellemző fellengzős understatement-et (érdektelenséget, lekicsinylést), a mimózaszerű érzékenységgel. Ezt a keveréket gyakran alkalmazta sikeres szerepeiben, ahol ehhez még nehezen kiismerhető, titokzatos vonásokat fűzött, ezzel kellemetlen, félelmet keltő típusokat tudott életre kelteni. A rendezők kedvelték gyors felfogása és hatékony munkája miatt.

Eddi Arent (szemből) Willy Brandt szövetségi kancellár fogadásán (1971)

Jó kritikái ellenére filmszerepei az 1970-es évek végén megritkultak. 1978-ban Hans-Jürgen Tögel(wd) rendező első filmjében, a Rabló-pandúr című tévés krimiparódiában Arent egy minden hájjal megkent szélhámost formált meg, aki Hans Putz által alakított rendőrfelügyelőt újra és újra átveri. 1983-tól az Es ist angerichtet („Tálalva van”) című tévés vigjátéksorozatban ismét a közönség kedvence lett. A jelenetekhez Arent szövegeket is írt, és saját visszaemlékezése szerint ezt a sorozatot tartotta legjobb munkájának.[10] Az 1987-től induló Harald und Eddi című skeccs-sorozatban Harald Juhnkéval közösen aratta utolsó nagy sikereit a képernyőn. Később a német RTL tévécsatorna új Edgar Wallace-krimisorozatokat készített, melynek két évadát 1996-ban és 2002-ben adták le. Ezekben szerepelt Arent is, mint Sir John, a Scotland Yard főnöke, de a sorozat nem lett sikeres.

Magánélete[szerkesztés]

1959-ben feleségül vette a szállodai szakmában dolgozó Franziska Ganslmeiert, egy fiuk született. A család a felső-bajorországi Vaterstettenben élt. 1993-ban átvették az 1899-ben épült Neustädter Hof szállodát a badeni Titisee-Neustadt-ban. Arent itt rendszeres összejöveteleket szervezett a krimikedvelőknek és színész pályatársainak. Évente megrendezték az Edgar Wallace-fesztivált, és kiosztották az Edgar Wallace-díjat. 2004-ben a szálloda csődöt jelentett, 2005 februárjában bezárták. Arent depresszióba esett, amit a rossz pénzügyi helyzetét taglaló médiajelentések tovább súlyosbítottak.[11]

Utolsó évei[szerkesztés]

Arent és felesége – az asszony haláláig, 2011-ig – egy idősotthonban éltek felső-pfalzi Waldmünchenben,[12] majd Arent a fiához költözött Münchenbe. Demenciát diagnosztizáltak nála, 2013 május 28-án, 88 éves korában elhunyt.[8] Oberschleißheim Hochmutting nevű városrészében temették el.[13]

Főbb filmjei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 9.)
  2. ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. ↑ a b Discogs (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ a b filmportal.de. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. ↑ Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. ↑ Stock und Hut - Zum Tod von Eddie Arent
  7. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 30.)
  8. ↑ a b Dieter Bartetzko: Stock und Hut - Zum Tod von Eddie Arent (német nyelven). Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.de), 2013. június 5. (Hozzáférés: 2021. február 19.)
  9. ↑ Eddi Arent (német nyelven). Filmportal.de. (Hozzáférés: 2021. február 19.)
  10. ↑ Rainer Dick, Ingrun Spazier. Eddi Arent – Schauspieler, CineGraph – Lexikon zum deutschsprachigen Film (2000) 
  11. ↑ Jan Feddersen: Zum Tode Eddi Arents: „Yes, Madame!” (német nyelven). Der Spiegel Online (spiegel.de), 2013. június 5. (Hozzáférés: 2021. február 19.)
  12. ↑ Großer Komiker ist schwer erkrankt. Eddi Arent leidet unter Depressionen und Demenz.. Focus Online (focus.de), 2015. szeptember 9. [2017. december 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 19.)
  13. ↑ Das Grab von Eddi Arent. knerger.de

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Eddi_Arent&oldid=26387827”